Előfizetés

Trump meghátrált a népszámlálási vitában, bár szerinte nem

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.07.13. 08:40

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az amerikai elnök feladta azt a törekvését, hogy a 2020-as népszámláláskor rákérdezzenek az állampolgárságra is.
Donald Trump a Fehér Házban bejelentette: mégsem ír alá elnöki rendeletet arról, hogy a jövőre tartandó cenzus kérdőívén kötelezően szerepelnie kell az állampolgárságra vonatkozó kérdésnek. Helyette - szintén elnöki rendelettel – utasítja a kormányzati hivatalokat, hogy az erre vonatkozó összes adatot küldjék meg a kereskedelmi minisztériumnak.  "Rendkívül fontos, hogy világosan lássuk, az Egyesült Államok lakosságát milyen arányban alkotják amerikai és nem amerikai állampolgárok" – hangsúlyozta, és azt állította: nem lépett vissza korábbi álláspontjától, a vonatkozó adatok ismeretére igenis szükség van, csak éppen nem a népszámlálási kérdőívből akarják azt megtudni. Az elnök szerint a különböző kormányzati személyi nyilvántartások alapján legkevesebb 90 százalékos pontossággal megállapítható a lakosok állampolgársága.  Hetekkel ezelőtt az amerikai legfelső bíróság jogi értelemben már végérvényesen eldöntötte a kérdést: a népszámlálási kérdőíven nem szerepelhet az állampolgárságra vonatkozó kérdés. Akkor az igazságügyi és a népszámlálásért felelős kereskedelmi tárca közölte, hogy tudomásul véve a legfelső bírósági határozatot, a vitatott kérdést nem szerepeltetik az íven.  Trump azonban akkor még azt tette közzé a Twitteren: ennek ellenére ragaszkodik a kérdés feltevéséhez. Álhírnek minősítette azt a tényt, hogy az ügyben jogszerűen már nem lehet apelláta. A múlt héten ezt megtetézte azzal, hogy bejelentette: komolyan fontolóra vette, hogy elnöki rendeletet adjon ki, amellyel kötelezővé tenné az állampolgárság megkérdezését a népszámláláskor. Csakhogy időközben már megkezdték a terjedelmes kérdőív kinyomtatását, az ominózus kérdés nélkül. A nyomda leállítása, a kérdőív tartalmának az átszövegezése, majd a nyomtatás újraindítása nagyon költséges vállalkozás lett volna – nem is szólva a jogi támadhatóságról.  Az állampolgárságra vonatkozó kérdést 1950 óta nem tették fel népszámláláskor. A szövetségi kormányzat ugyanakkor más módokon - például útlevélkérelmek vagy társadalombiztosítási kártya iránti kérelmek benyújtásakor - pontos információkat gyűjt az országban élők állampolgárságáról.  Wilbur Ross kereskedelmi miniszter tavaly jelentette be, hogy a népszámlálási íven szerepeltetni akarják az állampolgárságra vonatkozó kérdést is. Arra hivatkozott, hogy ez segíti a választási törvény betartását. A döntés ellenzői - elsősorban demokrata párti politikusok - azzal próbáltak érvelni, hogy a kérdés firtatása elbátortalanítaná a népszámláláson történő részvételtől az Egyesült Államokban gyakran illegálisan tartózkodó – esetleg korábbi tartózkodási engedélyük lejárta óta „túltartózkodó” - spanyolajkúakat és más kisebbségeket. Ennek következtében a népszámlálási adatok a demokraták szerint nem tükröznék a valódi helyzetet, márpedig ezek az adatok akár a választási körzetek újrarajzolásához, illetve szövetségi fejlesztési, támogatási pénzek átcsoportosításához is vezethetnek. Az amerikai média szerint továbbra sem teljesen világos, mit akar kezdeni az elnök az adatokkal. Az amerikai szövetségi jog ugyanis tiltja, hogy a cenzus során nyert adatokat egyének azonosítására használják fel. A végül is kiadni tervezett elnöki rendelet úgy fogalmaz: az országban tartózkodó amerikai állampolgárok, más állampolgárok, illetve illegális külföldiek számára vonatkozó pontos adatgenerálás pusztán statisztikai célokat szolgál, és nincs semmi köze a bevándorlási törvény érvényesítéséhez konkrét egyénekkel szemben. Lefordítva: ha az illegális tartózkodó bevallja magáról a kérdőív kitöltésekor, hogy ő illegális tartózkodó, attól még másnap nem érkezik a rendőrség, hogy kizsuppolja őt.  Donald Trump állítása szerint az adatokra – a választási kerülethatárok helyes meghúzásának a szempontján túl - azért van szükség, hogy pontosan meg tudják állapítani, mire, hol, mennyi közpénzt kell fordítani, hányan laknak – és milyen, eltérő státusú, illetve jogosultságú emberek laknak zömmel – egyes térségekben. Civil szervezetek azonban aggodalmakat táplálnak, és szerintük ez az aggodalom felettébb indokolt is a „sérülékeny közösségek” körében.       

Trump szeptember elején ismét Lengyelországba utazik

Kétnapos lengyelországi látogatásra készül Donald Trump amerikai elnök a második világháború kitörésének szeptember eleji 80. évfordulóján, és útja alkalmával két- és többoldalú tárgyalásokat folytat majd - közölte a Rzeczpospolita lengyel napilap. Az értesülést hivatalosan még nem erősítették meg. Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes a közszolgálati hírtelevíziónak azt mondta: a látogatás időpontja akkor lesz hivatalos, ha Washington bejelenti. Trump júniusban, a lengyel elnök washingtoni útja alkalmával valószínűnek mondta, hogy szeptemberben Lengyelországba látogat, és Andrzej Duda már meg is hívta őt a szeptember 1-jei varsói nemzetközi megemlékezésre. Erre a NATO-tagállamok többi vezetőjét, továbbá az európai uniós tagállamok és a keleti partnerségi program országainak (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia, Moldova, Örményország, Ukrajna) államfőit is meghívták.  Az amerikai elnök lengyelországi látogatását eredetileg egynaposra tervezték, de a lengyel lap úgy tudja, hogy Trump augusztus 31-én érkezik, és látogatása kétnapos lesz.  

New York Times: Szolnoknál azt tanulja 1400 katona, hogyan állítsa meg a betörő oroszokat

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.07.13. 08:28

Persze a feltételezett putyini agresszió célpontja a Baltikum.
Oroszországot illetően alapvető feszültség van a washingtoni vezetésen belül: míg Donald Trump udvarol Vlagyimir Putyinnak, addig a kormányzat nagy része egyre veszedelmesebb ellenségnek tekinti Moszkvát. Ezt tanúsítja, hogy Szolnoknál 1400 amerikai, magyar, román és bolgár katona két héten át azt gyakorolja, miként kell műveleteket végrehajtani a helyi ellenállási csoportok támogatására, ha netán felségjelzés nélküli orosz egységek hatolnának be Kelet-Európába, illetve a Baltikumba – írja helyszíni tudósításában a lap. A Pentagon a közelmúltban korszerűsítette stratégiáját, hogy a térségbeli szövetségeseivel együtt szükség esetén meg tudja hiúsítani az orosz hibrid hadviselést. Az újság emlékeztet arra, hogy májusban Trump igen meleg fogadtatásban részesítette a tekintélyelvű Orbánt, noha aggályos, hogy a magyar vezető leépíti a demokratikus intézményeket, azon kívül egyre szorosabb kapcsolatokat ápol az oroszokkal. Mindezt az elnök szó nélkül hagyta a tárgyalások során, mint ahogy azt is, hogy a magyar kormány csupán a GDP 1,5 százalékát költi katonai célokra. A gyakorlat katonai vezetői nem kívántak megjegyzést fűzni ehhez az ellentmondáshoz. Mint mondták, hallják a háttérzajokat, de inkább maradnak a szakmánál. A katonai felkészülés része, hogy a parancsnokok, térképek és iránytűk segítségével négy fal közt azt gyakorolják, hogy mi a teendő akkor, ha az oroszok megbénítják a szövetségesek legkorszerűbb, műhold vezérelte csapásmérő erőit. Ezzel párhuzamosan kommandósok titkos felderítő küldetéseket próbálnak, ideértve, hogy miként kell becserkészni lehetséges célpontokat és értesítéseket eljuttatni a helyi erőkhöz. Szolnoknál a többi közt az volt a feladat, hogy katonákat csempésszenek az ellenséges vonalak mögé, illetve észrevétlenül kivigyék onnan őket.

Financial Times az MTA-ügyről : Stratégiát még nem mutatott, csak csonkolt a magyar kormány

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.07.13. 07:53

Máris jó páran elmentek a kutatóhálózat szakemberei közül, újakat pedig ilyen körülmények között nehéz rávenni, hogy jöjjenek.
Bírálók az erő megnyilvánulásának minősítik, hogy a magyar kormány átveszi a tudományos élet irányítását, ideértve a terület finanszírozását és az illetékesek kinevezésének jogát, írja a Financial Times. A hatalom ellenőrzése alá vonja az ország vezető kutató intézeteit, függetlenül attól, hogy mit akar az MTA, illetve a több ezer szakember. Az ellenzék szerint a lépés sérti a tudomány szabadságát, Áder János államfő mégis aláírta a törvényt. Böhm Gergely, az Akadémia Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője azt mondja, idáig még nem láttak semmiféle összefüggő tervet vagy stratégiát. A lépés újfent csak azt tükrözi, hogy Orbán Viktor rá akarja kényszeríteni akaratát bizonyos intézményekre. A CEU azt közölte, hogy távozásra kényszerítették. Ezzel párhuzamosan csaknem 500 orgánumot fogtak össze egyetlen, kormánypárti alapítványba. Kulturális szervezetek úgy érzik, hogy egyre szűkül a szólásszabadság tere. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy javítani kell a kutatások hatékonyságán. Lovász László szerint azonban a döntés sérti az európai elveket és olyan környezetet teremt, ami alkalmatlan a tudomány szemszögéből. Krekó Péter politológus azzal magyarázza az újabb fejleményt, hogy az Orbán-rezsimnek fóbiája van mindennel szemben, ami független és autonóm. Böhm Gergely azt teszi hozzá, hogy máris jó páran elmentek a szakemberek közül, újakat pedig ilyen körülmények között nehéz rávenni, hogy jöjjenek. A reform azonban kudarcra van ítélve, mert a tudományos közösség nem hajlandó támogatni.