A Demokrata arról írt, hogy: „A kortárs nők nagy többsége a jelen pillanatnak él, akárcsak a négerek”

Publikálás dátuma
2019.07.15. 17:31
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Egy perc néma csend a fehér férfiért, aki nem nyulakat öl szabadidejében.
„Devirilizáció: A fehér férfiasság felszámolása” címmel közölt véleménycikket pénteken a Demokrata című kormánypárti hetilap. A műfajba természetesen a nevéből adódóan is sok minden belefér, a szerző szabadon elengedheti magát a klaviatúra püfölése közben, ám ez a cikk minden közelmúltban olvasott publikációt „felülmúlt”. Összegyűjtöttük a legmegdöbbentőbb mondatokat:  
  • „A fehér férfi már nem képes megvédeni önmagát és családját a „migráns” fedőnevű idegen gyarmatosítóktól”
  • „A második világháború vége óta folyamatosan csökken a férfiak tesztoszteronszintje.”
  • „... A fehér férfi már nem tud harcolni, már egy nyulat sem képes megölni, a vér megijeszti, hát még egy barbár, aki megerőszakolja a szerelmét (...)”
  • „A történelem nagy vesztese a fehér bétahím, aki (...) önként hajtja fejét a feminista béklyóba.”
  • „A fehér nőket teljesen lenyűgözi a néger–arab import macsók elemi brutalitása.”
  • „A kortárs nők nagy többsége a jelen pillanatnak él (akárcsak egyébként a négerek).”
  • „A nők végeredményben a győztesnek szánt trófeák.”
Azt nem teljesen értjük, hogy a szerző mi alapján jutott a fenti megállapításokra. Például, hogy milyen statisztikára építve gondolja, hogy bármelyik nőt is lenyűgözné a brutalitás. Vagy mire alapozza, hogy csökken a férfiak tesztoszteronszintje. Mindenesetre az, hogy erényként említi, hogy valaki erőszakkal oldja meg élete bonyodalmait, egészen döbbenetes. A fogalomzavar azonban biztos, ugyanis a migráns szót egyértelműen szembeállítja a „fehér férfival”, ami azért óriási tévedés, mert akár a menekültekről szeretett volna írni, akár a bevándorlókról mindenképpen téves az elmélet. Bevándorló ugyanis lehet bárki, például a szerző által nagyban hangsúlyozott „fehér férfi” is, beleértve a magyarokat, akik százezrével mennek Angliába, Németországba, Svájcba, vagy a világ bármely országába - a jobb jövő, magasabb bérek vagy bármi más reményében. Amennyiben pedig a menekülteket érti ezalatt, akik faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai hovatartozásuk miatt kényszerülnek elhagyni a hazájukat, szintén tévesen érvelt, hiszen őket a legnagyobb túlzással sem lehetne „gyarmatosítónak” nevezni. A feminista férfi ostorozása pedig végképp érthetetlen, ugyanis feministának lenni semmi mást nem jelent, mint hinni a nemek közti egyenjogúságban. Ez pedig aligha nevezhető férfiatlan tulajdonságnak.
Szerző
Témák
demokrata
Frissítve: 2019.07.15. 17:32

Több mint 3,5 milliárd forint közpénzbe kerül az alapítványi elitiskola

Publikálás dátuma
2019.07.15. 17:10

Fotó: uft.hu
Miközben a kormány a neki nem tetsző magániskolák ellen gyakorlatilag háborút indított.
Immár több mint 3,54 milliárd forintot emészt fel annak az alapítványi elitiskolának az építése, írja a hvg.hu. A tervek szerint a Debreceni Nemzetközi Iskola szeptemberben. Az uniós közbeszerzési értesítőben a drágulás okait nem részletezik, csak annyit írnak, hogy „pótmunkákért” kell többet fizetni, amelyek egyrészt „műszaki szükségességből” merültek fel, illetve amelyek „a létesítmény használhatóságát, műszaki színvonalát és esztétikai megjelenését, valamint rendeltetésszerű használatát szolgálják”. A debreceni önkormányzat eredetileg 2,9 milliárd forintos irányárral írta ki a közbeszerzést (gyorsított eljárásban), amit a Hunép Universal Építőipari Zrt. vitt el 3,25 milliárdért, azóta ez már a második drágulás, ezúttal 164 millióval ment föl az ár.  
Az iskola nem olcsó: minden jelentkezőnek fizetnie kell 310 euró (100 ezer forint) jelentkezési díjat, a felvetteknek 615 euró (200 ezer forint) regisztrációs díjat, a tandíj az óvodásoknak évi 7510 euró (2,4 millió forint), a magasabb évfolyamokon egyre drágul, a végzős gimnáziumi osztályoknál (ilyenek még nem lesznek) 14 550 euró (4,7 millió forint).  Az iskolát a magyar állam és a debreceni önkormányzat építi fel és üzemeli be. Amúgy alapítványi iskoláról van szó, a szülőknek fizetni kell majd az oda járó gyerekek után. Elvileg lesz majd valamilyen ösztöndíjprogram is azoknak a helyi gyerekeknek, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak a borsos tandíj kifizetését. A debreceni önkormányzat 2019. július elején azt közölte a 24.hu-val, hogy bár elkészült az ösztöndíjprogram tervezete, egyelőre egyeztetés alatt áll. Közölték, hogy az első oktatási évben eleve nem állt szándékukban a program beindítása.
Szerző

Soha nem nyomott még ennyi pénzt a határokon át az Orbán-kormány

Publikálás dátuma
2019.07.15. 16:41

Fotó: JOHN THYS / AFP
24 milliárd forintnyi magyar közpénzt osztottak szét egy pályázaton.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány csaknem 24 milliárd forintnyi magyar közpénzt osztott szét egy pályázaton, melynek a napokban hirdették ki az eredményét.  A program győzteseiről egyelőre nincs információ, csak a pályázatok regisztrációs számát hozták nyilvánosságra írja a Magyar Hang.  A portál információi szerint összesen 72 pályázatot bíráltak el, ebből 66 lett győztes: Hargita megyéből 31, Kovászna megyéből 18, míg Maros megyéből 17 pályázat nyert el támogatást. Hatan  egymilliárd fölötti összeget kapnak:
  • az NB-01/2018-I :: 001341-014-001536-os pályázat például 2,185 milliárdot,
  • az NB-01/2018-I :: 001377-014-001632-os 2,348 milliárdot
  • az NB-01/2018-I :: 001370-014-001612-es pályázat pedig 2 milliárd 407 milliót.
Szerző
Témák
pályázat