Még az idén aláírják a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződést, a projekt finanszírozási feltételein az ázsiai ország Eximbankja még dolgozik - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. Arról azonban nem beszélt, hogy ennek a beruházásnak megtérülése meglehetősen kétséges.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter kínai kollégája, Vang Ji társaságában állt az újságírók elé, aki a Budapesten megtartott az Egy út - Egy övezet kezdeményezés második ülésére érkezett. A tárcavezetők megállapodtak abban, hogy két számottevő kínai bank nyit hamarosan irodát Budapesten. A nemrég indított Sanghai-Budapest légijárat, valamint a Csungking és a magyar főváros közötti cargo-útvonal megnyitása után két újabb kínai nagyvárosból lehet majd Budapestre repülni. Emellett kínai akkreditálású érettségi bevezetését is meg lehet kezdeni Magyarországon.
A magyar és kínai vállalatok együttműködésének ösztönzésére 632 millió dolláros hitelkeret is nyitottak az Eximbanknál. Jelentősnek látszik az a megállapodás is, hogy 2020 januárjától fagyasztott baromfit szállíthatunk az ázsiai országba. Szijjártó Péter - utalva a Kína ellen megindított, és az Európai Unióval szemben is meglebegtetett kereskedelmi szankciókra -, kijelentette, hogy Magyarország minden országgal kiegyensúlyozottan kíván kereskedni, függetlenül annak a hovatartozásától.
Vang Ji emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben számos ország aláírta az Egy övezet, egy út stratégiát. Ma Magyarországnak Kína az első számú, Európai Unión kívüli partnere, és volumenét tekintve a magyar külgazdasági stratégiában a tizedik helyen áll. Ehhez Szijjártó Péter hozzáfűzte, hogy tavalyi külkereskedelmi forgalmunk közel 9 millió dollárt tett ki. A kínai beruházások összértéke már elérte a 4,5 milliárd dollárt.
Más országok sem tétlenkednek, hogy kedvében járjanak Kínának. Az orosz kormány éppen a hét elején hagyta jóvá a Kazahsztánt és Fehéroroszországot összekötő autópálya építési tervét - írja a The Moscow Times. A Meridian-nak elnevezett útvonal a legrövidebb lesz Európa és Ázsia között - írják. Az autópálya kínai és orosz magánbefektetők pénzéből épül, 9,3 milliárd dollárba kerül és 12-14 éves megtérülési idővel számolnak.
A terv elsőként Vladimir Putyin orosz elnök kínai látogatása alatt jelent meg az orosz országos médiában, de feltehetőleg már az Egy övezet egy út (Belt and Road Initiative, BRI) kezdeményezés kezdete óta folytak erről tárgyalások. Eleinte azt lehetett tudni, hogy a transzszibériai vasúthálózat Kazahsztán és Fehéroroszország közötti szakasza lesz majd az eurázsiai szárazföldi kereskedelem legfőbb útvonala. A nemrég bejelentett Meridian autópálya ezzel szemben gyorsabb, ám vélhetően drágább alternatívát kínálhat az interkontinentális szállítóknak. Az orosz újság szerint ez a 2000 kilométeres szakasz csak az első része egy nagyobb autópályának, amely, Kazahsztánon, illetve Fehéroroszországon keresztül kötné össze Kínát Kelet-Európával.
A most jóváhagyott infrastrukturális fejlesztés Oroszország hozzájárulása Kína 2013-ban elindított kezdeményezéséhez, amely az ázsiai nagyhatalom geopolitikai és gazdasági befolyását igyekszik megerősíteni. A BRI projekt lényegében a Kína és Európa között létrehozandó szárazföldi, illetve tengeri úthálózatot jelenti, valamint szimbolikusan feleleveníti az ókori selyemutat – innen származik a terv másik elnevezése, az Új Selyemút kezdeményezés. Eddig több, mint 65 ország jelezte részvételi szándékát Kínának, köztük 17 közép-kelet-európai ország. Kína a partnerei számára kölcsönös gazdasági sikert ígér, azonban a szegényebb országoknak ez hosszú távú eladósodást jelenthet, mivel a BRI alatt futó infrastrukturális fejlesztések finanszírozása gyakran kínai hitelből történik.
