A kormánypárti képviselők 127 igen szavazatával és teljes ellenzéki elutasítás (58 ellenszavazat) mellett fogadta el az Országgyűlés tegnap a 2020. évi költségvetést. Varga Mihály pénzügyminiszter az aktust követő sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy ez a költségvetés a családokról és a gazdasági eredmények megvédéséről szól. Ezzel szemben Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője a lemaradás büdzséjének nevezte és sajtótájékoztatóján kijelentette: az ország minden gazdasági mutatót tekintve elmarad a szomszédos országoktól.
A többi ellenzéki párt is kifogásolta, hogy az oktatás és az egészségügy ismét a költségvetés „mostohagyereke” lett, ezek arányaiban kevesebbet kapnak mint eddig a 21 425 milliárd forint tervezett bevételből, míg a sport, a honvédelem részesedése nő és jó néhány feleslegesnek ítélt tétel is bekerült.
A népjóléti bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjasok még inkább leszakadnak a társadalomtól, hiszen a kormány 8,5 százalékos nettó béremelkedéssel számol, míg a nyugdíjakat csak 2,8 százalékkal növeli. Szerinte jövőre a vásárlóerőt nézve még a romániai átlagnyugdíj is meghaladja majd a magyarországit, holott az néhány éve még lényegesen alacsonyabb volt. Az MSZP ezért változtatna a nyugdíjemelés számításán: nem csupán az infláció mértékét, hanem a gazdasági növekedést is figyelembe vennék, első lépésben pedig felzárkóztatnák a 100 ezer forint alatti nyugdíjakat. A szocialisták emellett sávosan állapítanák meg a nyugdíjprémiumot is: az átlag alatti nyugdíjban részesülők magasabb összeget kapnának, 400 ezer forint feletti járadék esetében viszont nem fizetnének nyugdíjprémiumot.
A jóváhagyott büdzsében a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel (az Európai Bizottság csak 2,8-del), 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további, év végére 67 százalékra mérséklődésével, valamint 2,8 százalékos inflációval tervez, ami a várható nyugdíjemelés mértékét is jelzi.
Néhány adóváltozásról is szavazott a Ház a büdzsé elfogadása előtt: január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig. Emellett 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés. A szálláshely-szolgáltatások áfakulcsa 18 százalékról 5 százalékra csökken. A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették (kulcsát nulla százalékban határozták meg).
Emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke, az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.
A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.
Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.
