A NAV a nyugdíjra mutogat és másfélszeresére emelné a "kisvállalkozók adóját" - de bajok vannak az érvelésével

Publikálás dátuma
2019.07.13. 17:43
Az adóhatóság már ésszerűsített, de még nem eleget FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Gyakorlatilag a költségvetés bevételeit akarja növelni az adóhatóság álságos indokkal.
Aki csak a havi 50 ezer forintos kata-adót fizette főállás mellett, az nyugdíjas korában bajban lesz, ugynais ez a minimálbérnél is kisebb tb-ellátási alapot jelent a katás évekre, ráadásul a táppénznél, az álláskeresési ellátásnál és a gyerekvállalásnál is gond lehet belőle - ilyen állításokkal próbálja rávenni a NAV a kisadózókat, hogy a jövőben ne 50, hanem 74 ezer forintot fizessenek havonta, írja a 24.hu.

Sokan élnek vele

Ma 350 ezer kisadózó van, körülbelül 254 ezer lehet főállású, és zömük havi 50 ezer forintos sarcot fizet. Aki úgy dönt, becsengethet ennél nagyobb összeget is az adóhatóságnak, az említett 74 ezer forintot, de a lehetőséggel csak 13 ezren éltek.

Az adóhatóság tájékoztató levelet küldött a katásoknak, amelyben többek közt azt írja:  nem az a cél, hogy a magasabb összegű kata révén növekedjen a költségvetés bevétele, hanem az, hogy aki több adót fizet, magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásra (például a táppénz, nyugdíj) számíthasson.    Csakhogy a NAV érvelésébe hiba csúszott. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint a szabályok egyértelműek: a kata teljes bevétele a központi költségvetésbe kerül, így szó sincs a kata összege és a nyugdíj közti költségvetési összefüggésről. Természetesen az adóhatóság lobbizhat a központi költségvetés többletbevételeiért, azonban ez teljesen szokatlan viselkedés. 40 év kata = 40 év szolgálati idő, szögezi le a szövetség. Ugyanezt írja az ONYF, illetve a feladatait átvevő Magyar Államkincstár is a honlapján. A NAV-levél ehhez képest azt a gyakran felbukkanó tévképzetet erősíti, mintha az 50 ezer forintot adózó főállású katás évente csak 236 nap szolgálati időt szerezne. A szolgálati idő összeget és jogosultságot is jelent. Az időbeli jogosultság tehát nem sérül, a nyugdíj összege lehet alacsonyabb (73 százalék) 50 000 forint havi kata mellett. Az MKOE hiányolja, hogy az összeg megbecslése hiányzik a NAV-közleményből, ezért itt pótol. A jelenlegi nyugdíjszabályozás szerint 40 év kisadózással – egyes nyugdíjkalkulátorok szerint – körülbelül 38 ezer forint havi nyugdíjt kapnának, a 75 ezer forintot fizetők pedig 58 ezret. Más számítások szerint 41 500 illetve 65 ezer forint lehet a nyugdíj a kataadótól függően. De az egyértelmű, hogy  a magasabb adó megfizetése mellett elérhető havi 20-25 ezer forinttal magasabb nyugdíj is olyan alacsony, hogy nagyjából az éhenhalásra sem elég. 
Szerző
Témák
kata adó NAV

Majdnem 300 ezer magyar mobilt fertőzött meg ez a vírus

Publikálás dátuma
2019.07.13. 11:46
Fel kell készülniük a webshopoknak a mobilos vásárlókra FOTO: Shutterstock
Az nem bizonyított, hogy a felhasználók adatait is lopnák, az igen, hogy a vírus erőszakos reklámokat telepít a gépre.
A Check Point kiberbiztonsági cég vizsgálata szerint több mint 25 millió androidos eszközt fertőzött meg a nemrég felfedezett Agent Smith néven emlegetett kártevő, írja a 24.hu. A szakemberek szerint a vírus kínai eredetű, és egy internetes cég terjeszti, amely a fertőző kódot rejtő szoftvereket a 9Apps nevű alkalmazásbolton keresztül teszi elérhetővé. (Érdemes megjegyezni, hogy androidos készülékekre mindig csak a hivatalos Google Play áruházból telepítsünk programokat.) A malware azért különösen veszélyes, mert a mobilra jutva az ártalmatlan appokba is kártékony hirdetéseket ékel be, így a felhasználó még több reklámmal szembesül. Ezeket megnyitva a bevételek a malware fejlesztőinél landolnak. Azt egyelőre még nem bizonyították a vizsgálatok során, hogy a felhasználók adatait is lopná a vírus. Összesen több mint 25 millió eszköz érintett világszerte, főleg India, Bangladesh és Pakisztán területén használt mobilok érintettek, de a statisztikák aggasztóak, mert a top 10-es listán ott van Magyarország is, 282 826 fertőzött mobillal.  
Szerző

Kínai és orosz pénzből épülő eurázsiai sztráda előzi a Belgrád-Budapest vasútvonalat

Publikálás dátuma
2019.07.13. 09:50

Fotó: The Moscow Times
A Budapest-Belgrád vasútvonalat még csak tervezik, az oroszok azonban megkezdhetik a Kínát Európával összekötő autópálya építését. Gyorsabb lesz a szállítás.
Még az idén aláírják a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződést, a projekt  finanszírozási feltételein az ázsiai ország Eximbankja még dolgozik - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter. Arról azonban nem beszélt, hogy ennek a beruházásnak megtérülése meglehetősen kétséges. A magyar külgazdasági és külügyminiszter kínai kollégája, Vang Ji társaságában állt az újságírók elé, aki a Budapesten megtartott az Egy út - Egy övezet kezdeményezés második ülésére érkezett. A tárcavezetők megállapodtak abban, hogy két számottevő kínai bank nyit hamarosan irodát Budapesten. A nemrég indított Sanghai-Budapest légijárat, valamint a Csungking és a magyar főváros közötti cargo-útvonal megnyitása után két újabb kínai nagyvárosból lehet majd Budapestre repülni. Emellett kínai akkreditálású érettségi bevezetését is meg lehet kezdeni Magyarországon.  A magyar és kínai vállalatok együttműködésének ösztönzésére 632 millió dolláros hitelkeret is nyitottak az Eximbanknál. Jelentősnek látszik az a megállapodás is, hogy 2020 januárjától fagyasztott baromfit szállíthatunk az ázsiai országba. Szijjártó Péter - utalva a Kína ellen megindított, és az Európai Unióval szemben is meglebegtetett kereskedelmi szankciókra -, kijelentette, hogy Magyarország minden országgal kiegyensúlyozottan kíván kereskedni, függetlenül annak a hovatartozásától. Vang Ji emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben számos ország aláírta az Egy övezet, egy út stratégiát. Ma Magyarországnak Kína az első számú, Európai Unión kívüli partnere, és volumenét tekintve a magyar külgazdasági stratégiában a tizedik helyen áll. Ehhez Szijjártó Péter hozzáfűzte, hogy tavalyi külkereskedelmi forgalmunk közel 9 millió dollárt tett ki. A kínai beruházások összértéke már elérte a 4,5 milliárd dollárt.    Más országok sem tétlenkednek, hogy kedvében járjanak Kínának. Az orosz kormány éppen a hét elején hagyta jóvá a Kazahsztánt és Fehéroroszországot összekötő autópálya építési tervét - írja a The Moscow Times. A Meridian-nak elnevezett útvonal a legrövidebb lesz Európa és Ázsia között - írják. Az autópálya kínai és orosz magánbefektetők pénzéből épül, 9,3 milliárd dollárba kerül és 12-14 éves megtérülési idővel számolnak. A terv elsőként Vladimir Putyin orosz elnök kínai látogatása alatt jelent meg az orosz országos médiában, de feltehetőleg már az Egy övezet egy út (Belt and Road Initiative, BRI) kezdeményezés kezdete óta folytak erről tárgyalások. Eleinte azt lehetett tudni, hogy a transzszibériai vasúthálózat Kazahsztán és Fehéroroszország közötti szakasza lesz majd az eurázsiai szárazföldi kereskedelem legfőbb útvonala. A nemrég bejelentett Meridian autópálya ezzel szemben gyorsabb, ám vélhetően drágább alternatívát kínálhat az interkontinentális szállítóknak. Az orosz újság szerint ez a 2000 kilométeres szakasz csak az első része egy nagyobb autópályának, amely, Kazahsztánon, illetve Fehéroroszországon keresztül kötné össze Kínát Kelet-Európával. A most jóváhagyott infrastrukturális fejlesztés Oroszország hozzájárulása Kína 2013-ban elindított kezdeményezéséhez, amely az ázsiai nagyhatalom geopolitikai és gazdasági befolyását igyekszik megerősíteni. A BRI projekt lényegében a Kína és Európa között létrehozandó szárazföldi, illetve tengeri úthálózatot jelenti, valamint szimbolikusan feleleveníti az ókori selyemutat – innen származik a terv másik elnevezése, az Új Selyemút kezdeményezés. Eddig több, mint 65 ország jelezte részvételi szándékát Kínának, köztük 17 közép-kelet-európai ország. Kína a partnerei számára kölcsönös gazdasági sikert ígér, azonban a szegényebb országoknak ez hosszú távú eladósodást jelenthet, mivel a BRI alatt futó infrastrukturális fejlesztések finanszírozása gyakran kínai hitelből történik.  

Drága barátság

Szakértők szerint a BRI egyértelműen Kína világhatalmi törekvéseit tükrözik. A kínai vezetők gyakran kijelentik, hogy a globalizáció kora végetért. Az ázsiai óriásbirodalom, a kétpólusú világot túlhaladottnak tekinti, egyértelműen egyeduralomra törekszik, kihasználnak minden jelentősebb egyensúlytalanságot. Ezért vállalják azt is, hogy az elképzeléseik szerint 2049-ig kiépülő Új Selyemút költségei és volumene a valaha megvalósult gazdasági projektek legnagyobbja legyen. Olyan hitelezői szerepkörben lépnek fel a kisebb, Kínához képest tőkeszegény országokban - idetartozik Magyarország is -, hogy a sorozatos hiteltörlesztések előbb-utóbb elviselhetetlenek lesznek az adós számára. Ezzel még súlyosabbá válik függőségi viszonyuk. A jelenlegi magyar kormány is boldog a bóktól, hogy a térségben Kína első számú partnere, barátja. Ennek előbb-utóbb megfizetjük az árát.