Az ujgur kisebbség átnevelő táborokba zárásáról sincs véleménye Magyarországnak

Publikálás dátuma
2019.07.15. 12:18
Tüntetés Londonban
Fotó: David Cliff / AFP
A kormány nem írta alá az ENSZ-nagykövetek múlt szerdai levelét.
Nem írta alá Magyarország azt a dokumentumot, amit múlt szerdán 22 nyugati állam ENSZ-nagykövete írt az Emberi Jogi Tanácsnak Kína ujgur kisebbséggel szembeni fellépése miatt – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből. A kormányközeli lap felidézi: múlt szerdán huszonkét nyugati állam ENSZ-nagykövete írt nyílt levelet az Emberi Jogi Tanácsnak, ebben elővették a muszlim kisebbséggel szemben gyakorolt fellépés ügyét. A nyomásgyakorlást nem nézte ölbe tett kézzel Peking, és pénteken harminchét szövetségese állt ki a kormány intézkedései mellett, közöttük számos muszlim ország, például Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Szíria is. Az aláírók leszögezik, hogy a muszlim szélsőségek elleni fellépés Hszincsiangban a nemzetközi terrorizmus ellen folytatott harc része. Az eddig megjelent sajtóinformációk szerint Magyarország egyik dokumentumot sem írta alá – írja a kormányközeli lap. Összesen egyébként csaknem két tucat ország bírálta egy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának küldött közös levélben Kínát az ujgur muszlim kisebbség tagjaival szemben alkalmazott bánásmódja miatt az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, ahol ENSZ-szakértők és aktivisták szerint legalább egymillió ujgurt és egyéb muszlim kisebbségek tagjait tartják fogva átnevelő táborokban. A Pekinget támogató országok szerint viszont Kína figyelemre méltó eredményeket mutatott fel az emberi jogok területén.
Átnevelőtábor Hotanban
Fotó: GREG BAKER / AFP
Szerző

Nagy Blankának milliós kártérítés is járhat a kormánypárti sajtó rágalomhadjárata miatt

Publikálás dátuma
2019.07.15. 11:55

Fotó: Tóth Gergő
Pert vesztett a Lokál és az Origó is, ellenük bizonyosan indul az eljárás a sérelemdíjért is. A következő a célkeresztben a Ripost.
A Lokal.hu már egy múlt hónapban jogerősen pert vesztett, mert hiába fellebbeztek, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is Nagy Blankának adott igazat a diáklány által kezdeményezett sajtóperben. Most ugyanerre a sorsa jutott az Origo is, az ítélőtábla ebben a perben is helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék korábbi ítéletét – tudta meg a hvg.hu.
Az Origo köteles közzétenni a helyreigazítást, vagyis meg kell jelentetniük azt is, hogy hazugság volt, amit Nagy Blankáról írtak.

"Már csak az eredeti cikket közlő Ripost elleni másodfokú eljárás van hátra, de várhatóan ez is hasonló eredménnyel zárul majd. A két nyertes, jogerősen lezárult per után következő lépésként az ügyfelem a Lokál és az Origo kiadója ellen már biztosan pert indít sérelemdíjért. Ha mindhárom lap kiadói ellen kezdeményezzük az eljárást, akkor ez összesen akár milliós összeg is lehet, amire Blanka az elszenvedett lejáratás, a jó hírnevének megsértése miatt tart igényt" – mondta a lapnak Nagy ügyvédje, Litresits András.
Szerző

Perújítás jöhet a Fenyő-gyilkosság ügyében: az ügyészség szerint bizonyíthatóan P. Tamás volt a felbujtó

Publikálás dátuma
2019.07.15. 11:53

Fotó: Népszava
Gy. Tamásnak eközben még az óvadékot is visszaadják.
Az ügyészség perújítást javasol a Fenyő-gyilkosság ügyében P. Tamással kapcsolatban – tudatta a Fővárosi Főügyészség hétfőn közleményben. A perújítást a Fővárosi Ítélőtábla rendelheti el. Azt írják, a Fenyő-gyilkosság irataiból P. Tamás gyanúsított kapcsán a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy
a bizonyítékok alapján vádemelésnek lenne helye, azonban a bíróság előtti felelősségre vonás megfelelő módja az ő esetében nem a vádemelés, hanem a perújítási eljárás.

Ugyanis korábban Jozef Rohácot a bíróság több emberen elkövetett emberölés bűntettében mondta ki jogerősen bűnösnek tettesként, és ehhez kapcsolódóan P. Tamást mindössze egy rendbeli emberölés felbujtójaként vonta felelősségre. A Fővárosi Főügyészség azonban bizonyíthatónak látja, hogy P. Tamás nemcsak az Aranykéz utcai emberölésnél volt felbujtója Jozef Rohácnak, hanem a Fenyő-gyilkosságban is, így cselekménye – Jozef Rohác minősítéséhez igazodva – szintén több emberen elkövetett emberölésnek minősülhet. A főügyészség közleménye kitér arra is, hogy
mindez nem érinti a Gy. Tamás elleni büntetőeljárást.

A vele szembeni érdemi ügyészi döntés meghozatala folyamatban van. Mivel pedig a gyanúsított a legenyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt többször járt külföldön, ahonnan mindig visszatért, a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a kényszerintézkedés meghosszabbítását, továbbá intézkedett az óvadék visszaszolgáltatásáról is.
Fenyő Jánost 1998. február 11-én este géppisztollyal ölték meg Budapesten, a II. kerületi Margit utcában. A rendőrség idén júniusban közölte, hogy lezárta a Fenyő-gyilkosság vizsgálatát.
A megalapozott gyanú szerint Gy. Tamás megbízásából P. Tamás szervezte meg, illetve adott utasítást Fenyő János megölésére, amit Jozef Rohác hajtott végre.

Jozef Rohácot a bíróság néhány éve a Fenyő-gyilkosság és az 1998. július 2-ai Aranykéz utcai négy halálos áldozatot követelő robbantás elkövetőjeként jogerősen életfogytiglanra ítélte, ám a Fenyő-gyilkosság háttere, a felbujtó személye akkor még ismeretlen maradt. A nyomozás során 2017-ben merültek fel új bizonyítékok, melyek alapján sikerült azonosítani a bűncselekmény többi elkövetőjét. A rendőrség a Fenyő-gyilkosság ügyében tavaly Gy. Tamás volt úszószövetségi elnököt, médiavállalkozót és P. Tamást is gyanúsítottként hallgatta ki. Utóbbi az Aranykéz utcai robbantás és egy másik, szintén két évtizeddel ezelőtti leszámolás, a Prisztás-gyilkosság ügyében jogerősen kiszabott szabadságvesztését tölti. Az 51 éves férfinek még legalább 10 év van hátra a büntetéséből.