Szalonnák népe

Publikálás dátuma
2019.07.14. 11:00

Fotó: Shutterstock
Sokat povedálnak mostanság a nemzeti karakterről. Hogy milyen vonások adnak ki egy igaz magyart. De bármennyi is a beszéd, nem sikerül körülhatárolni azt a pár alaptulajdonságot, amitől hazánkfiai méltán érezhetik magukat hungarikumnak. Pedig legalább egy „magyarságjegyet” kapásból be lehet azonosítani – csak nem a néplélek, hanem a nemzet gyomra felől kell közelíteni. Abban ugyanis erős a közmegegyezés, hogy a zsír az élet, az igazi étel. Még akkor is húsról van szó. Netán halról. Amit a magyar nagyon szeret, azt valamiféle zsírszármazéknak becézi. Itt van például a haltöpörtyű esete. Aki elsődleges jelentés alapján (roppanósra sütött zsírdarabka bőrrel vagy nélküle) rendeli, az meglepődik. Ahogy fogai áttörik a pirított vagy épp bundázott kérget, egy gramm zsír sem keni meg az ínyt, ez a töpörtyű színhús, a hal hasának legjava. Puha, omlós, a szálkát hírből sem ismeri. Íze lekerekített, hagyma vagy kenyér egyaránt megfojtja. Könnyű káposztasaláta ajánlott mellé, olyan aligsavanyú, más semmi. Legfeljebb egy kis világos-veres siller. És nem kell érte a Tisza-mellé utazni, például akad egy halsütő a Váci úton, a Nyugati-pályaudvarral szemben, ahol kóstolható – persze nem teljesen olyan, mint a Tisza mentén. Aztán itt van a hasalja szalonna. Ami persze megint se nem húsos-, se nem kenyér szalonna, hanem pecsenye. Hollétét illetően neve precízen fogalmaz, a disznó hasának legalján leng és reng – gyakorlatilag szemben a karajjal. (Ha úgy tetszik, a sertés keretes-szerkezetű állat, alul és felül két csúcshús fogja közre.) Szóval a hasaalja úgy fest, hogy mintegy másfél centis húsdarabon egy 2 milliméteres zsírréteg hasal. Pont annyi, ami kikeni a falatot, hogy ne legyen fojtós. A hús maga pedig leginkább a szűzérmére hajaz a maga rózsaszínűségében, erezettségében, telített ízében. Utóbbit könnyebben kiadja egy kis csípős társaságában. Úgyhogy éljen a torma. Ha szárra reszelt és nem „bolti folyós”, akkor érdemes, ha nem akkor marad a hagyományos módszer: cseresznyepaprika (de abból is a közepes veres, magjaitól megszabadítva). A hasaalja szalonna egyetlen szépséghibája, hogy kevés kerül belőle a piacra – de a Teréz körúton (szemben a Nyugati pályaudvarral) akad egy régi módi hentes, ahol még sütnek ilyesmit.
Szerző
Témák
szalonna

A Budapest-projekt - amire lenne pénz

Publikálás dátuma
2019.07.14. 10:30

Lesöpörte a fideszes többség azt a javaslatcsomagot, amit Budapest jobb helyé tétele érdekében nyújtott be a Párbeszéd három parlamenti képviselője. Holott a Szabó Tímea, Burány Sándor és Kocsis-Cake Olivio által jegyzet terv kiadási és fedezeti oldala egyensúlyban volt – csak épp kormányzati presztízsberuházásokat érintett.
40 milliárd forintot szánna a Párbeszéd a közösségi közlekedés jobbítására. Ebből a summából olyan fejlesztéseket finanszíroznának, amelyek arra ösztönzik az autósokat, hogy inkább tömegközlekedéssel vagy bringán érjék el budapesti célpontjaikat. Így többek közt kerülne némi pénz a városi vasúthálózat bővítésére, a BKV járműveinek egy részét lecserélnék, fejlesztenék a kerékpárutakat, akadálymentessé tennék az aluljárókat, illetve a főváros közlekedési cége is kapna némi támogatást. 
 50 milliárd forinttal támogatná az önkormányzati lakások felújítását, illetve szociális bérlakások építését a Párbeszéd. Frakciója szerint ugyanis egyértelmű, hogy az ingatlanárak és a lakbérek drámaian megugrottak, így akinek nincs magas jövedelme vagy szép vagyona, az képtelen megfelelő otthonra lelni. Már csak azért is, mert a kormány kizárólag a tulajdonszerzést támogatja – például a CSOK-kal. Csakhogy ez nem segít a kis-, illetve a közepes keresetűeken, azokon meg pláne nem, akiket közüzemi tartozásaik miatt kilakoltatni készülnek. 
35 milliárd forintot költene a Párbeszéd a lakások energetikai korszerűsítésére. Ezzel a rezsi harmadát-felét meglehetne spórolni, illetve érdemben csökkenne a fűtés okozta levegőszennyezés.
 5 milliárd forintot fordítana a javaslat független budapesti színházak megmentésére, amelyek léte veszélybe került, miután a kormány átalakította a TAO-szabályokat, illetve az adókedvezmény helyére lépő kormányzati keretből kevesebb támogatást adott bizonyos teátrumoknak. Így a megszűnés szélén táncol például az Átrium vagy a Centrál színház.
Négymilliárd forintért készítené elő a „budapesti nagyerdő” létrehozását a Párbeszéd – ez lenne Budapest tüdeje, és a Csepel-szigeten, illetve a IX. kerület hatalmas rozsdaövezeteinek helyén terülne el.

Források:

  • 50 milliárd forint – az egyéb lakástámogatások (zömmel tulajdonszerzés elősegítése) 264,9 milliárdos keretéből lehetne elvonni
  • 35 milliárd forint – a lopakodó olimpia keretében megépítendő kézilabdacsarnok „elfelejtése”
  • 20 milliárd forint – a Miniszterelnöki kabinetiroda kommunikációs költésinek visszafogása
  • 10 milliárd forint – a Nemzeti Hauszmann Terv (lényegében a vár kormányzati negyeddé alakításnak projektje) keretének kurtítása
  • 35 milliárd forint – a paksi bővítést menedzselő cég ne 77, hanem csak 42 milliárddal emelje meg az alaptőkéjét
  • 5 milliárd forint – a miniszterelnöki kormányiroda 110 milliárdos tartalékából lehetne elvenni
  • 4 milliárd forint – a Liget-projekt 24 milliárd forintos költségéből lehetne megspórolni
Szerző
Témák
párbeszéd
Frissítve: 2019.07.14. 13:11

A fideszesekre is rászakad a kórházi plafon

Publikálás dátuma
2019.07.14. 10:00
Horváth Csaba. Fotó: Népszava
Választási év ide vagy oda, Budapest vezetése nagyon csínján költ polgárai életminőségére – azokéra is, akik nagyon rászorulnának. A szűkmarkúság nem véletlen: a város a csőd felé tántorog.
Az utcai szociális munka támogatására 26 millió forintot szánt idén Budapest jelenlegi vezetése; a hajléktalanokért küzdő Menhely Alapítványt 195 millió forinttal támogatja; a szegényeket segítő Máltai Szeretetszolgálat pedig 79 millió forintra számíthat; a szociális intézményeire, idősotthonaira, krízisintézményeire mintegy 4,5 milliárd forintot költ a főváros; a Budapesti Módszertani Szociális Központot 108 millió forinttal dotálja. Azaz – summáz Horváth Csaba – az idén mintegy 380 milliárd forintból működő Budapest büdzséje elenyésző százalékát költi jóléti szolgáltatásokra. Az MSZP frakcióvezetője szerint ez világosan jelzi, hogy Tarlós István csöppet sem érzékeny a budapestiek bajaira. Sőt. Például – emlékeztetett Horváth Csaba – működött a Hálózat – Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány, amelyik évi mintegy 70 ezer családnak segített rendezni kifizetetlen közműtartozásait, ezzel többek között elejét vette sok-sok ezer família kilakoltatásának. A modell lényege az volt, hogy a főváros a közműcégein keresztül másfél milliárd forinttal támogatta az adósokat, emellett módszertani segítséget adott, hogy ne nyelje el őket az adósságcsapda. Csakhogy a jelenlegi főpolgármester megszüntette ezt az alapítványt – mégpedig forráshiányra hivatkozva. Nem vitás, Tarlós Istvánnak igaza volt, amikor deficitet emlegetett, csakhogy Budapest katasztrofális anyagi helyzetéért őt is meghatározó felelősség terheli – mutatott rá a szocialista politikus. 2010 előtt Budapest évi 40-50 milliárd forint működési többletet termelt, ebből finanszírozta a különböző fejlesztési pályázatok önrészét, az elmúlt években 10 milliárdos nagyságrendű működési hiányt produkál. Idei 266 milliárd forintos bevételét 380 milliárd kiadási oldal nyomja, azaz 114 milliárd hiányzik. Ráadásul – figyelmeztetett Horváth Csaba – a görgetett adósság, azaz a teljes tartozásállomány körülbelül 170 milliárd forint. Ez pedig kezelhetetlen nagyságú összeg, ha a kormány nem adja vissza a város saját adóbefizetéséből azt a minimális hányadot, amire szüksége van, Budapest gyakorlatilag csődbe megy. Hogy mi vezetett ide, azt nem lehet az észszerűség keretein belül értelmezni, az MSZP-s frakcióvezető szerint az, hogy most a főpolgármester beteges szervilizmussal tiszteli a kormányt, és nem emelte fel a szavát, amikor elvették Budapest egészségügyi és oktatási intézményeit, a bevételeit, illetve amikor a kormány csökkentette a fővárosnak járó pénzeket: például 2010-ben még 72 milliárdot fizetett a BKV támogatására évente a korábbi főváros-kormány megállapodás alapján, most pedig csak 28-at. (Az évek alatt felhalmozódott több száz milliárdnyi különbségből egyébként négyszer lehetett volna lecserélni a teljes budapesti buszállományt, vagy építeni egy új metróvonalat.) Illetve Tarlós István akkor sem tiltakozott, amikor a kormány látszólag 170 milliárd forinttal konszolidálta Budapestet, miközben ezermilliárdos nagyságrendben vette el a vagyonát és pénzét. Persze a valódi kérdés az, hogyan szorítható rá a kormány, hogy budapestiek által befizetett napi 20 milliárd forint adónak legalább a 10 százalékát visszaadja. Horváth Csaba nem érzi ezt megoldhatatlan feladatnak. Szerinte az egészségügy, az oktatás, a közlekedés helyzete és a város elkoszosodása nemcsak az ellenzékieknek fáj, de a fideszes szavazóknak is, mint ahogy a leszakadó kórházi plafon nem válogat, ugyanúgy rászakad a fideszesekre is. Így, az önkormányzati választások után – amikor a kerültek zömét behúzták az ellenzék polgármester-jelöltjei, és Tarlós Istvánt Karácsony Gergelyre cserélte a népakarat – azonnal számos népszavazási kezdeményezést kell indítani Budapest legégetőbb problémáiról. Horváth Csaba tisztában van vele, hogy ügydöntő referendumot nem lehet tartani, de véleménynyilvánítót igen – márpedig ha a polgármesterek együtt mozgósítanak, akkor 700-800 ezer budapesti is csatlakozhat a kezdeményezéshez, egy ekkora tömeggel pedig a fideszes kormány sem mer dacolni. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.14. 11:31