Kórossá is válhat az izzadás

Publikálás dátuma
2019.07.16. 14:14
Illusztráció
Fotó: Alice S./BSIP / AFP
A verejtékezés fontos élettani folyamat, a test így hűti magát. A túlzott izzadás azonban nem csak kellemetlen lehet.
Becslések szerint a lakosság legalább egy százaléka kórosan izzad, ami lelki problémákhoz, akár depresszióhoz is vezethet. Ráadásul a főként tenyéren, talpon és hónaljban jelentkező verejtékezést a stressz is fokozza, vagyis minél kellemetlenebbül érzi magát valaki az izzadás miatt, annál erősebben fog verejtékezni – mondta Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológusa.
A testünkben működő kétféle verejtékmirigy közül a nagy mennyiségű sós verejték kiválasztásáért felelős ekkrin típusúak főként a tenyéren, talpon és a homlokon találhatóak. Az apokrin, azaz az illatmirigyek a hónaljakon, a nemi szervek környékén, a szemhéjakon, a száj és az orrnyílások környékén helyezkednek el, számuk jóval alacsonyabb. A hónalj fokozott verejtékezéséért elsősorban az ekkrin mirigy felelős, amelynek stressz hatására fokozódik a tevékenysége. És bár a kellemetlen szagot jórészt az apokrin mirigy bomlástermékei és egyes ételek, italok, gyógyszerek, ruhából kioldódott anyagok okozzák, az ekkrin mirigy tevékenysége miatt kialakuló nedvesség teremt remek táptalajt a baktériumoknak. A dezodorok csupán a baktériumok által okozott szagokat fedik el, az izzadást nem csökkentik. Az izzadásgátlóként hirdetett termékek az ekkrin mirigy kivezető csövében húzzák össze a pórusokat, így valóban csökkentik a verejtékezést. Ezek túl gyakori használata azonban irritációhoz vezethet, sőt a hónaljban igen kellemetlen verejtékmirigy-gyulladás alakulhat ki – tette hozzá a szakorvos.
A hyperhidrosisnak nevezett jelenség esetén az érintett normális hőmérséklet mellett fokozottan verejtékezik. Az egész test izzadása mögött állhat gyors lázcsökkenés, elhízás, pajzsmirigytúltengés, sokízületi gyulladás, köszvény, tbc, menopauza, de bizonyos gyógyszerek, szteroidok, szalicilátok, is okozhatják. Feszültség, stressz esetén jellemzően a tenyér és a talp izzad, ha féloldali verejtékcsorgást tapasztalunk, sürgősen forduljunk orvoshoz, ugyanis az idegrendszeri-beidegzési zavarra utalhat. A hyperhidrosis hátterében sokszor nem áll orvosi ok, úgynevezett idiopatikus, azaz ismeretlen eredetű a túlzott izzadás.
A lúgos szappanok, tusfürdők rontják a bőr savas vegyhatását, ami segíti a baktériumok szaporodását, ezért javasolt az enyhén savas pH értékű tisztálkodószerek használata. Ha az izzadást stressz okozza, és kizárhatók a belgyógyászati betegségek, bizonyos nyugtatók, antidepresszánsok, és természetes stresszoldó módszerek is hatásosak lehetnek. Elsősorban a hónalj és egyes esetekben a tenyér és a talp túlzott izzadását akár egy évre is csökkentheti a botox (botulinum toxin) injekció. A húszperces, minimális kellemetlenséggel járó beavatkozás után 3-5 nappal kezdődik a javulás, két hét alatt alakul ki, és általában 8-10 hónapig tart a hatása – mondta Borbola Kinga.
Szerző
Témák
izzadás
Frissítve: 2019.07.17. 08:13

A gyakori torokköszörülés is jelezhet allergiát

Publikálás dátuma
2019.07.15. 14:14
Illusztráció
Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Az orrfolyás és szemviszketés mellett a gyakori krákogás is lehet a pollenallergia jele.
Tavasztól őszig sokan küzdenek a pollenallergia következtében szénanáthás tünetekkel: orrdugulással, orrfolyással, szemviszketéssel, könnyezéssel és tüsszögéssel – mondta Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa.
„Sokan arra gondolnak, a változékony időjárás miatt megfáztak. A nátha azonban egy hét-tíz nap alatt rendszerint elmúlik, így ha már hosszabb ideje tüneteink vannak, forduljunk allergológushoz.”

Az allergia kevésbé ismert, ám gyakori tünete a krákogás, torokköszörülés. Légúti allergia esetén az immunrendszer túlműködik és az egyébként teljesen ártalmatlan anyagok, a pollenek ellen védekezik. Igyekszik mielőbb megszabadítani tőle a szervezetünket, emiatt fokozódik az orrnyálkahártya által termel váladék mennyisége is.
„Ez egészséges emberekben is termelődik, de légúti allergia esetén intenzívebben. A többlet a garat irányába csorog, ami így folyamatosan torokköszörülésre ingereli a beteget.”

Ha kiderül, hogy a kellemetlen panasz légúti allergia következménye, tüneti kezeléssel – antihisztaminok szedésével és szteroid tartalmú orrspray használatával – lehet kezelni. Allergiavizsgálattal pontosan meg lehet határozni, hogy melyik növény pollenje okozza a tüneteiket. Tartós megoldás ad az allergén specifikus immunterápiás kezelés, amelynek során tablettát vagy cseppet kell szedni, legalább három, de van, hogy öt évig. Ennyi idő alatt a kezelés képes áthangolni az immunrendszer működését. Nemcsak a tünetet kezeli, hanem az allergia kiváltó okára is hat, megszünteti az immunrendszer túlműködését. Már a kezelés első évében is jelentősen csökkenti a tüneteket, a teljes terápia után pedig akár tíz-tizenkét évre is elfelejthetjük a szénanáthát – mondta a szakorvos.
Szerző

Az antibiotikum szedése és a szívbetegség összefügghet

Publikálás dátuma
2019.07.13. 14:14
Illusztráció
Fotó: IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO / AFP
A hosszú ideig tartó antibiotikum-szedés nőknél fokozza a szívroham és a stroke kialakulásának kockázatát – derült ki egy kutatásból. Ezért csak akkor célszerű alkalmazni, ha feltétlenül szükséges.
 Az antibiotikum és a szív-, érrendszeri betegségek összefüggését vizsgálta az European Heart Journal című folyóiratban megjelent tanulmány. A kutatók azt találták, hogy azoknál a 60 évesnél idősebb nőknél, akik két hónapig vagy tovább antibiotikumot szedtek, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata emelkedett, de már 40-59 éves korban is nőtt az esélye, a 20-39 éves korosztályban azonban nem találtak erre utaló jeleket – írta a Futurity.org
Az antibiotikumok megváltoztatják a bélbaktériumok egyensúlyát; elpusztítják a „jó”, azaz probiotikumokat, és növelik a vírusok, baktériumok, vagy más betegséget okozó mikroorganizmusok fertőzőképességét – mondta Lu Qi, a tanulmány vezető szerzője, a Tulane Egyetem Elhízáskutató Központjának igazgatója.
A kutatók 36 429 nőt tanulmányoztak, akiket négy csoportba soroltak: az elsőbe azokat tették, akik még soha nem szedtek antibiotikumot, a másodikat azok alkották, akik 15 napnál rövidebb ideig, a harmadikban a 15 naptól két hónapig, a negyedikben pedig azoknak az anyaga szerepelt, akik két hónapig vagy hosszabb ideig szedtek antibiotikumot.
Nyolc évig követték a nőket, akiknek kétévente kellett kitölteniük egy kérdőívet. Az eredmények szerint 1056 résztvevőnél alakult ki szív- és érrendszeri betegség. Az antibiotikumok szedésének leggyakoribb okai a légúti fertőzések, a húgyúti fertőzések és a fogászati ​​problémák voltak.
A kutatók figyelembe véve az eredményeket befolyásoló tényezőket, például az életkort, az étrendet és az életmódot, az antibiotikum használatának okait, a túlsúlyt vagy az elhízást, egyéb betegségeket is, azt találták, hogy a hosszasan antibiotikumokat szedő nőknél 32 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki szív- és érrendszeri betegség, mint az antibiotikumokat nem szedő nők esetében. Azoknál a középkorú nőknél, akik két hónapnál hosszabb ideig antibiotikumot szedtek, 28 százalékkal nőtt a kockázat.
„Összefüggést találtunk a felnőttkor különböző szakaszaiban az antibiotikum-szedés időtartamával, valamint a következő években kialakuló stroke és szívbetegségek fokozott kockázatával”

– mondta Yoriko Heianza, a Tulane közegészségügyi és trópusi orvostudományi iskola kutatója, aki szintén közreműködött a tanulmány elkészítésében.

Mivel a vizsgált nők idősebbek voltak, nagyobb valószínűséggel több antibiotikumot szedtek életük során, néha hosszabb ideig is, ami arra utal, hogy a gyógyszer hatása összeadódik.
„Mivel a tanulmány megfigyelésen alapul, nem bizonyítja, hogy az antibiotikumok szívbetegséget és stroke-ot okoznak, csak azt, hogy van közöttük kapcsolat. És azt sugallja, hogy az antibiotikumokat csak akkor szabad alkalmazni, ha azok feltétlenül szükségesek”

– tette hozzá Qi.

Szerző