Mindent leépítettek, jöhet a kisvasút

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Salgótarjánt elvágták Szlovákiától és Budapestről is egyre nehezebb elérni, no de most új kötött-pályás perspektíva nyílt.
A kormány elhatározta, hogy a nógrádi megyeszékhelyet is belépteti a kisvasúttal rendelkező települések egyre népesebb táborába. Közben a rendes vasúti közlekedés helyzete egészen tragikus.
Salgótarján az egyetlen megyeszékhely ugyanis, ahova vonattal nem lehet közvetlenül, átszállás nélkül eljutni Budapestről. A menetidő pedig a 126 kilométeres vonalon meghaladja a két és fél órát. A több mint ötven kilométerrel messzebb lévő Miskolcot például rövidebb idő alatt lehet elérni a fővárosból. (Más kérdés, hogy ezeken a szakaszokon most átépítés miatt vonatpótló buszok közlekednek.)
A körülmények ismeretében sajátos akusztikát kap a kormány kisvasútépítési terve. A hvg.hu számolt be arról az előterjesztésről, amely szerint a miniszterelnök kedvenc felcsúti viszonylatát meghosszabbítják, míg Salgótarjánban „egyedi, országos vonzerővel rendelkező” hegyi kisvasutat létesítenek. A járat a városközpontból indulva, „valós vonzerővel rendelkező turisztikai attrakciókat felfűzve" érne el a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányára.
A fogyatkozó népességű, válsággal küzdő, ugyanakkor szép természeti környezetben fekvő Salgótarján egyik kitörési pontja valóban a turizmus lehet. A kisvasút, azaz a „salgóbányai fogaskerekű” újjáélesztésének ötlete sem új. Néhány évvel ezelőtt a megvalósíthatósági tanulmányok szintjéig is eljutott az ügy – írta még 2017-ben a 3100.hu salgótarjáni hírportál.
A cikk szerint 1881 tavaszán Salgótarjánban nyitották meg Magyarország első, „ipari célt szolgáló, keskeny nyomtávú fogaskerekű vasútját”. A salgóbányai fogaskerekű fővonalának hossza közel hat kilométer volt, a szerelvények 222 méternyi szintkülönbséget küzdöttek le. 1953-tól elsősorban személyszállításra szolgált, az 1956-os forradalom idején már nem üzemelt. 1957 nyarán döntöttek megszüntetéséről, a pályát még abban az évben felszedték.
„Fontos és jó ügy ez! Egy valódi alulról jövő kezdeményezés, egy valódi együttműködés és a közös munka eredményeként már a kormány asztalán van a kisvasút ügye!” – lelkesedett közösségi oldalán Fekete Zsolt, Salgótarján MSZP-s polgármestere.
Turisztikai attrakciónak kétségkívül beválhat az ismét megépítendő kisvasút, ehhez azonban nem ártana, hogy a látogatók közösségi közlekedéssel is megközelíthessék a helyszínt. A szocialisták kormányzása idején még az is szóba került, hogy teljesen leállítják a vasúti személyszállítást Salgótarjánban. Ezt sikerült ugyan megakadályozni, ám az állapotok azóta szemernyit sem javultak.
Ami a főváros felőli buszjáratokat illeti: Hatvanig autópálya visz, az onnan Salgótarjánig vezető zötykölődős 21-es út felújítása és kétszer kétsávossá bővítése nemsokára befejeződik. Közúton Salgótarján nem egészen 110 kilométerre van Budapesttől, autóval gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá válik a közlekedés. Kevéssé örömteli, hogy az 1 óra 45 perces buszos menetidő – mivel az új úton több helyen körforgalmak gyűrűjén kell átvergődni a megállóhoz – semmivel se csökkent.
Paradox módon éppen az uniós csatlakozást követően vágták el Salgótarjánt a szomszédos Szlovákiától, legalábbis a közösségi közlekedést használó helybéliek és turisták számára. Korábban nemzetközi gyorsvonat és busz is áthaladt a határon: mindegyiket megszüntették. Aztán egy ideig még a határállomásról, a Salgótarjánból helyi járatokkal elérhető Somoskőújfaluról átmentek „kis piros vonatok” a Felvidékre, de már ez is csak a múlt.
„2011. április 30-án este fél hét előtt néhány perccel, hosszú kürtszó kíséretében indult el az utolsó személyvonat Fülek felé a somoskőújfalui vasútállomásról” – idézzük a Nógrád Megyei Hírlap gyásztudósítását. A lap a helyi magyar-szlovák kishatárforgalom utolsó fordulójának minősítette az eseményt: ezzel Nógrád megye és a dél-szlovákiai térség közvetlen tömegközlekedési összeköttetése megszűnt.
A falujaromotorvonat.blog.hu oldalon találtunk rá a hírre, hogy felvidéki önkormányzatok és nógrádi települések nemrég közösen kezdeményezték a határon átívelő, Hatvan-Salgótarján-Losonc-Zólyom-Túrócszentmárton vasútvonal fejlesztését. Másfajta javaslatok is elhangzottak már, de nincs jele annak, hogy a kormány bármelyik megvalósítását komolyan fontolóra vette volna. Salgótarjánnak, úgy látszik, egyelőre be kell érnie a fogaskerekű kisvasúttal.

Csak ígéret maradt

A megyeszékhelyhez közeli város, Bátonyterenye településrésze Kisterenye. Szintén turisztikai látványosság lehetne a Kisterenye és a Kál-Kápolna közötti vasút, amit – sok más szárnyvonalhoz hasonlóan – a tiltakozások ellenére 2010 előtt bezártak. A fideszesek fogadkoztak, hogy kormányra kerülésük után újraindítják a vonatközlekedést. Mindmáig ez nem történt meg.

Szerző
Témák
kisvasút
Frissítve: 2019.07.16. 09:12

Kurier: Sok magyar bíró retteg a hatalom megtorlásától

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:53

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése szerint Magyarország közel jár az alkotmányos válsághoz.
„Semmi közünk Soroshoz”. Az osztrák Kurier tudósítása szerint ezzel kezdte beszámolóját a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről az az osztrák bíró, aki április végén a Nemzetközi Bírói Egyesület háromtagú tényfeltáró küldöttségének tagjaként járt Magyarországon. A magyar sajtó jelentős (mármint a kormánypárti) része azután úgy tálalta az utat, hogy a delegációt Soros György fizeti, és ezek idejönnek és beleavatkoznak a belügyekbe. A bécsi Igazságügyi Palotában ismertetett jelentés rámutat arra, hogy az Orbán-kormány részéről oly mértékű hatalomkoncentráció megy végbe, ami mind inkább kiüresíti a jogállamot. Úgy hogy az ország közel jár az alkotmányos válsághoz. Az előadó, Gerhard Reissner, aki korábban a 90 ország bíráit tömörítő szervezet vezetője volt, leginkább az Országos Bírói Hivatal tevékenységét kifogásolta. A testület szakmai felügyeletét a Bírói Tanácsnak kellene ellátnia, de azt gyakorlatilag kikapcsolták, így Handó Tünde minden kontroll nélkül ténykedik – hangsúlyozta az osztrák szakember. A magyar Bírói Egyesület vezetője, Oltai Judit Zsófia szóvá tette, hogy a hatalom anyagi eszközökkel igyekszik a maga oldalára állítani a bírákat, így azonban veszélybe kerül az igazságszolgáltatás függetlensége. (Egyébként az említett jelentésben nem lehetett feltüntetni sok magyar bíró nevét, noha azok nyilatkoztak, csak féltek a megtorlástól.) Az osztrák kancellár arra mutatott rá, hogy Ausztriában messze vannak a gyalázatos magyar állapotoktól, de azért nem árt ébernek lenni.
Szerző
Frissítve: 2019.07.16. 07:10

Budapestre jön Putyin, Orbán gáz- és atomukázokat kaphat

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:30

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
Tavaly szeptemberben találkozott utoljára Orbán Viktor az orosz elnökkel, aki forrásaink szerint vélhetően idén korábban is jött volna, csak az európai parlamenti tisztségviselők megválasztása miatt csúszott a megbeszélés.
Ősszel Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy találkozzon Orbán Viktor kormányfővel – tudta meg a Népszava több egymástól független forrásból. Lapunk információi szerint várhatóan október 30-án konzultának személyesen. 
A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2013 és 2018 között minden évben találkozott: eddig öt alkalommal Moszkvában és két alkalommal a magyar fővárosban. Idén forrásaink szerint az európai parlamenti tisztségviselők megválasztása miatt csúszott az időpont őszre.
Az Orbán-kormány energia- és szomszédságpolitikájában három témakör – a paksi bővítés, a gázbeszerzés és a klímaügy – keveredik össze. Ebből a mixből kellene olyasmit kikeverni, amely Vlagyimir Putyin ízlésének is megfelel.  A magyar kormányfő és az orosz elnök találkozója némiképp oszlathatja a gázügyeket övező, kusza ködöt is. Habár az Orbán-kabinet szavakban igyekszik leválni az orosz gázcsapról, az erről szóló, élénk viták eredőjeként mégis csak Moszkva ölében maradhatunk.
Az oroszoktól egyelőre ma is azt a gázt kapjuk, amit nem vettünk át az 1996 és 2015 között hatályos hosszú távú szerződés keretében. Ez a keret 2021-re kimerülhet, kérdés, ekkor kötünk-e újabb megállapodást. Ezt elsősorban az Egyesült Államok ellenzi, teljes diplomáciai eszköztárát bevetve. Bár ennek nyomán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt évek során a világ összes kitermelőjénél kifejezte gázvásárlási szándékunkat, ezt mindeddig nem koronázta siker. Az utóbbi években a tengeren, cseppfolyós formában szállított – akár amerikai – gáznak a horvát Krk-szigeten tervezett lefejtőjét, valamint a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által fellelt gázkincset tartották a legesélyesebb forrásnak. Ám a sokirányú ellentétek miatt (amelyben a szereplők mindegyike joggal vádolhatja a másikat Moszkva-barátsággal) egyelőre mindkét elképzelés kudarcba fulladt.
Szijjártó Péter már nyíltan azzal fenyegeti a lehetséges szállítókat - például a magas román adók miatt a kitermeléstől ódzkodó, tőkéstársat kereső ExxonMobilt -, hogy ha nem lép, Magyarország Moszkvával szerződik. Ehhez képest szakértők szerint a hazai háztartások ellátása akár hosszú távú megállapodás nélkül is biztosítható. A negyed évszázaddal ezelőtti helyzethez képest mára számos vezeték épült ki, élénk piaccal. Ráadásul a kereskedelem alapvetően cégek és nem kormányok dolga. Igaz, ama látszat fenntartása, hogy az ügyletet az államok szentesítik, Putyin és Orbán politikájának is alapja. Ha tehát – a Kreml érdekeinek megfelelve – Magyarország mégis kötne Moszkvával hosszú távú gázszerződést, azt legfeljebb a hazai lakossági fogyasztás, azaz évi 3-4 milliárd köbméter erejéig, legfeljebb 5 évre kellene kötni – vélték a lapunk által megkérdezett szakértők. A klíma (és az EU) úgy jön a képbe, hogy ha nem szabotálnánk az uniós klímacélok teljesítését, és – esetleg egy lakossági energiahatékonysági programmal is kiegészítve - föloldanánk a megújulókat sújtó korlátozásokat, atomból és gázból is sokkal kevesebb kellene. Ez Oroszországnak, sőt voltaképp az Egyesült Államoknak sem érdeke. Utóbbinak nem csak az ExxonMobil miatt, hanem azért sem, mert Orbán a General Electricnek ígérte Paks2 turbinaüzletét. Közben a bővítés csúszik, leginkább azért, mert az oroszok nem készítettek EU-engedélyre alkalmas terveket (orosz nézőpontból a magyar hatóságok szőrözése miatt). Ebben a helyzetben kellene valami kedveset és előremutatót mondani Putyinnak.
Témák
Putyin