Bízik Salviniben a római kormány

Publikálás dátuma
2019.07.13. 10:20

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Hiába az orosz pénzek miatt kirobbant botrány, a miniszterelnök töretlen bizalmáról biztosított belügyminiszterét.
A Matteo Salvini olasz belügyminiszter körül kibontakozott, feltételezett orosz pártfinanszírozási botrány mindenekelőtt azt mutatja, hogy Olaszország ugyan nem Ausztria, de nem is Magyarország. Ausztriában a Strache-botrány magával rántotta a Kurz-kormányt, a szélsőjobboldali pártvezérnek pedig minden tisztségétől meg kellett válnia. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök viszont biztosította belügyminiszterét - egyben egyik miniszterelnök-helyettesét -, Matteo Salvinit arról, hogy bizalma töretlen, de azt is jelezte egyben, hogy az ügyészségi vizsgálatnak folytatódnia kell. És hogy Olaszország nem Magyarország, Salvini és Orbán Viktor „barátsága” ellenére sem, az is igazolja, hogy a milánói ügyészség már a sajtóhírek nyomán vizsgálatot indított az ügyben. És nem most, az amerikai Buzzfeed által nyilvánosságra hozott hangfelvétel nyomán indult a nyomozás, hanem még februárban, amikor az olasz L’Espresso írt Salvini bizalmasának moszkvai találkozójáról, a Liga orosz finanszírozásának lehetőségéről. Ezt maga az ügyészség közölte, hozzátéve, hogy korrupció gyanújával indították a nyomozást. Jelenleg azt vizsgálják, történt-e bűncselekmény. Azt egyelőre ugyanis nem tudni, van-e bizonyíték arra, hogy Salvini pártja valóban kapott orosz pénzt. A Buzzfeed portál a napokban közölte a titkos hangfelvételt, amelyen a Salvini jobbkezének tartott volt szóvivője, Gianluca Savoini beszélget a moszkvai Metropol szállóban orosz kormányképviselőkkel 2018 végén. (Ekkor már kormánypárt volt a Liga, Salvini pedig belügyminiszter.) Arról egyeztetnek, hogy az orosz Rosznyefty áron alul adna el olajat az olasz testvérvállalatnak, az ENI-nek, az így keletkező 65 millió dolláros nyereséget pedig Salvini pártja, a Liga kaphatja meg az EP-kampány finanszírozására. Azt viszont a portál sem tudja bizonyítani, hogy az üzletet nyélbe is ütötték. Bár Salvini és a Liga szoros orosz kapcsolata nem számít titoknak, egyelőre nem került elő konkrét bizonyíték arra, hogy pártfinanszírozás történt Moszkvából. Erre épít Salvini is, hangoztatva, hogy a Liga egyetlen centet sem kapott Oroszországból, és azzal fenyegetőzik, hogy aki ennek az ellenkezőjét állítja, azt beperli. A római politika állóvizét azonban alaposan felkavarta az eset. A baloldali ellenzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgeti, de ennél érdekesebb, hogy a Liga koalíciós partnere, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) egyértelműen próbálja saját hasznára fordítani az esetet, nem igyekszik mentegetni partnerét. Az ANSA olasz hírügynökség pénteki beszámolója szerint a Luigi Di Maio vezette ötcsillagosok támogatják a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, ezt azzal indokolva, hogy ők az „átláthatóság” hívei, és aggódnak a koalíciós Conte-kormány sorsáért. Az M5S viszonyulása egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy Salvini és a Liga alig több mint egy év közös kormányzás alatt messze megelőzte a tavalyi választásokat még fölényesen megnyerő ötcsillagos pártot. És nem csak megelőzte, hanem be is árnyékolta: az M5S - bár a parlament legnagyobb formációja - jelenlegi támogatottsága alapján a harmadik helyre esett vissza.  
Szerző

Ötmilliárd dollárra büntetik a Facebookot a Cambridge Analytica botrány miatt

Publikálás dátuma
2019.07.13. 09:23
Illusztráció
Fotó: FrankHoermann / SVEN SIMON / DPA
A közösségi oldalnak az adatvédelmi szabályok megsértése miatt kell a rekordméretű büntetést befizetnie.
Az amerikai törvényhozók 5 milliárd dollárra büntették a Facebookot adatvédelmi szabályok megsértése miatt. A Szövetségi Kereskedelmi bizottság (FTC) azokat a vádakat vizsgálta, mely szerint a techvállalattól jogszerűtlenül szerezhette meg 87 millió felhasználó adatait a Cambridge Analytica nevű elemző cég – írja a BBC. Az FTC tavaly márciusban indított vizsgálata most ért véget A döntést a szövetség 3-2-es szavazattal hozták meg, de azt még az amerikai igazságügyi minisztériumnak is jóvá kell hagynia. Mint azt már korábban megírtuk, nagyjából 87 millió Facebook felhasználó személyes adatait használhatta engedély nélkül a Cambridge Analytica
a 2016-os amerikai választásokhoz, ezen belül is Trump kampányához egy alkalmazáson keresztül.

A cég olyan üzleti vállalkozásoknak és politikai pártoknak ajánlja fel szolgálatait, amelyek meg akarják „változtatni ügyfeleik, támogatóik viselkedését”.   2014-ben egy cambridge-i egyetemi tanár, Aleksandre Kogan, illetve a Global Science Research nevű cége több millió Facebook felhasználó profilját fésülte át egy, a webhelyre telepített applikáció segítségével. Olyan felhasználóktól gyűjtöttek adatokat, akiket megfizettek azért, hogy személyiségtesztet töltsenek ki, de gyűjtöttek adatokat azok Facebook barátaitól is. Az adatokat Aleksandre Kogan adta tovább egy szerződés értelmében a Cambridge Analyticának, amely egy olyan szoftvert fejlesztett, amely befolyásolta a választók viselkedését a szavazóurnáknál.
A módszer lényege az volt, hogy a privát információk ismeretében személyre szabott üzeneteket küldtek a felhasználóknak.

Az ügyet Christopher Wylie - a Cambridge Analytica egyik alapítója, aki 2014-ben kivált a cégből - hozta felszínre. Állítása szerint sok olyan ismerethez is hozzájutottak, amihez nem volt felhatalmazásuk.
Szerző

Trump meghátrált a népszámlálási vitában, bár szerinte nem

Publikálás dátuma
2019.07.13. 08:40

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az amerikai elnök feladta azt a törekvését, hogy a 2020-as népszámláláskor rákérdezzenek az állampolgárságra is.
Donald Trump a Fehér Házban bejelentette: mégsem ír alá elnöki rendeletet arról, hogy a jövőre tartandó cenzus kérdőívén kötelezően szerepelnie kell az állampolgárságra vonatkozó kérdésnek. Helyette - szintén elnöki rendelettel – utasítja a kormányzati hivatalokat, hogy az erre vonatkozó összes adatot küldjék meg a kereskedelmi minisztériumnak.  "Rendkívül fontos, hogy világosan lássuk, az Egyesült Államok lakosságát milyen arányban alkotják amerikai és nem amerikai állampolgárok" – hangsúlyozta, és azt állította: nem lépett vissza korábbi álláspontjától, a vonatkozó adatok ismeretére igenis szükség van, csak éppen nem a népszámlálási kérdőívből akarják azt megtudni. Az elnök szerint a különböző kormányzati személyi nyilvántartások alapján legkevesebb 90 százalékos pontossággal megállapítható a lakosok állampolgársága.  Hetekkel ezelőtt az amerikai legfelső bíróság jogi értelemben már végérvényesen eldöntötte a kérdést: a népszámlálási kérdőíven nem szerepelhet az állampolgárságra vonatkozó kérdés. Akkor az igazságügyi és a népszámlálásért felelős kereskedelmi tárca közölte, hogy tudomásul véve a legfelső bírósági határozatot, a vitatott kérdést nem szerepeltetik az íven.  Trump azonban akkor még azt tette közzé a Twitteren: ennek ellenére ragaszkodik a kérdés feltevéséhez. Álhírnek minősítette azt a tényt, hogy az ügyben jogszerűen már nem lehet apelláta. A múlt héten ezt megtetézte azzal, hogy bejelentette: komolyan fontolóra vette, hogy elnöki rendeletet adjon ki, amellyel kötelezővé tenné az állampolgárság megkérdezését a népszámláláskor. Csakhogy időközben már megkezdték a terjedelmes kérdőív kinyomtatását, az ominózus kérdés nélkül. A nyomda leállítása, a kérdőív tartalmának az átszövegezése, majd a nyomtatás újraindítása nagyon költséges vállalkozás lett volna – nem is szólva a jogi támadhatóságról.  Az állampolgárságra vonatkozó kérdést 1950 óta nem tették fel népszámláláskor. A szövetségi kormányzat ugyanakkor más módokon - például útlevélkérelmek vagy társadalombiztosítási kártya iránti kérelmek benyújtásakor - pontos információkat gyűjt az országban élők állampolgárságáról.  Wilbur Ross kereskedelmi miniszter tavaly jelentette be, hogy a népszámlálási íven szerepeltetni akarják az állampolgárságra vonatkozó kérdést is. Arra hivatkozott, hogy ez segíti a választási törvény betartását. A döntés ellenzői - elsősorban demokrata párti politikusok - azzal próbáltak érvelni, hogy a kérdés firtatása elbátortalanítaná a népszámláláson történő részvételtől az Egyesült Államokban gyakran illegálisan tartózkodó – esetleg korábbi tartózkodási engedélyük lejárta óta „túltartózkodó” - spanyolajkúakat és más kisebbségeket. Ennek következtében a népszámlálási adatok a demokraták szerint nem tükröznék a valódi helyzetet, márpedig ezek az adatok akár a választási körzetek újrarajzolásához, illetve szövetségi fejlesztési, támogatási pénzek átcsoportosításához is vezethetnek. Az amerikai média szerint továbbra sem teljesen világos, mit akar kezdeni az elnök az adatokkal. Az amerikai szövetségi jog ugyanis tiltja, hogy a cenzus során nyert adatokat egyének azonosítására használják fel. A végül is kiadni tervezett elnöki rendelet úgy fogalmaz: az országban tartózkodó amerikai állampolgárok, más állampolgárok, illetve illegális külföldiek számára vonatkozó pontos adatgenerálás pusztán statisztikai célokat szolgál, és nincs semmi köze a bevándorlási törvény érvényesítéséhez konkrét egyénekkel szemben. Lefordítva: ha az illegális tartózkodó bevallja magáról a kérdőív kitöltésekor, hogy ő illegális tartózkodó, attól még másnap nem érkezik a rendőrség, hogy kizsuppolja őt.  Donald Trump állítása szerint az adatokra – a választási kerülethatárok helyes meghúzásának a szempontján túl - azért van szükség, hogy pontosan meg tudják állapítani, mire, hol, mennyi közpénzt kell fordítani, hányan laknak – és milyen, eltérő státusú, illetve jogosultságú emberek laknak zömmel – egyes térségekben. Civil szervezetek azonban aggodalmakat táplálnak, és szerintük ez az aggodalom felettébb indokolt is a „sérülékeny közösségek” körében.       

Trump szeptember elején ismét Lengyelországba utazik

Kétnapos lengyelországi látogatásra készül Donald Trump amerikai elnök a második világháború kitörésének szeptember eleji 80. évfordulóján, és útja alkalmával két- és többoldalú tárgyalásokat folytat majd - közölte a Rzeczpospolita lengyel napilap. Az értesülést hivatalosan még nem erősítették meg. Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes a közszolgálati hírtelevíziónak azt mondta: a látogatás időpontja akkor lesz hivatalos, ha Washington bejelenti. Trump júniusban, a lengyel elnök washingtoni útja alkalmával valószínűnek mondta, hogy szeptemberben Lengyelországba látogat, és Andrzej Duda már meg is hívta őt a szeptember 1-jei varsói nemzetközi megemlékezésre. Erre a NATO-tagállamok többi vezetőjét, továbbá az európai uniós tagállamok és a keleti partnerségi program országainak (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova, Örményország, Ukrajna) államfőit is meghívták.  Az amerikai elnök lengyelországi látogatását eredetileg egynaposra tervezték, de a lengyel lap úgy tudja, hogy Trump augusztus 31-én érkezik, és látogatása kétnapos lesz.