Privatizál az Orbán-kormány, Európa meg egyszerűen félrenéz

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:30

Brüsszel hallgatólagos jóváhagyásával megkerülheti az uniós energiaszabályokat a Mol a magyar-szlovák gázvezeték felvásárlása során. Pénz legkorábban szeptemberben mozoghat.
„Nem elegáns” - fogalmaztak forrásaink annak kapcsán, hogy – mint az a kormány június végi határozatából kiderül – a kabinet ismét nekifekszik a Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt. névre hallgató magyar-szlovák gázvezeték eladásának. A magától értetődő vevő a Mol tulajdonában lévő FGSZ Földgázszállító Zrt.: míg az FGSZ az országban 5782 kilométer központi szerepű, úgynevezett nagynyomású gázvezetéket birtokol, addig az MGT a Vecsést a szlovák Felsőzellővel összekötő, 115 kilométeres cső 92 kilométeres hazai szakaszát képviseli. Habár a Mol szekerét a kormányfő VIP-páholyának alaptagjai, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató tolja – de az eladói oldalon álló Belügyminisztériumot (BM) is Csányi Sándor egykori üzlettársa, Pintér Sándor vezeti -, az eladó és a vevő között bizonyos viták érzékelhetők. A piaci igény hiányára hivatkozva az FGSZ éppenséggel már 2010 előtt visszautasította a magyar-szlovák gázvezeték megépítését. Ezután Orbán Viktor nemzetstratégiai indokból az állami MVM Magyar Villamos Művekkel hozta tető alá a beruházást. (A Mol megkerülhetetlenségére jellemző, hogy a kivitelezés mintegy ötvenmilliárdja szintén az akkor Mol-közelinek nevezett, azóta Mol-tulajdonba került OT Industrieshez folyt be.) Már ez sértette az Unió „tulajdonosi szétválasztási” szabályait, miszerint kereskedő nem építhet vezetéket: az MVM ugyanis kereskedett gázzal. Igaz az unió ez alól számos kibúvót biztosít. Ilyen az egyedi felmentés, amit 2013-ban az MVM meg is kapott. Miután azonban Orbán Viktor a 2014-es választások előtt, félkészen átadta a beruházást, a kabinet mégis átadta az MGT-t a Pintér Sándor irányította BM-nek. Pedig sokan - így az EU is - már ekkor az FGSZ-t ajánlotta vevőként. Ezután beigazolódtak a Mol előzetes félelmei, így a cső piaci igény híján évekig üresen kongott. Igaz, az orosz gázt szállító, állami Gazprom állítólag pusztán a léte, vagyis az más irányú beszállítás lehetősége miatt csökkentette gázárunkat. Ám ez a tőzsdei esések közepette nehezen bizonyítható. Ugyanakkor az elmúlt évek során forrásaink szerint a BM minden erejével szabadulni igyekezett a számára profilidegen, veszteséges, közpénzinjekciókra szoruló kolonctól. Így keveseket lepett meg, hogy 2017-ben egy, a mostanihoz hasonlító kormányhatározattal a kabinet már a Mol FGSZ-ét hirdette ki az MGT lehetséges vevőjelöltjeként. Ám egyszerű adásvétel helyett már akkor kettébontották az ügyletet az „üzletágra”, majd a kiürített cégre. Forrásaink szerint az EU-szabályokat megkerülő ötlet – az iparért felelős szaktárcával együttműködve - a brüsszeli bürokrácia berkeiben fogant meg. Mindez persze hallgatólagos. Eszerint így az ügylet nem engedélyköteles és Brüsszel nem is emel ellene kifogást. Habár maga az EU is azzal érvel, hogy felesleges egy, a központi vezetékek 98 százalékát birtokló társaság mellett egy 2 százalékot tulajdonló másik, ellenérvként merülhet fel, hogy a szabályok mégsem azért léteznek, hogy legyen mit megkerülni. (Brüsszel saját energiaszabályait illető rugalmasságát bizonyítja az is, hogy míg a „tulajdonosi szétválasztás” miatt a Gazprom – a Fidesz általános felháborodásától övezve - nem építhette meg az orosz gázmezőkről Bulgárián keresztül hozzánk érkező Déli áramlatot, addig Németországig a tenger alatt vígan kihúzhatták az Északi áramlat két csövét.) Ezután ugyanakkor az ügylet furamód elült. A kormány tavaly áprilisi határozata alapján leginkább a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által talált gáz kavart be. A kabinet ugyanis a cső szlovák irányú teljesítőképességének növelésével biztosította volna ennek északi irányú továbbítását. Majd az adásvétel szép lassan elült. Bár ismereteink szerint az alku nem volt mentes a szokásos – bár NER-berkekben mégis meglepő - anyagi vitáktól, forrásaink a kudarcot nem ezzel magyarázták. Okként inkább azt hallottuk, hogy a parlamenti választások előtt kedvezőtlen lett volna egy, a Fidesz által elvben ellenzett privatizáció visszhangja. A friss kormányhatározat tanúsága szerint a vevőjelölt az eredeti menetrendnek megfelelően ismét az FGSZ. A vételár az „üzletágért” 38 milliárd, míg az üres MGT-ért 7,3 milliárd. Ezek 45 milliárdos összértéke alig néhány százmillióval kevesebb, mint a két évvel ezelőtti összeg. A két fél határozottságát jelzi, hogy – az előző fordulótól eltérően – a „megállapodást” a felek már alá is írták. Igaz, forrásaink ezt némiképp eltérően értelmezik. Molos oldalról erre egy fajta előszerződésként tekintenek, míg az MGT-sek szerint a feltételek teljesítésével az adásvétel beáll. Egy biztos: az FGSZ ismereteink szerint még nem fizetett. Birtalan Zsolt, az MGT elnök-vezérigazgatója lapunk megkeresésére abbeli reményéről adott számot, hogy az ügylet szeptemberre lezárható; egyebekben (az FGSZ-hez hasonlóan) nem kívánta értesüléseinket kommentálni. Mások arról számoltak be, hogy az MGT gőzerővel dolgozik a szükséges módosításokon. Így - az állami Magyar Fejlesztési Bank által vezetett hitelezők felé - előtörlesztik 25-26 milliárdos kölcsöneiket, de a gázszállítási megállapodásaikban is fel kell tüntetniük a változást. A fennmaradó összeget – vagyis mintegy húszmilliárdot – az állam kapná meg. Mindazonáltal a kormányhatározatba foglalt feltételrendszer némi feszültségre enged következtetni. Az állam például három éves visszavásárlási jogot kötött ki. (Ennek esetleges kivitelezését korlátozza, hogy az FGSZ rövid úton magába olvaszthatja az üres MGT-t.) Faramuci az a pont is, hogy ha a Mol öt éven belül nem kezdi meg a szadai állomás (északi szállításokat segítő) bővítését, az államtól visszajár egymilliárd, mivel a vételárban ennyire értékelték a beruházás lehetőségét. Az MGT-től átvett dolgozók egy évig nem rúghatók ki rendes felmondással. Az FGSZ kezdettől fogva azzal jellemezte a két cég közötti hatékonysági különbséget, hogy míg ők közel 6 ezer kilométer vezetéket 600-an, addig az MGT-nél nem egész száz kilométert közel 50-en üzemeltetnek, ami ötszörös hatékonysági előny. Az MGT stábja érzékelhetően ellenzi az adásvételt, hisz ez szinte mindannyiuk elbocsátásával fenyeget. A hossz szerinti összevetés szerintük azért sántít, mert az orosz gáz Ukrajna felőli beszállításának - az MGT lehetséges értékét is jelentősen növelő - várható leállta után a két cég voltaképp egyenértékűvé válik. Az FGSZ így megmaradó osztrák útvonalának képességei ugyanis nagyjából megegyeznek az MGT-ével. Az adásvétel meg- megakadása mögött ugyanakkor alapvetően bizonyára nem ez, hanem Orbán Viktor és Csányi Sándor sajátos kapcsolatának különböző belső hullámzásai álltak.
Szerző

Százmilliót ajándékoztak a fesztiválozók a Sziget Kft.-nek

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:08

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Nem véletlenül találták ki a FestiPay-t.
Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-nek a FestiPay-kártyán maradó összegekből - írja keddi számában a Világgazdaság a társaság 2018-as gazdasági beszámolója alapján. A FestiPay nevű rendszer egyebek mellett a Szigeten, a VOLT Fesztiválon és a Balaton Soundon is biztosítja a készpénzmentes, integrált beléptetési-fizetési lehetőséget. Használatához azonban bizonyos összeget előre fel kell tölteni a rendszerbe.       Gyakori eset, hogy a feltöltött keretet nem egészében meríti ki a tulajdonosa, és nem is intézkedik a visszaírásáról a helyszínen. Ilyenkor a fennmaradó összeg megmarad a FestiPay rendszerében, mivel visszautalásra nincs lehetőség. A százmilliós tétel még akkor is jelentős, ha az összes tranzakció értéke több milliárd forintra tehető. Az adatokból az is látható, hogy 2017-ben még 261 millió forint folyt be az el nem költött forintokból a Szigethez, amiből arra lehet következtetni, hogy a fesztiválozók tudatosabbá váltak, és a rendszer működése is egyszerűsödött. A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. kifejezetten jó évet zárt tavaly: árbevétele a 2017-es 12,53-ról 15,66 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a jegyárusításból 10,26 milliárd jött össze, ugyanez két éve még 7,69 milliárd forint volt. A tavalyi adózott eredmény 1,42 milliárd forint volt, amelyet teljes egészében osztalékként fizettek ki.
Szerző
Témák
sziget fesztivál

Beszakadtak a budapesti ingatlaneladások

Publikálás dátuma
2019.07.15. 17:18

Fotó: Németh András Péter
Egyszerre lesznek a piacon – akár két szomszédos telken – 5 százalékos, illetve 27 százalékos áfával értékesített lakások.
Mindössze 2900 új, kétlakásosnál nagyobb társasházban épülő lakás talált gazdára Budapesten az idén január és június között, ami hároméves mélypontot jelent – derül ki az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképéből. Ez az előző félévhez képest harmadával, 2018 első feléhez képest negyedével kisebb forgalmat jelent. Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője emlékeztetett: év elején még a korábbi évek eladási számaival kalkuláltak 2019-re nézve is. Úgy tűnik azonban, mára a piac túljutott a csúcson. Az okok szerinte sokrétűek: egyrészt egyre kevesebb lakás érhető el még 5 százalékos áfával, másrészt az újlakás-árak már olyan szintet értek el, hogy a bérbadásból származó, gyakran már csak 4 százalék körüli hozam egyre kevésbé vonzó a befektetők azon csoportjának, akik csupán ez alapján döntenek és nem nézik az ingatlan jövőbeni értéknövekedését. Harmadrészt pedig sok forrást szív el a piacról a Magyar Állampapír Plusz is – sorolta az elemző. Arról ugyanakkor nincs szó, hogy teljesen leállna az ingatlanpiac. Január és június között 123 új projekt keretében 3300 lakás értékesítése indult meg: 600 lakást a XI. kerületben, 500-500 ingatlant a VIII. és a XIII. kerületben kínálnak eladásra. Ez ugyan 30 százalékos visszaesés az előző félévhez képest, de az elemző szerint egyelőre nem beszélhetünk trendről, ugyanis egy éve is hasonló számokat láthattunk. Valkó Dávid előrejelzése szerint idén 12 700 körül tetőzhet az újonnan megépített társasházi lakások száma Budapesten, majd 2020-ban ez a felére eshet vissza. Emellett ugyanakkor még mintegy 10 ezer, már előrehaladott tervezési fázisban lévő lakást tartalmaz az OTP projekt-adatbázisa, amelyek megépítése a következő években várható. A legtöbb lakás, szám szerint 3900 – immár hagyományosan – a XIII. kerületben épülhet meg az idén. Ezt a XI. kerület követi 2500, majd a IX. kerület 1200 ingatlannal. Érdekes a IV. kerület negyedik és a X. kerület ötödik helye, hiszen ezek a városrészek korábban nem voltak a beruházók fókuszában. Jövőre a dobogó első két helyén nem várható változás, harmadik helyre azonban a XIV. kerület érhet be ezer lakással. Az említettek mellett még a III. és a VIII. kerületben látványos a lakásépítők aktivitása. Értékesítésben szintén a XIII. kerület áll élen az idei első félév során eladott 740 lakással, majd 400, illetve 330 ingatlannal a VIII. és a XI. kerület következik. Az OTP adatbázisa szerint az idei átadású ingatlanok 84 százaléka már gazdára talált, és a tervek szerint 2020-ban megépülő 6400 lakás 55 százaléka is elkelt már, de még a 2021-es átadásúakból is eladtak már 700 darabot. A legnagyobb lakásépítők még ma is tervasztalról kezdik az értékesítést, míg a kisebb, ám megfelelő kezdőtőkével rendelkező cégek egyre gyakrabban taktikáznak úgy, hogy a már szerkezetkész állapotú épületnél hirdetik csak meg a lakásokat. Egyrészt így biztosabban találnak vevőt, másrészt a még mindig folyamatosan emelkedő árszint mellett magasabb bevételt is érhetnek el. A lakások árazása Valkó Dávid szerint amúgy is nagy megfontoltságot igényel majd a következő időszakban. Jövőre megszűnik az újlakások kedvezményes áfája, de a kivezetés körüli átmeneti szabályok miatt egyszerre lesznek a piacon – akár két szomszédos telken – 5, illetve 27 százalékos áfával értékesített lakások, attól függően, hogy a projekt mikor kapott építési engedélyt. A nagyjából 20 százalékos árkülönbség nyilván fenntarthatatlan lesz. Reálisan az várható, hogy a 27 százalékos áfájú lakások nettó árát még elfogadható nyereséget hozó szintre csökkentik, miközben az 5 százalékos áfával kínált lakások árát bátrabban megemelik az érintett beruházók. Összességében így a jelenlegihez képest emelkedő árszintet kaphatunk, de a drágulás az 5 százalékos és a 27 százalékos áfa-tartalom közötti eltérésből adódónál kisebb mértékű lehet - véli Valkó Dávid. Hogy ez az új árszint mennyire lesz fenntartható, azt csak a jövőbeni tapasztalatok mutatják meg. A kereslet esetleges drámai zuhanására a kínálat további szűkítésével reagálhatnak a lakásépítők – tette hozzá az OTP Jelzálogbank vezető elemzője. Mivel azonban az újlakás-árak jelenleg is folyamatosan emelkednek, szerinte még mindig jó döntés egy projekt elején beszállnia annak, aki nem csak a bérleti hozammal kalkulál, hanem a jövőbeni értéknövekedésen is szeretne hasznot húzni. Egy nagy beruházásban ugyanis a bevezető áraktól az átadásig eltelhet bő két év is, ami alatt a jelenlegi példák szerint akár 20-25 százalékkal is felmehet a lakások értéke. Ha ehhez hozzászámítjuk a növekvő áfa miatt 2019-től várható általános árszint-emelkedést, még mindig bőven vonzó befektetés egy jól megválasztott beruházásban tulajdont szerezni. Fogódzóként elmondható, hogy 2021-es átadással jelenleg nagyjából 880 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehet bevezető árú lakást venni Budapesten. A külsőbb kerületekben még elcsíphető 700 ezer forint alatti árszint is, míg a belvárosban és Budán már inkább egymillió forinttól indul az átlagos négyzetméterár.   
Szerző
Frissítve: 2019.07.17. 14:23