"Az aranyból is képesek vagyunk szart csinálni" - a búvárszövetség fegyelmi bizottsága elé kerülhet a Hableány-kitüntetések ügye

Publikálás dátuma
2019.07.11. 16:47

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Olyan is kapott a szabálytalanul kiosztott legmagasabb elismerésből, aki nem volt rá jogosult.
Bár a szakma legelismertebb és legismertebb szakemberei szerint is elvitathatatlan, hogy a mentésében résztvevő búvárok nagy teljesítményt nyújtottak, de a Hableány mentésében résztvevő, azért a legmagasabb elismerésnek számító, négycsillagos búvárkitüntetést megkapó 15 búvár közül jópáran hiányoztak, írja az index.hu.
"Nem kaptak négycsillagos elismerést például a Fővárosi Katasztrófavédelem búvárai, akik lelkileg talán a legmegterhelőbb feladatot végezték. Ők emelték ki annak a négy személynek a holttestét, akiket utoljára találtak meg a Hableány roncsában".

- mondta a portálnak Vámosi Antal, akit június 4-én bíztak meg azzal, hogy a mentés alatt irányítsa a búvárok munkáját. Az ügyre rálátó másik indexes forrás szerint
viszont olyan is megkapta a négy csillagot, aki "a mentés alatt a fedélzetről irányított és olykor kólát osztogatott a többieknek".

Arról, hogy kinek adományozhatják oda a legmagasabb búvárelismerést, a Magyar Búvár Szövetségben (MBSZ) a Technikai Bizottság tagjai szigorú előírások alapján döntenek. De őket ezúttal pont nem kérdezték meg; helyettük egy zárt elnökségi ülésen válogatták ki az elismerteket. Pedig ha lett volna beleszólásuk, érvényesülhetett volna az, az egyik legfontosabb kritérium, hogy a negyedik csillag egy hosszan tartó folyamat után, nem pedig egy egyszeri nagy cselekedet miatt jár valakinek. Továbbá, az elismert búvárnak az MBSZ tagjának kell lennie, és alapesetben az is fontos kitétel, hogy csak olyan búvár kaphatja meg a negyedik csillagot, aki korábban már megszerezte a harmadikat is, vagyis az itthon elérhető legmagasabb oktatói minősítéssel rendelkezik. A kitüntettek között viszont volt olyan, aki csupán egycsillagos minősítéssel rendelkezett.
Nyíri Iván, az MBSZ elnöke - akinek aláírása a Technikai Bizottság szignója helyett áll az elismeréseken - az Indexnek azt mondta, hogy "amíg külföldön a szarból is képesek várat építeni, mi, magyarok az aranyból is képesek vagyunk szart csinálni". Hozzátette azt is, hogy ő csupán a június 18-i elnökségi ülésen meghozott döntést hajtotta végre.
A portál úgy tudja, az elismeréseket valószínűleg már nem vonják vissza, de az ügyet a fegyelmi és etikai bizottság előtt is megvitatják majd.
Szerző

Minél többen kerülnek ki a közmunkaprogramból, annál több szavazót veszít a Fidesz vidéken

Publikálás dátuma
2019.07.11. 16:28

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ahol a Fidesz-KDNP szavazatot veszített, ott jobban csökkent a közfoglalkoztatás, ahol pedig sokkal kevesebben lettek a közmunkások, ott kisebb volt a kormánypártok támogatottságának növekedése.
Egy településen minél többen kerültek ki a közmunkaprogramból, annál jobban csökkent tavaly a Fidesz-KDNP támogatása - derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A korábbi évek választási adataiból látható, hogy a kormánypártok támogatottsága a községekben kiemelkedő. Ezek közül is különösképpen ott, ahol a közmunka gazdasági-társadalmi szempontból jelentős hatással bír, vagyis a legszegényebb kistelepüléseken, melyeken áprilisban például közel 100 százalékot ért el a Fidesz. Többen és többször hangot adtak már annak, hogy a kormánypártok támogatottsága éppen azért nagyobb a közmunkával érintett településeken, mint máshol, mert ezen eszközön keresztül befolyásolják a választókat. A Policy Agenda ennek kapcsán a program leépítésének szavazatokra gyakorolt hatását vizsgálta.
Azt írják, a közfoglalkoztatotti mutató, azaz a munkavállalási korú lakossághoz képest a közfoglalkoztatottak aránya 2017-ben még 2,74 százalék volt országosan. 2019 első négy hónapját nézve már csak 1,71 százalék, ami a korábbi szintnek a 62,4 százaléka. Azaz a mintegy két évvel ezelőtti éves 179 ezer közmunkásból az idei évben már csak 111 ezer maradt. Valamelyest látható összefüggés a közfoglalkoztatás támogatásának csökkenése, és a kormánypártok támogatottságának csökkenése között.
Azokon a közfoglalkoztatással érintett településeken, ahol a kormánypártok megőrizték, vagy növelni tudták egy év alatt a támogatottságukat, ott 2017-hez képes átlagban 69 százalékos szintre csökkent a közfoglalkoztatási mutató értéke. Ezzel szemben, ahol csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága, ott 65,8-os ez az érték.

Ezek az adatok – kellő óvatossággal – azt mutatják, hogy ha nem is lineárisan, de van összefüggés a közfoglalkoztatás alakítása és a kormánypártok támogatottsága között. Ahol a Fidesz-KDNP veszített szavazati arányban ott nagyobb volt a közfoglalkoztatás csökkenése, mint a többi településen. Az is igaz, ha valahol nagyon erősen, legalább felére csökkent a közfoglalkoztatás aránya, ott kisebb volt a kormánypártok támogatottságának növekedése.
Szerző

A földgáz-üzlet miatt halogathatja Orbán a találkozót Putyinnal

Publikálás dátuma
2019.07.11. 15:44
Oroszországot vonzóvá teszi a propaganda. FOTÓ:
Fotó: ALEXEI DRUZHININ / AFP
Egyes szakértők szerint a kémközpontnak csúfolt orosz Nemzetközi Beruházási Bankkal is azért ennyire előzékeny az Orbán-kormány, hogy halogathassa a gáz-kérdés lezárását.
2013-tól 2017-ig minden év januárjában vagy februárjában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, háromszor Moszkvában és kétszer Budapesten. Tavaly elmaradt az év eleji találkozó, hivatalosan a mindkét országban zajló választási kampány miatt, viszont az év második felében kétszer is pótoltak: júliusban és szeptemberben is tárgyaltak Moszkvában. 2019-re viszont még nem tűztek ki találkozót, írja a 444.hu, hozzátéve:
a halogatás ezúttal magyar érdek.

Információik szerint a magyar fél nem sürgeti a megbeszélést, míg az orosz oldalon volna igény arra, hogy legalább a földgázzal kapcsolatos kérdésekben szülessen egy új megállapodás. Oroszország erőlteti, hogy új, hosszú távra szóló szerződést kössön vele Magyarország földgázvásárlásról. A magyar kormánynak pedig az a hivatalosan is kimondott célja, hogy minél több helyről szerezzen be gázt, versenyeztetve a lehetséges eladókat, egyik mellett sem elköteleződve. A portál úgy tudja, 
az orosz fél azzal fenyeget, hogy ha nem lesz új hosszú távú szerződés, akkor nem tudják garantálni, hogy mindig lesz elég gáz, és azt sem, hogy kiszámítható áron adják-e majd.

Az oroszok ezért tavaly sürgetni kezdték az Északi Áramlat 2 mellett egy déli vezeték építését is, ami Törökország felől, Bulgárián és Szerbián át hozna gázt Magyarországra. Kérdés, hogy a két új, orosz gázra tervezett vezeték közül megépülhet-e valamelyik előbb, mint hogy Magyarország új forrásokhoz jusson. Egyrészt a nyugati források elvben már most is elérhetők lennének, csakhogy a Gazprom elkezdte a 2030-as évek közepéig kibérelni azokat a vezetékeket, amelyeken keresztül Németország, Csehország és Szlovákia felől a norvég vagy holland mezők gáza ide jöhetne. Számít a magyar kormány arra is, hogy Horvátországban felépül az LNG-terminál, amin keresztül amerikai vagy katari gáz jöhetne a régióba, bár ez még kevés lenne az orosz import kiváltásához. A legígéretesebb terv a Fekete-tenger mélyén lévő román mezők gázának ideszállítása volna, csakhogy az a beruházás is csúszik.
Ebben a versenyhelyzetben a magyar kormány érdeke az, hogy addig húzza egy hosszú távú szerződés aláírását az oroszokkal, amíg a román kitermelés elindul, és így már vissza lehessen utasítani az orosz ajánlatot.

Az oroszoknak pedig az az érdekük, hogy akadályozzák az alternatív források kiépülését, és a saját új vezetékeik elkészülését sürgessék. Egyes szakértők véleménye szerint a magyar kormány azért is ennyire előzékeny az orosz hátterű, kémközpontnak is tartott beruházási bank Magyarországra telepítésével, hogy az energetikai témák lezárását könnyebb legyen halogatni.
A paksi bővítés ügye sem igazán halad, de szakértők szerint ez fáj kevésbé az oroszoknak a két nagy ügy közül. Az sem biztos, hogy az orosz államnak lenne most pénze a paksi építkezés finanszírozására; az állami alapnak, melyből a hitelt nyújtanák, kevesebb, mint a fele van csak meg.
Szerző