Szabad szemmel – Orbán agyszüleményének nevezték von der Leyen jelölését

Publikálás dátuma
2019.07.12. 06:49

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 12.
FT A kommentár szerint Trump azon van, hogy megossza a Nyugatot, erre az Amerikára nem lehet számítani válság esetén. Az még csak hagyján, hogy az elnök begyűjtötte Orbán Viktor és Matteo Salvini támogatását, de a hónap végén csatlakozik hozzá Boris Johnson is, új brit kormányfőként. A Fehér Ház mostani gazdája magányos figuraként indult a nyugati vezetők között, ám az mára lényegesen megváltozott és például Johnson Trump részleges túszaként kezdi, mert máris átengedte Washingtonnak a döntéshozatalt, miközben elidegenítette magától Brüsszelt, így csakis az USÁ-hoz fordulhat. Az elnök semmit sem ad ingyen. Nem kétséges, hogy mi a célja, hiszen már másokat is az unió elhagyására szólított fel. Szerinte az EU geopolitikai ellenség. És amit az egyes fővárosokba kinevezett vezető diplomatái nyilvánosan mondanak, az sokkal rosszabb, mint amit a most távozó washingtoni brit nagykövet bizalmas iratokban megfogalmazott. Trump nem kínál koherens alternatívát a Nyugat számára, ő olyan világot akar, amelyben minden ország saját magáért küzd, mert szerinte az a dolgok természetes rendje, hogy az USA a legerősebb. Az Amerika vagy éppen a Magyarország mindenek előtt jelszavában csupán az a közös, hogy ezek az államok nem szeretik azokat az országokat, amelyek számára még fontos a nyugati szövetség. Márpedig ha valakiket a megvetés köt össze, az nagyon más, mintha ugyanazokat az értékeket osztják. A lázadók között nincs könyörületesség. Példa erre, hogy 22 állam a minap elítélte Kínát, amiért az bebörtönzött legalább egymillió ujgurt, ám Magyarország, Olaszország és az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot. Amit pedig az elnök az emberi jogok ügyében vall, az csakis az autokratáknak kedvez. És amilyen ütemben nyomul, az azt jelenti, hogy a világ egy pár év múlva követi az említett brit diplomatát és visszavonul.
Deutsche Welle Egyáltalán nem biztos, hogy von der Leyen lesz a Bizottság új elnöke. Különösen a német szociáldemokraták támadják rendkívül élesen, olyannyira, hogy egyik kiszivárgott belső elemzésükben a politikus jelölését Orbán Viktor agyszüleményének nevezik. A beszámoló megjegyzi, hogy a magyar kormányfő a legutóbbi uniós csúcson kérkedett is azzal, hogy ő az értelmi szerző, ám ez még messze nem jelenti azt, hogy valóban köze is van a dologhoz. A javaslat Macrontól származott, és a végén – Merkel kivételével – minden tagállam megszavazta azt. Mindenesetre az SPD ellenállása már olyan fokot ért el, hogy a vitába bekapcsolódott a kancellár is, aki mindenkit józanságra intett, hozzáfűzve, hogy a koalíción belül egyáltalán nem egyszerű a helyzet. A kisebbik partner a már említett bizalmas dokumentumban vádak egész sorát vonultatja fel, hogy bizonyítsa: von der Leyen alkalmatlan a tisztségre. Elutasítják a politikust az egyesült baloldaliak és a zöldek is. Utóbbiak a többi közt azt kifogásolják, hogy nem kellő eréllyel kíván fellépni a jogállamiság megsértése esetén. Ily módon szorosnak ígérkezik a szavazás a jövő kedden. Várhatóan csak nehezen jön össze a 376 voks. A PiS dühös, mert Szydlo nem lehetett bizottsági elnök és bizonytalan hová állnak majd a jobboldali populisták. Ha a jelölt csak az ő támogatásukkal tudja venni az akadályt, az tehertétel lesz számára új posztján. Viszont ha kudarcot vall, akkor a konzervatívok valószínűleg egy másik asszonyt varázsolnak elő a kalapból, például a bolgár Georgievát (Orbán személyes pártfogoltját – a szerk. megj.), aki jelenleg a Világbanknál van.
Spiegel Orbán Viktor rájátszik a Nagy-Magyarország vágyára, éspedig több okból is. Ungváry Krisztián szerint Trianon az ország legnagyobb történelmi katasztrófáját jelentette. Az akkori megaláztatás, a diktátum azóta is a nacionalista közbeszéd központi eleme, ám a történész úgy látja, hogy balliberális kormányok a rendszerváltás után nem igazán foglalkoztak a kérdéssel. Ily módon piaci rés keletkezett, amit a kormányfő, illetve a Fidesz foglalt el. Az illiberális vezető nem támaszt területi követeléseket a szomszédokkal szemben, mert azt érzékeli, hogy az ügyet nem lehet határmódosításokkal rendezni. Inkább abban bízik, hogy a nyitott határok csillapítják a környező államokban élő magyarság szenvedéseit. Ehhez pedig szüksége van az EU-ra. A brüsszeli pénzek mellett ez a másik ok, amiért minden uszító kirohanás ellenére kitart a szövetség mellett. Legújabb emlékezetpolitikai terve a Nemzeti Összetartozás Emlékműve az Alkotmány utcában. Ungváry azonban arra figyelmeztet, hogy a rámpa, falain az elvesztett magyar településekkel, semmit sem magyaráz meg, csupán az egykor volt nagyság előtt tiszteleg. Ráadásul a falvak, városok nevét magyarul vésik fekete gránitba, függetlenül az akkori lakosság nemzetiségi összetételétől. Ily módon utólag is jóváhagyják az egykori kormány szigorú magyarosítási politikáját. Az üzenet kizárólag az: a magyar nemzet áldozat. Ez amúgy az orbáni történelemszemlélet kulcseleme. De bejön, mert Trianon elfed minden kényelmetlen tényezőt az emlékezetkultúrában. Így eltakarja, hogy a magyarok egészen 1944-ig Hitler készséges szövetségesei maradtak, és hogy főként a nyilasok igen brutálisan kivették részüket a holokausztból. A Fidesz diszkréten profitál Trianonból a migrációs vitában is. Lezárta a déli határt és Salvinihez, Wildershez és Le Penhez hasonlóan igazolni igyekszik, hogy megvan bevándorlás nélkül is. Csak éppen mind inkább hiányzik a munkaerő a magyar gazdaságból és az üres helyek egy részét be lehetne tölteni külföldiekkel. Ám ezt a párt hangosan nem mondja ki szívesen. És nem volna jó, ha sokan települnének át a diaszpórából, mert az meggyengítené a határon túli magyarokat. Mert akkor lehet, hogy egy nap kisebbre kellene venni Nagy-Magyarországot a kitűzőkön.
Szerző

A menedékkérők elosztásához és a klímavédelemhez való hozzájárulástól is függővé tenné az uniós támogatásokat a finn kormányfő

Publikálás dátuma
2019.07.12. 06:47

Fotó: Cuneyt Karadag / AFP / Anadolu Agency
Ha az EU nem tudja megmagyarázni az embereknek, hogy tenni kell a légkör védelméért, akkor fennáll a veszély, hogy a populisták még jobban megerősödnek a kontinensen – mondta Antti Rinne.
Az unió soros elnöki tisztét betöltő Finnország miniszterelnöke nem csupán a jogállamiság betartásától, hanem attól is függővé tenné az uniós támogatásokat, mennyire járulnak hozzá a tagállamok a klímavédelemhez, illetve a menedékkérők elosztásához – írja a FAZ. A lap szerint Antti Rinne azzal érvelt, hogy az együttműködés olyan közös értékeket feltételez, amikben megbízhatnak a polgárok. Ezen belül a jogállamiság annyira fontos, hogy nem szabad megengedni, hogy azt bárki megsértse – tette hozzá. Ami pedig a migrációt illeti, arról azt fejtegette, hogy a finnek – nettó befizetőként – nemigen értik, miért kell pénzt adniuk olyan partnereknek, amelyek nem hajlandó tiszteletben tartani ezen a területen a közös szabályokat. És Európa csak gyengül, ha nem sikerül záros határon belül megoldást találnia a kérdésben. Viszont ha Európa nem segít Afrikának, akkor a következő 10 évben nagyon sokan jönnek onnan az öreg földrészre, hiszen nem lehet harckocsikat felvonultatni a határra. Így jönni fognak. A szociáldemokrata miniszterelnök kitért arra is, ha az EU nem tudja megmagyarázni az embereknek, hogy tenni kell a légkör védelméért, akkor fennáll a veszély, hogy a populisták még jobban megerősödnek a kontinensen. Viszont ha sikerül a szegények számára is elfogadható utat találni, akkor a demagógok nem tudnak nyerni.
Szerző
Témák
Finnország
Frissítve: 2019.07.12. 06:51

Talpig tankban - Magyarország vette a legtöbb fegyvert a németektől

Publikálás dátuma
2019.07.12. 06:00

Fotó: Christophe Gateau / DPA
Csaknem 600 milliárd forintért rendelt új eszközöket a honvédség. A gépek várhatóan csak 2020 után állnak hadrendbe.
Magyarország a legnagyobb vásárlója a német fegyvereknek 2019 első felében – derült ki a német Gazdasági Minisztérium adataiból, amelyeket Omid Nouripour, a német Zöldek külügyi szóvivője kért ki. A nyilvánosságra hozott statisztikák szerint hazánk 1,76 milliárd euró (nagyjából 572 milliárd forint) értékben rendelt fegyvert Németországtól.
A korábbi haderő-fejlesztési bejelentések alapján nem nehéz kitalálni, hogy melyik üzletről lehet szó: tavaly év végén 44 Leopard 2A7+ nehéz harckocsi és 24 Panzerhaubitze 2000 (Pzh 2000) önjáró löveg beszerzéséről született döntés. A költségeket akkor – a szokásoknak megfelelően – nem közölték. A közzétett adatok azt mutatják, hogy a magyar honvédség részletekben fizet a fegyverekért, amelyek 2020 után érkezhetnek majd meg.
Azt egyébként a részletek hiányában nehéz megítélni, hogy az üzlet túlárazott-e, a fegyverek ára ugyanis nagyban függ a beszerzési „csomagtól”. A költségek számításánál nem csak az eszközök árát kell figyelembe venni, hanem a kiképzést, a lőszert, a kapcsolódó felszereléseket, a szoftveres fejlesztéseket, valamint a szervizt is. Katar például 2013-ban hasonló modernizációt hajtott végre, mint Magyarország: 62 Leopard 2-est és ugyancsak 24 Pzh 2000-est vásárolt 1,89 milliárd euróért, de ez az összeg tartalmazta az „egyéb felszerelést” és a kiképzést is. Nincs ez másképpen a magyar honvédség esetében sem, a decemberi bejelentés alapján nem csak a fegyverekkel, de az ezekhez tartozó kiegészítő eszközöket és szolgáltatásokat is megkapja a hazai haderő. A szerződés értelmében például műszaki mentő és hídvető lánctalpasok is érkeznek, amelyek akár a javításban, mentésben, vagy a földmunkákban is bevethetők. Forrásból mindenesetre nincs hiány: Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára éppen szerdán beszélt arról, hogy 2020-ban 103 milliárd forinttal több, összesen 616 milliárd forint jut védelmi kiadásokra, amelyből 216 milliárdot szánnak fejlesztésekre. Magyarország ezzel közelít, de még mindig nagyon távol áll attól a NATO által megfogalmazott céltól, hogy GDP-jének két százalékát haderejére költse. Benkő Tibor honvédelmi miniszter áprilisi tájékoztatása szerint a tavalyi számok már 1,41 százalékos részarányt jelentettek. A kitűzött cél, hogy a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program során a következő években elérjük, sőt meghaladjuk a két százalékos határt.
A magyar honvédségre egyébként kétségtelenül ráfér a vérfrissítés, a Leopard 2-es és a Pzh 2000-es pedig a legkorszerűbb fegyvereknek számítanak. A nehéz harckocsik városi és aszimmetrikus hadviselésben is kiválóan bevethetők, élesben pedig már Afganisztánban és Szíriában is bizonyítottak. Siralmas állapotban van a tüzérségünk is: a német önjáró lövegek még a II. világháború végén kifejlesztett D-20-as vontatott tarackágyúkat váltanák le. Ezek a fejlesztések tehát indokoltnak tűnnek, regionális szinten a térképre rakják Magyarország megtépázott haderejét, és a NATO-nál – különösen az Egyesült Államoknál – is növelik presztízsünket. Felröppentek ugyanakkor fölöslegesnek tűnő beszerzésekről szóló pletykák is. Az egyik ilyen szerint például Magyarország a világ jelenlegi legmodernebb gépével, az amerikai F-35-ösökkel váltaná le a Gripeneket, amikor 2026-ban lejár a svéd repülők lízingszerződése. Az ötödik generációs vadászgépek kezdeti horror ára ugyan már valamelyest csökkent, de szerződéstől és típustól függően még mindig 90-115 millió dollár között (26-33 milliárd forint) mozog darabonként. Ha a magyar haderő fenn akarná tartani a légierő képességeit, és még kiképző gépeket is venne, akkor 12+2 géppel számolva 300 milliárd forint körüli kiadást jelentene az F35-ösök vásárlása. Ez az összeg ráadásul csak az eszközökre lenne elég, ehhez még hozzá kellene számolni a megfelelő fegyverzetet, a fenntartást, a személyzet kiképzését, miközben ennél a típusnál a repült órák költsége is rendkívül magas (35-40 ezer dollár körüli).
Szerző