Mindent leépítettek, jöhet a kisvasút

Salgótarjánt elvágták Szlovákiától és Budapestről is egyre nehezebb elérni, no de most új kötött-pályás perspektíva nyílt.

A kormány elhatározta, hogy a nógrádi megyeszékhelyet is belépteti a kisvasúttal rendelkező települések egyre népesebb táborába. Közben a rendes vasúti közlekedés helyzete egészen tragikus.

Salgótarján az egyetlen megyeszékhely ugyanis, ahova vonattal nem lehet közvetlenül, átszállás nélkül eljutni Budapestről. A menetidő pedig a 126 kilométeres vonalon meghaladja a két és fél órát. A több mint ötven kilométerrel messzebb lévő Miskolcot például rövidebb idő alatt lehet elérni a fővárosból. (Más kérdés, hogy ezeken a szakaszokon most átépítés miatt vonatpótló buszok közlekednek.)

A körülmények ismeretében sajátos akusztikát kap a kormány kisvasútépítési terve. A hvg.hu számolt be arról az előterjesztésről, amely szerint a miniszterelnök kedvenc felcsúti viszonylatát meghosszabbítják, míg Salgótarjánban „egyedi, országos vonzerővel rendelkező” hegyi kisvasutat létesítenek. A járat a városközpontból indulva, „valós vonzerővel rendelkező turisztikai attrakciókat felfűzve" érne el a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányára.

A fogyatkozó népességű, válsággal küzdő, ugyanakkor szép természeti környezetben fekvő Salgótarján egyik kitörési pontja valóban a turizmus lehet. A kisvasút, azaz a „salgóbányai fogaskerekű” újjáélesztésének ötlete sem új. Néhány évvel ezelőtt a megvalósíthatósági tanulmányok szintjéig is eljutott az ügy – írta még 2017-ben a 3100.hu salgótarjáni hírportál.

A cikk szerint 1881 tavaszán Salgótarjánban nyitották meg Magyarország első, „ipari célt szolgáló, keskeny nyomtávú fogaskerekű vasútját”. A salgóbányai fogaskerekű fővonalának hossza közel hat kilométer volt, a szerelvények 222 méternyi szintkülönbséget küzdöttek le. 1953-tól elsősorban személyszállításra szolgált, az 1956-os forradalom idején már nem üzemelt. 1957 nyarán döntöttek megszüntetéséről, a pályát még abban az évben felszedték.

„Fontos és jó ügy ez! Egy valódi alulról jövő kezdeményezés, egy valódi együttműködés és a közös munka eredményeként már a kormány asztalán van a kisvasút ügye!” – lelkesedett közösségi oldalán Fekete Zsolt, Salgótarján MSZP-s polgármestere.

Turisztikai attrakciónak kétségkívül beválhat az ismét megépítendő kisvasút, ehhez azonban nem ártana, hogy a látogatók közösségi közlekedéssel is megközelíthessék a helyszínt. A szocialisták kormányzása idején még az is szóba került, hogy teljesen leállítják a vasúti személyszállítást Salgótarjánban. Ezt sikerült ugyan megakadályozni, ám az állapotok azóta szemernyit sem javultak.

Ami a főváros felőli buszjáratokat illeti: Hatvanig autópálya visz, az onnan Salgótarjánig vezető zötykölődős 21-es út felújítása és kétszer kétsávossá bővítése nemsokára befejeződik. Közúton Salgótarján nem egészen 110 kilométerre van Budapesttől, autóval gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá válik a közlekedés. Kevéssé örömteli, hogy az 1 óra 45 perces buszos menetidő – mivel az új úton több helyen körforgalmak gyűrűjén kell átvergődni a megállóhoz – semmivel se csökkent.

Paradox módon éppen az uniós csatlakozást követően vágták el Salgótarjánt a szomszédos Szlovákiától, legalábbis a közösségi közlekedést használó helybéliek és turisták számára. Korábban nemzetközi gyorsvonat és busz is áthaladt a határon: mindegyiket megszüntették. Aztán egy ideig még a határállomásról, a Salgótarjánból helyi járatokkal elérhető Somoskőújfaluról átmentek „kis piros vonatok” a Felvidékre, de már ez is csak a múlt.

„2011. április 30-án este fél hét előtt néhány perccel, hosszú kürtszó kíséretében indult el az utolsó személyvonat Fülek felé a somoskőújfalui vasútállomásról” – idézzük a Nógrád Megyei Hírlap gyásztudósítását. A lap a helyi magyar-szlovák kishatárforgalom utolsó fordulójának minősítette az eseményt: ezzel Nógrád megye és a dél-szlovákiai térség közvetlen tömegközlekedési összeköttetése megszűnt.

A falujaromotorvonat.blog.hu oldalon találtunk rá a hírre, hogy felvidéki önkormányzatok és nógrádi települések nemrég közösen kezdeményezték a határon átívelő, Hatvan-Salgótarján-Losonc-Zólyom-Túrócszentmárton vasútvonal fejlesztését. Másfajta javaslatok is elhangzottak már, de nincs jele annak, hogy a kormány bármelyik megvalósítását komolyan fontolóra vette volna. Salgótarjánnak, úgy látszik, egyelőre be kell érnie a fogaskerekű kisvasúttal.