Információink szerint két hét alatt több mint kéttucatnyi alkalommal döntött különböző, a határvédelemmel kapcsolatos beszerzésekről a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottsága. Vagyis mintegy 25 ilyen határozat született rövid idő alatt. Ezek mindegyike milliárdos-tízmilliárdos tétel, de a részletek minősített adatok, azaz nem ismerhető meg, hogy a rengeteg pénzt pontosan mire és milyen feltételek mellett költi el a kormány. Az is rejtve marad, hogy a kabinet mely cégektől, valamint milyen értékben szerez be eszközöket.
Minderre a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ad lehetőséget, amelyet – bár a jogszabályi feltételei nem teljesülnek – 2015 óta rendszeresen meghosszabbít a kormány. Így a közbeszerzést megkerülve, meghívásos eljárásban öntik a pénzt a határvédelemre, miközben migránsok alig érkeznek.
Laktanyafelújítás, eszközbeszerzés, gépjárművek vásárlása, fegyverek és ruhák beszerzése – csak néhány azon elemek közül, amelyek beletartozhatnak ebbe a körbe. - Lényegében minden, ami szembe jön – fogalmazott egyik forrásunk azzal kapcsolatban, hogy milyen elemei lehetnek a beszerzéseknek. A döntést mindig zárt ülésen hozzák meg, majd a megbízások lezárása után kizárólag a bizottság tagjai kapnak némi információt, a közvéleményt teljesen kizárják a folyamatból.
Azt sem tudni, hogy ezeket az eszközöket csak a határrendészeti állománynak biztosítják-e, vagy ezen az úton – a közbeszerzés kikerülésével – kerülnek felszerelések a rendőri állomány más egységeihez is, azaz nem egyértelmű, hogy a beszerzett eszközök valóban csak a határvédelmet segítik-e. A folyamatban részt vevőknek minden bizonnyal megéri a dolog, és nem kell tartani attól, hogy a sajtó esetleg kérdéseket tesz fel arról, hogy ez vagy az a tétel miért ennyi.
– Nem lehet tudni, hogy ez a határvédelmet szolgálja, vagy esetleg „valakinek a kényelmes luxusbusza” miatt van rá szükség – vetették fel például egy korábbi rendészeti bizottsági ülésen ellenzéki képviselők, amikor a Terrorelhárítási Központ (TEK) eszközeit is a migrációs válsággal összefüggésben szerezték be. Az akkori mentesítés 120 millióról szólt, és ez csak a kisebbik tétel volt abban a csomagban.
A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy csak a rendőrségnél a tavalyi kiadások majdnem harmada, 146,7 milliárd forint ment el határrendészeti és határvédelmi feladatokra – erősítette meg az erről szóló, először az Origón megjelent információt lapunknak az ORFK. Ebben persze nincsenek benne azok a tételek, amelyek más sorokon, például a honvédelemnél vagy a titkosszolgálatoknál szerepelnek, a teljes összeg így valószínűleg 200 milliárd körül vagy afelett lehet csak a 2018-as évre. Orbán Viktor 2017 szeptemberében írt levelet az Európai Bizottság most távozó elnökének, Jean-Claude Junckernek és azt kérte, hogy az addigi 883 millió eurós (mintegy 270 milliárd forintos) határvédelmi kiadások felét fizesse ki az EU. Vagyis 2015 óta mostanáig alsó hangon 500 milliárd forint mehetett el a határvédelemre. Mindezt úgy, hogy a megakadályozott tiltott határátlépések száma heti 20 körül alakul (ez napi 3 embert jelent), azok pedig nagyjából 150-200-an vannak hetente, akiket elfognak és visszavisznek a határzár szerbiai oldalára.
A költségekkel kapcsolatban a sajtóban számháború zajlik. A Világgazdaság például februárban írt arról, hogy 2018-ban a migráció- és terrorellenes kiadások 131,6 milliárdot értek el (ez alacsonyabb, mint amennyit utóbb csak a rendőrség elismert), a 2016 eleje óta eltelt három évben pedig 461,2 milliárdra emelkedtek. Kérdés persze, hogy milyen költségvetési sorokat számíthatunk még ide.
– Attól függ, mit tartunk költségnek – válaszolta forrásunk arra, hogy mennyibe kerülhet a déli határzár fenntartása, amelynek őrzésében rendőrök és katonák is részt vesznek. Vannak egyszeri kiadások, mint például a kerítés építése vagy az utak kialakítása, de költeni kell a többi között az informatikai rendszerre vagy az elektronikus védelmi eszközökre, ruhákra, fegyverekre, és az is kérdés, hogy a határra vezényelt állomány bérét és utazási költségeit hova számítjuk. Sok esetben bérleti szerződések alapján üzemeltetik a rendszereket, ezek a kontraktusok addig élnek, amíg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennáll.
Erre még jó ideig számítani kell, miközben a kormány olyan adatokat mondhat be és annyi pénzt költhet a határvédelemre, amennyit nem szégyell.
