Trump meghátrált a népszámlálási vitában, bár szerinte nem

Az amerikai elnök feladta azt a törekvését, hogy a 2020-as népszámláláskor rákérdezzenek az állampolgárságra is.

Donald Trump a Fehér Házban bejelentette: mégsem ír alá elnöki rendeletet arról, hogy a jövőre tartandó cenzus kérdőívén kötelezően szerepelnie kell az állampolgárságra vonatkozó kérdésnek. Helyette - szintén elnöki rendelettel – utasítja a kormányzati hivatalokat, hogy az erre vonatkozó összes adatot küldjék meg a kereskedelmi minisztériumnak.

"Rendkívül fontos, hogy világosan lássuk, az Egyesült Államok lakosságát milyen arányban alkotják amerikai és nem amerikai állampolgárok" – hangsúlyozta, és azt állította: nem lépett vissza korábbi álláspontjától, a vonatkozó adatok ismeretére igenis szükség van, csak éppen nem a népszámlálási kérdőívből akarják azt megtudni. Az elnök szerint a különböző kormányzati személyi nyilvántartások alapján legkevesebb 90 százalékos pontossággal megállapítható a lakosok állampolgársága.

Hetekkel ezelőtt az amerikai legfelső bíróság jogi értelemben már végérvényesen eldöntötte a kérdést: a népszámlálási kérdőíven nem szerepelhet az állampolgárságra vonatkozó kérdés. Akkor az igazságügyi és a népszámlálásért felelős kereskedelmi tárca közölte, hogy tudomásul véve a legfelső bírósági határozatot, a vitatott kérdést nem szerepeltetik az íven.

Trump azonban akkor még azt tette közzé a Twitteren: ennek ellenére ragaszkodik a kérdés feltevéséhez. Álhírnek minősítette azt a tényt, hogy az ügyben jogszerűen már nem lehet apelláta. A múlt héten ezt megtetézte azzal, hogy bejelentette: komolyan fontolóra vette, hogy elnöki rendeletet adjon ki, amellyel kötelezővé tenné az állampolgárság megkérdezését a népszámláláskor. Csakhogy időközben már megkezdték a terjedelmes kérdőív kinyomtatását, az ominózus kérdés nélkül. A nyomda leállítása, a kérdőív tartalmának az átszövegezése, majd a nyomtatás újraindítása nagyon költséges vállalkozás lett volna – nem is szólva a jogi támadhatóságról.

Az állampolgárságra vonatkozó kérdést 1950 óta nem tették fel népszámláláskor. A szövetségi kormányzat ugyanakkor más módokon - például útlevélkérelmek vagy társadalombiztosítási kártya iránti kérelmek benyújtásakor - pontos információkat gyűjt az országban élők állampolgárságáról.

Wilbur Ross kereskedelmi miniszter tavaly jelentette be, hogy a népszámlálási íven szerepeltetni akarják az állampolgárságra vonatkozó kérdést is. Arra hivatkozott, hogy ez segíti a választási törvény betartását. A döntés ellenzői - elsősorban demokrata párti politikusok - azzal próbáltak érvelni, hogy a kérdés firtatása elbátortalanítaná a népszámláláson történő részvételtől az Egyesült Államokban gyakran illegálisan tartózkodó – esetleg korábbi tartózkodási engedélyük lejárta óta „túltartózkodó” - spanyolajkúakat és más kisebbségeket. Ennek következtében a népszámlálási adatok a demokraták szerint nem tükröznék a valódi helyzetet, márpedig ezek az adatok akár a választási körzetek újrarajzolásához, illetve szövetségi fejlesztési, támogatási pénzek átcsoportosításához is vezethetnek.

Az amerikai média szerint továbbra sem teljesen világos, mit akar kezdeni az elnök az adatokkal. Az amerikai szövetségi jog ugyanis tiltja, hogy a cenzus során nyert adatokat egyének azonosítására használják fel. A végül is kiadni tervezett elnöki rendelet úgy fogalmaz: az országban tartózkodó amerikai állampolgárok, más állampolgárok, illetve illegális külföldiek számára vonatkozó pontos adatgenerálás pusztán statisztikai célokat szolgál, és nincs semmi köze a bevándorlási törvény érvényesítéséhez konkrét egyénekkel szemben. Lefordítva: ha az illegális tartózkodó bevallja magáról a kérdőív kitöltésekor, hogy ő illegális tartózkodó, attól még másnap nem érkezik a rendőrség, hogy kizsuppolja őt.

Donald Trump állítása szerint az adatokra – a választási kerülethatárok helyes meghúzásának a szempontján túl - azért van szükség, hogy pontosan meg tudják állapítani, mire, hol, mennyi közpénzt kell fordítani, hányan laknak – és milyen, eltérő státusú, illetve jogosultságú emberek laknak zömmel – egyes térségekben.

Civil szervezetek azonban aggodalmakat táplálnak, és szerintük ez az aggodalom felettébb indokolt is a „sérülékeny közösségek” körében.