Fiát tenné meg washingtoni nagykövetnek a brazil elnök

Publikálás dátuma
2019.07.12. 07:33
Eduardo Bolsonaro
Fotó: Mateus Bonomi / Mateus Bonomi/AGIF
A Bolsonaro-gyerekek amúgy is fontos tisztséget töltenek be a családi vállalkozásként működő brazil államgépezetben – közülük Eduardót most az Egyesült Államokba küldhetik.
Jair Bolsonaro brazil elnök közölte csütörtökön: szövetségi parlamenti képviselő fiának ajánlotta fel, hogy az ország washingtoni nagykövete legyen az áprilisban nyugdíjba vonult nagykövet utódjaként.    A 35 éves fiú, Eduardo Bolsonaro újságíróknak nyilatkozva azt mondta erre: elfogadja az ajánlatot, és kész lemondani képviselői mandátumáról, ha apja valóban őt jelöli nagykövetnek a vele és Ernesto Araujo külügyminiszterrel való konzultációja után.
 A jelölést előbb a szenátus külügyi bizottságának, majd a plénumának kell jóváhagynia.  Jair Bolsonaro elnök több családtagját is kinevezte hivatalos tanácsadójának. Legidősebb fia, Flavio szenátor és apjának szociális ügyekben ad tanácsot, Carlos nevű fia pedig Rio de Janeiró-i önkormányzati képviselő és apja kommunikációját szervezi a közösségi médiában. Utóbbi botrányt okozott azzal, hogy támadta a kormány több tagját - emlékeztet beszámolójában az MTI.
Eduardo a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, és a külügyek terén ad tanácsot apjának. Miután Jair Bolsonarót tavaly októberben megválasztották elnöknek, Eduardo volt az egyik első brazil tisztségviselő, aki Washingtonba látogatott, és találkozott Trump vejével, tanácsadójával, Jared Kushnerrel. Steve Bannon, aki szintén Trump tanácsadója volt, amíg az elnök tavaly meg nem vált tőle, Eduardo Bolsonarót nevezte ki jobboldali nacionalista mozgalmában a latin-amerikai részleg vezetőjének. Amikor Trump márciusban találkozott Jair Bolsonaróval a washingtoni Fehér Házban, Eduardo Bolsonaro is ott volt - sok dicséretet kapott az amerikai elnöktől -, a brazil külügyminiszter és Brazília washingtoni nagykövete azonban nem volt jelen - jegyezte meg a Reuters és az AFP hírügynökség.
Szerző

Szabad szemmel – Orbán agyszüleményének nevezték von der Leyen jelölését

Publikálás dátuma
2019.07.12. 06:49

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 12.
FT A kommentár szerint Trump azon van, hogy megossza a Nyugatot, erre az Amerikára nem lehet számítani válság esetén. Az még csak hagyján, hogy az elnök begyűjtötte Orbán Viktor és Matteo Salvini támogatását, de a hónap végén csatlakozik hozzá Boris Johnson is, új brit kormányfőként. A Fehér Ház mostani gazdája magányos figuraként indult a nyugati vezetők között, ám az mára lényegesen megváltozott és például Johnson Trump részleges túszaként kezdi, mert máris átengedte Washingtonnak a döntéshozatalt, miközben elidegenítette magától Brüsszelt, így csakis az USÁ-hoz fordulhat. Az elnök semmit sem ad ingyen. Nem kétséges, hogy mi a célja, hiszen már másokat is az unió elhagyására szólított fel. Szerinte az EU geopolitikai ellenség. És amit az egyes fővárosokba kinevezett vezető diplomatái nyilvánosan mondanak, az sokkal rosszabb, mint amit a most távozó washingtoni brit nagykövet bizalmas iratokban megfogalmazott. Trump nem kínál koherens alternatívát a Nyugat számára, ő olyan világot akar, amelyben minden ország saját magáért küzd, mert szerinte az a dolgok természetes rendje, hogy az USA a legerősebb. Az Amerika vagy éppen a Magyarország mindenek előtt jelszavában csupán az a közös, hogy ezek az államok nem szeretik azokat az országokat, amelyek számára még fontos a nyugati szövetség. Márpedig ha valakiket a megvetés köt össze, az nagyon más, mintha ugyanazokat az értékeket osztják. A lázadók között nincs könyörületesség. Példa erre, hogy 22 állam a minap elítélte Kínát, amiért az bebörtönzött legalább egymillió ujgurt, ám Magyarország, Olaszország és az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot. Amit pedig az elnök az emberi jogok ügyében vall, az csakis az autokratáknak kedvez. És amilyen ütemben nyomul, az azt jelenti, hogy a világ egy pár év múlva követi az említett brit diplomatát és visszavonul.
Deutsche Welle Egyáltalán nem biztos, hogy von der Leyen lesz a Bizottság új elnöke. Különösen a német szociáldemokraták támadják rendkívül élesen, olyannyira, hogy egyik kiszivárgott belső elemzésükben a politikus jelölését Orbán Viktor agyszüleményének nevezik. A beszámoló megjegyzi, hogy a magyar kormányfő a legutóbbi uniós csúcson kérkedett is azzal, hogy ő az értelmi szerző, ám ez még messze nem jelenti azt, hogy valóban köze is van a dologhoz. A javaslat Macrontól származott, és a végén – Merkel kivételével – minden tagállam megszavazta azt. Mindenesetre az SPD ellenállása már olyan fokot ért el, hogy a vitába bekapcsolódott a kancellár is, aki mindenkit józanságra intett, hozzáfűzve, hogy a koalíción belül egyáltalán nem egyszerű a helyzet. A kisebbik partner a már említett bizalmas dokumentumban vádak egész sorát vonultatja fel, hogy bizonyítsa: von der Leyen alkalmatlan a tisztségre. Elutasítják a politikust az egyesült baloldaliak és a zöldek is. Utóbbiak a többi közt azt kifogásolják, hogy nem kellő eréllyel kíván fellépni a jogállamiság megsértése esetén. Ily módon szorosnak ígérkezik a szavazás a jövő kedden. Várhatóan csak nehezen jön össze a 376 voks. A PiS dühös, mert Szydlo nem lehetett bizottsági elnök és bizonytalan hová állnak majd a jobboldali populisták. Ha a jelölt csak az ő támogatásukkal tudja venni az akadályt, az tehertétel lesz számára új posztján. Viszont ha kudarcot vall, akkor a konzervatívok valószínűleg egy másik asszonyt varázsolnak elő a kalapból, például a bolgár Georgievát (Orbán személyes pártfogoltját – a szerk. megj.), aki jelenleg a Világbanknál van.
Spiegel Orbán Viktor rájátszik a Nagy-Magyarország vágyára, éspedig több okból is. Ungváry Krisztián szerint Trianon az ország legnagyobb történelmi katasztrófáját jelentette. Az akkori megaláztatás, a diktátum azóta is a nacionalista közbeszéd központi eleme, ám a történész úgy látja, hogy balliberális kormányok a rendszerváltás után nem igazán foglalkoztak a kérdéssel. Ily módon piaci rés keletkezett, amit a kormányfő, illetve a Fidesz foglalt el. Az illiberális vezető nem támaszt területi követeléseket a szomszédokkal szemben, mert azt érzékeli, hogy az ügyet nem lehet határmódosításokkal rendezni. Inkább abban bízik, hogy a nyitott határok csillapítják a környező államokban élő magyarság szenvedéseit. Ehhez pedig szüksége van az EU-ra. A brüsszeli pénzek mellett ez a másik ok, amiért minden uszító kirohanás ellenére kitart a szövetség mellett. Legújabb emlékezetpolitikai terve a Nemzeti Összetartozás Emlékműve az Alkotmány utcában. Ungváry azonban arra figyelmeztet, hogy a rámpa, falain az elvesztett magyar településekkel, semmit sem magyaráz meg, csupán az egykor volt nagyság előtt tiszteleg. Ráadásul a falvak, városok nevét magyarul vésik fekete gránitba, függetlenül az akkori lakosság nemzetiségi összetételétől. Ily módon utólag is jóváhagyják az egykori kormány szigorú magyarosítási politikáját. Az üzenet kizárólag az: a magyar nemzet áldozat. Ez amúgy az orbáni történelemszemlélet kulcseleme. De bejön, mert Trianon elfed minden kényelmetlen tényezőt az emlékezetkultúrában. Így eltakarja, hogy a magyarok egészen 1944-ig Hitler készséges szövetségesei maradtak, és hogy főként a nyilasok igen brutálisan kivették részüket a holokausztból. A Fidesz diszkréten profitál Trianonból a migrációs vitában is. Lezárta a déli határt és Salvinihez, Wildershez és Le Penhez hasonlóan igazolni igyekszik, hogy megvan bevándorlás nélkül is. Csak éppen mind inkább hiányzik a munkaerő a magyar gazdaságból és az üres helyek egy részét be lehetne tölteni külföldiekkel. Ám ezt a párt hangosan nem mondja ki szívesen. És nem volna jó, ha sokan települnének át a diaszpórából, mert az meggyengítené a határon túli magyarokat. Mert akkor lehet, hogy egy nap kisebbre kellene venni Nagy-Magyarországot a kitűzőkön.
Szerző

A menedékkérők elosztásához és a klímavédelemhez való hozzájárulástól is függővé tenné az uniós támogatásokat a finn kormányfő

Publikálás dátuma
2019.07.12. 06:47

Fotó: Cuneyt Karadag / AFP / Anadolu Agency
Ha az EU nem tudja megmagyarázni az embereknek, hogy tenni kell a légkör védelméért, akkor fennáll a veszély, hogy a populisták még jobban megerősödnek a kontinensen – mondta Antti Rinne.
Az unió soros elnöki tisztét betöltő Finnország miniszterelnöke nem csupán a jogállamiság betartásától, hanem attól is függővé tenné az uniós támogatásokat, mennyire járulnak hozzá a tagállamok a klímavédelemhez, illetve a menedékkérők elosztásához – írja a FAZ. A lap szerint Antti Rinne azzal érvelt, hogy az együttműködés olyan közös értékeket feltételez, amikben megbízhatnak a polgárok. Ezen belül a jogállamiság annyira fontos, hogy nem szabad megengedni, hogy azt bárki megsértse – tette hozzá. Ami pedig a migrációt illeti, arról azt fejtegette, hogy a finnek – nettó befizetőként – nemigen értik, miért kell pénzt adniuk olyan partnereknek, amelyek nem hajlandó tiszteletben tartani ezen a területen a közös szabályokat. És Európa csak gyengül, ha nem sikerül záros határon belül megoldást találnia a kérdésben. Viszont ha Európa nem segít Afrikának, akkor a következő 10 évben nagyon sokan jönnek onnan az öreg földrészre, hiszen nem lehet harckocsikat felvonultatni a határra. Így jönni fognak. A szociáldemokrata miniszterelnök kitért arra is, ha az EU nem tudja megmagyarázni az embereknek, hogy tenni kell a légkör védelméért, akkor fennáll a veszély, hogy a populisták még jobban megerősödnek a kontinensen. Viszont ha sikerül a szegények számára is elfogadható utat találni, akkor a demagógok nem tudnak nyerni.
Szerző
Témák
Finnország
Frissítve: 2019.07.12. 06:51