200 ezer gyereket bántalmazhattak szexuálisan a német sportszövetségeknél

Publikálás dátuma
2019.07.12. 20:21
Képünk illusztráció
Fotó: YE AUNG THU / AFP
Annál is több gyereket bántalmazhattak a német sportszövetségeknél, mint ahány áldozata a pedofil papoknak volt.
Akár kétszer annyi gyerek is eshet szexuális bántalmazás áldozatául a sportszövetségeknél Németországban, mint ahányan pedofil papok áldozatai lettek - számolt pénteken az ARD közszolgálati csatorna. "A nagy tabu" témájával a csatorna szombati sportműsora foglalkozik, de a riport fontosabb részleteit már pénteken közzétették a televízió internetes híroldalán. A riport az ulmi egyetemi klinika egyelőre nem nyilvános tanulmányának eredményére hivatkozik, amely szerint
egyházi személyek 114 ezer gyerekkel szemben követhettek el szexuális visszaéléseket Németországban, míg a sport világában ez a szám a 200 ezret is elérheti.

Jörg Fegert, a klinika gyermekpszichológusa kiemeli, hogy nincs mit csodálkozni azon, hogy a sportszövetségeknél több a visszaélés, hiszen jóval több gyerek sportol, mint ahányan templomba járnak. A kérdés az, hogy ez miért nem közbeszéd tárgya Németországban.
"Tudatosítanunk kell ezt a problémát, és szembe kell nézni vele"

- hangsúlyozta a szakember. Az ulmi egyetemi klinika 2500 embert kérdezett meg gyermek- és fiatalkori szexuális visszaélésekkel kapcsolatos tapasztalataikról. Három évvel ezelőtt pedig 1800 élsportolót kérdeztek meg, és a kétharmaduk "szexuális visszaélés jellegű dolgokról" számolt be. Fegert kifejti, hogy a legtöbb esetben az áldozat akarata ellenére történő fogdosásról számoltak be a sportolók, de 3 százalék behatolással járó erőszakot említett.

Zelenszkij mindenkit átvilágítana, aki Porosenko alatt került az államigazgatásba

Publikálás dátuma
2019.07.12. 20:08

Fotó: Aleksandr Kondratuk / Sputnik
Az előterjesztés a hatálya alá eső személyek között felsorolja a kormány tagjait, a főügyészt, a bírói testületek vezetőit, a jegybank elnökét, de még a megyei és települési tanácstagokat is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvényjavaslatot nyújtott be pénteken a parlamenthez, amelyben kezdeményezi az átvilágításról, azaz a hatalom megtisztításáról szóló 2014-es törvény kiterjesztését elődjére, Petro Porosenko volt elnökre, a 2014 és 2019 közötti elnöksége idején hivatalban lévő kormánytagokra és parlamenti képviselőkre, továbbá az említett időszak gyakorlatilag minden kinevezett és választott állami tisztségviselőjére.
Lényeges változás, hogy a Zelenszkij féle javaslat - a 2014-es törvénytől eltérően - a jogszabály hatályát kiterjesztené a választott képviselőkre is. A jogszabály hatálya alá eső személyek között a javaslat felsorolja mások mellett a kormány tagjait, a főügyészt, a bírói testületek vezetőit, a jegybank elnökét, a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők irányítóit, az adó- és vámhivatali tisztségviselőket, valamint az Ukroboronprom állami hadiipari vállalat vezetőit. Ezen túlmenően választott tisztségviselőket is, a parlamenti képviselőkön kívül megyei és települési tanácstagokat.
Az indoklás szerint az átvilágítás nem pusztán a lakosságnak az állami intézményekbe vetett bizalmának növelése érdekében szükséges, de egyben nemzetbiztonsági kérdés is Ukrajnában.

Az indítvány módosításokat javasol az elnök-, a parlamenti, valamint a helyi választásokat szabályozó, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben is. A 2014 októberében, Porosenko elnökségének első évében életbe léptetett és ma is hatályos törvény eredetileg az előző oroszbarát elnök, Viktor Janukovics hivatali ideje alatt tisztséget betöltőkre vonatkozott, és tartalmaz egy felsorolást, amelyben megtiltja az ez idő alatt bizonyos posztokat betöltőket 2024-ig kinevezzék az államapparátusnak a jogszabályban meghatározott vezetői pozícióiba. A pénteken beterjesztett új javaslat ennek a törvények a hatályát hivatott kiterjeszteni.

Mindenki a remegő Muttiért aggódik Németországban

Publikálás dátuma
2019.07.12. 19:43

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Angela Merkel német kancellár egy hónapon belül háromszor is egész testében remegett. Kimerült lehet, mégsem hajlandó lassítani.
„Egyszerűen nem múlik el” – ezzel a címlappal jelent meg a Bild, Németország egyik legolvasottabb bulvárlapja, miután Angela Merkel német kancellár egy hónapon belül harmadszor is teljes testében remegett a nyilvánosság előtt. Először június közepén jelentkeztek a tünetek, mikor Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Berlinben, majd alig kilenc nappal később Katarina Barley igazságügy-miniszter búcsúztatóján testéhez szorított, összekulcsolt kézzel próbált parancsolni testének, legutóbb pedig e hét szerdán, a finn miniszterelnök, Antti Rinne fogadásán rázkódott látványosan. Másnap már előrelátóan inkább ült Mette Frederiksen dán kormányfő társaságában, ami hatásos, de a diplomáciában meglehetősen szokatlan megoldás. „Jól vagyok” – ismételgeti rendre Merkel, de most már hozzátette, hogy kezelik a problémát, amivel egy ideig együtt kell élnie. De mivel is? Merkel stábja első alkalommal azzal magyarázta a remegést, hogy a kancellárt megviselte a hőség, nem ivott eleget, de gyors folyadékpótlással orvosolták a bajt. Azon a napon valóban kánikula volt a német fővárosban, ám a második, és különösen a harmadik alkalommal már enyhébb volt az időjárás. A Muttiért aggódó német média már számba vette, hogy a gyakori kiszáradás mellett állhat még a panaszok mögött fáradtság, alacsony cukorszint, korai diabétesz, vagy komolyabb idegrendszeri betegség, például Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór. 
Az nem lenne meglepő, ha Merkel, aki a jövő héten, július 17-én ünnepli 65. születésnapját, kimerült volna. Az elmúlt évtizedekben a legmagasabb szinten politizál, 2000-től 2018-ig volt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, 2005 óta Németország kancellárja. A Bild számítása szerint idén már 21 külföldi úton van túl, amivel nála fiatalabb kollégákat, például az alig 41 éves Emmanuel Macron francia elnököt is kenterbe veri, aki csak 17-szer utazott el. Pihenésből viszont nem sok jut neki. Naptárában általában egy fix dátumot tart fent nyaralásra, 2008 óta férjével mindig ugyanabba a négycsillagos déltiroli hotelbe járnak, ahol általában túrázással kapcsolódnak ki, bár állítólag tavaly például éppen kimaradt a program. 
A kancellár mégsem lassít. Szóvivője emlékeztette az aggodalmaskodókat, hogy az elmúlt hetekben egyetlen találkozót sem mondott le, minden tervezett programon részt vett, és remek eredményeket ért el. Merkel maga is többször nyugtatott mindenkit, hogy teljes mértékben képes ellátni feladatait. Eddig nincs is jele annak, hogy ne mondana igazat, ezért egyelőre a politikai támadások is elmaradtak. Ha minden a tervek szerint alakul, mandátuma 2021-ben lejár, utána már egyébként sem akar semmilyen politikai tisztséget vállalni. Kérdés ugyanakkor, hogy erről meghozott tavalyi döntésében közrejátszott-e egészségügyi állapota. Mint arra a Deutsche Welle közszolgálati csatorna is rámutatott, Németországban a politikusok egészségi állapota általában tabutémának számít, amiről nem értesül a közvélemény. A hetvenes években senki nem tudta, hogy Willy Brandt szociáldemokrata kancellár depressziótól szenved, ahogy később azt sem, hogy Helmut Kohlt 1989-ben, a berlini fal leomlása előtt prosztatája miatt fájdalmak kínozták. Horst Sehoofer német belügyminiszter pedig sokáig halogatott komoly szívműtétje idején beszélt arról, nem tesz jót egy politikus imázsának, ha gyengének és betegnek látják. A Deutsche Welle is emlékeztet arra, hogy az autoriter rendszerekben a vezetők hivatalosan sosem betegek, hanem - mint például Vlagyimir Putyin - félmeztelenül lovagolva próbálnak erőt mutatni.
Szerző
Frissítve: 2019.07.12. 20:22