Több mint 22 millió forint határvédelmi kiadás jutott tavaly minden egyes illegális bevándorló megállítására – ez derül ki a rendőrség honlapján szereplő migrációs adatokból, valamint a határrendészeti feladatokra fordított összegekből, amelyek nagyságát az ORFK lapunk kérdésére megerősítette.
A rendőrség 2018-as költéseinek bő negyede a határvédelmi, határrendészeti feladatok ellátására ment el, ami 146 milliárd forintot jelentett. Ezek a kiadások minden bizonnyal nem kizárólag a déli határszakaszon jelentkeztek, ám döntő többségében az ottani védelem ráfordításait jelentik, ahogy az illegális határátlépők is nagy részben délről, Szerbia felől lépnek az ország területére. A kormánybarát sajtóban rendre előkerül ezzel kapcsolatban, hogy az említett összegből Brüsszel egyetlen forintot sem térített meg (ami nem igaz), illetve hogy az ország Európa határait védte, ami egyértelmű utalás arra, hogy a ráfordítás lényegében a déli határvédelmet takarja.
Felmerül a kérdés, hogy ebből a pénzből milyen eredményt értek el a hatóságok az illegális migráció megállításában? A rendőrségi statisztika szerint tavaly összesen 6432 embert fogtak el vagy fordítottak vissza illegális határátlépés közben. Egy részüknél ez azt jelentette, hogy eleve megakadályozták, hogy az ország területére lépjenek, ők az adatsorok alapján 1691-en voltak egész évben. Többségüket viszont magyar területen, a határ közelében fogták el, majd kísérték vissza a határzár szerb oldalára. Ez egyébként jóval alacsonyabb ez előző évi számoknál, és azt jelenti, hogy ekkora „tömeg” feltartóztatása érdekében költöttek el 146 milliárdot csak a rendőrségnél a határvédelemre (ebben nincsenek benne például a honvédség vagy a titkosszolgálatok ezzel kapcsolatos kiadásai).
A legkevesebb illegális határátlépés vagy határátlépési kísérlet 2018-ban a nyár elején-közepén történt, a legtöbb pedig az év első heteiben és utolsó két hónapjában. Heti átlagban 123 ember érkezett, ami naponta alig több mint 18 migráns. Az a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (idén júliustól Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság) adatsoraiból tudható, hogy tavaly a menedékkérők között elsősorban afgánok és irakiak voltak, őket jóval kisebb arányban a szíriaiak, a pakisztániak és az irániak követték. Valószínű, hogy az illegális határátlépők vagy ezt megkísérlők esetében is hasonló a nemzetiségi megoszlás. Ami viszont közös bennük, hogy mindegyikük esetében – az afgán gyerektől az iraki aggastyánig – 22 millió forint ment el arra, hogy ne lépjenek be illegálisan Magyarország területére, vagy ha ezt megtették, mielőbb hagyják el az országot.
Bár a kormányzat nem sokszor büszkélkedett vele, mindeközben csak a tavalyi évben 367 embernek adták meg a nemzetközi védelem valamilyen formáját, azaz ennyien érkezhettek Magyarországra menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként. Igaz, ezek a számok az idei év elejére alaposan visszaestek. Egy évvel korábban, 2017-ben pedig, ahogy azt Altusz Kristóf akkori helyettes külügyi államtitkár a Times of Malta című lapnak elismerte, 1300 menekültet engedett be az ország. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárásuk itteni lefolytatását jelentette volna. Ehelyett a kormány inkább százmilliárdos tételben harcol a Nyugatra tartó illegális határátlépők ellen.
A rendőrség határvédelmi kiadásai meghaladták a 146 milliárdot
A múlt évben január végén érkeztek a legtöbben, akkor egy hét alatt 330 ember ellen léptek fel
29 ember érkezett július közepén, ez azon a héten naponta 4 illegális próbálkozást jelentett
Több olyan hét is volt, amikor nem indult eljárás egyetlen migráns ellen sem
Karácsony előtt nem sikerült megakadályozni egyetlen tiltott határátlépést sem, akik átjutottak, azokat később visszavitték a határzárhoz
