Megválasztása esetén a Bizottság elnöki tisztének várományosa kulcskérdésként kezelné a jogállamiság betartását. Ez abból a két levélből derül ki, amelyben már tegnap közzétette legfontosabb elképzeléseit, bár von der Leyen csak ma délelőtt mondja el programadó beszédét az Európai Parlamentben – a szavazás este lesz. Eszerint a demokrácia ügyében nem tart lehetségesnek semmiféle kompromisszumot. Támogatja Manfred Weber javaslatát, hogy hozzanak létre európai mechanizmust és annak segítségével kövessék nyomon, a tagállamok mennyire tartják tiszteletben a közös normákat. Így minden évben jelentés készülne az egyes kormányok teljesítményéről ezen a területen.
Az újság megjegyzi, hogy az indítvány egyre népszerűbb, mivel nem sok eredmény hozott Magyarország és Lengyelország ellen a 7-es paragrafus alapján indult eljárás, sőt, diplomaták szerint csak mérgezte a légkört. Ám ha minden tagországot szemügyre vesznek, akkor Budapest és Varsó nem hivatkozhat kettős mércére, a térséggel szembeni előítéletekre. Ennél a pontnál a német politikus úgy véli, hogy senki sem tökéletes, ám csatlakozik ahhoz az ötlethez, hogy a jogsértéseket a jövőben brüsszeli támogatások csökkentésével torolják meg. A rendszert 2021-től léptetnék életbe.
„Élete beszédét” tartja ma Strasbourgban Von der Leyen, mert a megválasztása borotvaélen táncol, és mindenek előtt azt kell bizonyítani az EU-párti erőknek, hogy nincs rászorulva Orbán Viktor vagy a PiS segítségére. Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak bizonytalan többségre támaszkodhat a következő öt évben. Így meg kell győznie a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hogy nem lesz puhakezű a jogállam ügyében. Csakhogy aligha nélkülözheti az euroszkeptikus Reformisták és Konzervatívok támogatását, márpedig abban benne van a lengyel kormánypárt 24 képviselője is.
Ha alulmarad, akkor nyárra megbénul az unió intézményrendszere, a kormányoknak más jelöltet kell találniuk. Az azonban mindennek ígérkezik, csak könnyűnek nem. És alighanem elölről kell kezdeni az egész egyezkedést a posztok elosztásáról. Ellenben ha győz, akkor igen lényeges az arány. De a Parlament mindenképpen nyomást tud gyakorolni a Bizottságra a leendő biztosok meghallgatása során. Úgy hírlik, hogy főként a magyar, a lengyel és az olasz jelölt számíthat kemény erőpróbára.
A lap úgy foglalja össze a von der Leyenről megjelent magyar sajtóelemzéseket, hogy azok túlnyomó része szerint a bajor politikus Orbán Viktor „találmánya”, azaz a miniszterelnöknek sikerült a legutóbbi EU-csúcs legdrámaibb pillanatában keresztül vinnie a javaslatot. Azaz újfent igazolta, hogy milyen briliáns tárgyaló, és hogy a jelölt megválasztása tökéletesen megfelel az ország és V4-ek érdekeinek.. A jelentés nyomban hozzáteszi, hogy magyar média elsöprő hányada az évek során, így vagy úgy a jobboldali populista kormány kezébe került, ez a magyarázata az események egyoldalú tálalásának. Érthető persze, hogy a visegrádiak igyekeztek megakadályozni Timmermans győzelmét, csakhogy a holland politikus minden valószínűség szerint az új Bizottságban is a jogállamiság felelőse lesz.
Ugyanakkor az a tény, hogy von der Leyen a meghallgatások során nem sok konkrétumot árult el arról, mit kíván tenni az illiberális demokráciák ügyében, leginkább arról tanúskodik, hogy pragmatikus álláspontra helyezkedett a szavazás előtt. A lap szerint a még megmaradt néhány független magyar hírportál aláhúz több olyan tényezőt, ami nem okvetlenül felel meg Orbán elképzeléseinek a német vezető törekvéseiben. Így azt, hogy támogatja a szövetségi Európát, és hogy bírálta a magyar kormányt a menekültekkel szembeni embertelen bánásmód miatt. De több cikk is felveti az alkalmasságát, valamint azt, hogy az állam- és kormányfők semmibe vették a csúcsjelölti rendszert.
FAZ
Palkovics László azt állítja, hogy lényegesen javul az akadémiai kutató intézetek önállósága, mivel elkerülnek az MTA-tól és közvetlenül a Parlament alá rendelik alá őket. A miniszter, aki pár napja még elismerte, hogy alaptalanul hivatkozik a tudományos kutatás megszervezésének német példájára, most megint azt fejtegette, hogy ez nagyjából úgy van, ahogy azt Németországban a Max Planck-intézeteknl kialakították, és csak erősödik az autonómia. A riporter kétkedő kérdésére kijelentette, hogy az Akadémián ül 500 ember, aki mindent csinál, csak nem vezeti ezeket az intézeteket. Hozzátette, hogy az új irányító testület gondolatát a másik fél vetette fel. És szerinte nem lesz semmi gond annak elfogulatlansága körül. Úgy látja, annak nincs különösebb jelentősége, hogy a tagokat a miniszterelnök nevezi, az csak technikai lépés.
A miniszter alaptalannak tartja a német Rektori Konferencia elnökének bírálatát. Kitart amellett, hogy nálunk most ugyanaz történik, mint a németeknél, az NDK megszűnése után, amikor is leválasztották a kutató hálózatot az ottani Akadémiáról. (Az újságíró előzőleg arra mutatott rá, hogy ott felszámolták az állami befolyást, nálunk viszont éppen az ellenkezője zajlik.)
Palkovics azt bizonygatta, hogy majd megnyugszanak a kedélyek, ha kiderül, kik a jelöltek. Mellesleg csaknem egyharmaduk nem is magyar. Egyben tagadta, hogy az MTA annak idején csupán 54 percet kapott az egész reform véleményezésére. Szerinte a javaslatot már két nappal korábban eljuttatták a címzettekhez, így azok meg is vitatták. Az e-mail csupán a választ sürgette. (Ezt Lovász László MTA-elnök többször cáfolta.) Ugyanakkor most cáfolta, hogy a kormánynak bármi köze lenne a Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban megjelent állításokhoz, miszerint az Akadémiánál Soros-zsoldosok dolgoznak.
Az osztrák kancellár józanságra, párbeszédre és kiállásra buzdított a jogállam ügyében. Brigitte Bierlein, aki előzőleg az Alkotmánybíróság elnökeként dolgozott, a bécsi Igazságügyi Palotában azon a rendezvényen szólalt fel, amelynek egyik fő témája a magyar igazságszolgáltatás helyzete volt. Kifejtette, hogy Magyarországon és Lengyelországban meg kell erősíteni a Legfelsőbb Bíróságot. Mint mondta, ehhez az osztrák társintézmény hídépítőként szolgál. Ugyanakkor utalt arra, hogy idáig sem sok eredményt hozott a két ország elleni kezdeményezett jogállami eljárás, mert a vétójog miatt nem valószínű, hogy komolyan szóba kerülhetne tagsági joguk felfüggesztése.
Az új szlovák elnök asszony ismét arra hívta fel a közép-európai államokat, hogy ne térjenek el az EU céljaitól, miközben sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a négyeknek semmilyen lényeges tisztség sem jutott az unió új vezetésében. Caputová, aki Budapest után Varsót kereste fel, sürgette, hogy a visegrádi csoport illeszkedjen be jobban az EU-ba. A lengyel kollégájával lezajlott találkozón elengedhetetlennek nevezte, hogy a bírák felügyeletét ellátó új testület legyen objektív és mentesüljön minden politikai nyomástól. Szorgalmazta a jó kapcsolatokat Oroszországgal, már ha az tiszteletben tartja a nemzetközi jogot.
A visegrádi négyek eredetileg igencsak különbözőek voltak, ám a menekültválság és a belső piac egyenlőtlenségei miatt egységesen szembefordultak az unióval. Ezt a véleményt fejti ki vendégkommentárjában egy osztrák politológus, aki a Bécsi Egyetem több mint 10 éven át foglalkozott a térséggel. Dieter Segert emlékeztet arra: a csoport közösen akadályozta meg, hogy az EU 2050-re vállalja a nettó nulla széndioxid-kibocsátást, és fúrta meg Németország és Franciaország szándékát, mármint hogy Timmermans kövesse Junkcert a Bizottság élén.
A négy állam a többségi alapon meghozott kvótadöntés után zárta sorait. A Fidesz azóta rendszeresen kelti a hangulatot a „brüsszeli diktátum” ellen. A szerző azonban megjegyzi, hogy a menedékérők elosztása ügyében nem teljesen alaptalan a csoport tiltakozása. A régió negatív beállítottságának hátterében azonban mindenképpen ott van, hogy a keleti nyitásból a nyugatiak sokkal többet profitáltak, mint a keletiek. A magyar és a cseh minimálbér vásárlóerő paritáson számítva a német szintnek csupán a felét éri el, miközben az árak a kontinens mindkét felén szinte egyformán magasak.
Ilyen körülmények között hatékony táptalajt talál magának a nacionalizmus és a populizmus. Ám mindettől még nyugodtan lehet bírálni a négy kormány álláspontját a klímaváltozás és a Bizottság elnökének megválasztása kapcsán. De közben nem szabad szem elől téveszteni az elidegenedés mélyebb okait, hogy utána annak felszámolásán dolgozzunk.
A Világbank arra figyelmezteti a kelet-európai államokat, hogy fokozottan sújtja őket az elöregedés és a lakosság számának csökkenése, csakhogy nincsenek felkészülve az ebből eredő gondokra. Márpedig a népesedési tanulmányok évek óta azt szajkózzák, hogy az európai gazdaságot válság fenyegeti, mivel egyre kevesebb a munkaerő, viszont az idősebbeknek mind drágább szolgáltatásokra van szükségük, beleértve az egészségügyet. Ám a fiatalabb nemzedékek mind nehezebben teremtik elő ennek a fedezetét. Az IMF most azt mutatta ki, hogy a helyzet különösen rossz a volt szocialista államokban, mivel 2050-ig náluk egynegyedével csökken a munkaviszonyban állók száma. Ez pedig igencsak lelassíthatja a gazdasági növekedést, évente akár 1 százalékkal is.
Megoldásként a nemzetközi szervezet vezérigazgató helyettese azt ajánlotta egy dubrovniki gazdasági fórumon, hogy emelni kell nyugdíjkorhatárt, ösztönözni kell a munkavállalást és vendégmunkásokat kell behozni. Ez utóbbi azonban különösen nehéz lehet a térségben, mivel azt elárasztotta a populizmus, így nagy az ellenségesség az Európán kívülről érkező bevándorlókkal szemben. Jelentős az ellenállás azzal szemben is, hogy tovább kelljen dolgozni, mert a várható élettartam alacsonyabb, mint Nyugaton. Egy másik szakértő hozzátette, hogy itt azonnal döntést kell hozni, mert nem valami elvont, távoli kérdés forog kockán. Közben a régióban az elvándorlás is jelentősen apasztotta a gazdasági teljesítményt.
A házigazda horvát jegybankelnök azt hangsúlyozta, hogy a magasabb bérek, valamint a jobb szolgáltatások, például a gyógyításban és az oktatásban, segíthetnek otthon tartani az embereket, illetve hazacsábítani őket. Plenkovics miniszterelnök kiemelte, hogy a demográfiai kihívás megoldása alapvető a horvát nemzet túlélése szempontjából.
Egyre kevesebb menedékkérő érkezik ugyan Olaszországba, Salvini számára mégis kifizetődik a migráció ellen uszítani, mert mind többen félnek, hogy veszélyben vannak a hagyományos, keresztény gyökerek. A miniszterre persze nyomás nehezedik, mert kiderült, hogy egyik tanácsadója titkos orosz pénzekből szerette volna finanszírozni a választási kampányt, így az a vád a politikus ellen, hogy őt is csak Putyin mozgatja bábfiguraként. Ezért gyorsan visszatért a már elkoptatott, de politikailag igencsak gyümölcsöző közhelyhez, a migrációhoz. A hét végén köszönetet mondott egy helyi labdarúgó csapatnak, amiért az nem igazolt egyetlen külföldi játékost sem.
Ezek után a legfrissebb közvélemény kutatás azt mutatta ki, hogy az emberek 59 százaléka azt szeretné, ha kitiltanák az országból a humanitárius szervezetek hajóit, amelyek a bajbajutott illegális bevándorlóknak segítenek a tengeren. Salvini előtt ez az arány 35-40 százalék volt. Az is igaz, hogy 71 százalék most azért nyilatkozott elutasítóan, mert Európa nem veszi át Olaszországból a menedékkérőket.
A belügyi tárca gazdája folyamatosan azt bizonygatja, hogy az idegenek tönkreteszik az országot, bűnöznek és elviszik a pénzt az állásteremtés és a lakásépítés elől. Közben tavaly mindössze 23 ezer menedékkérelmet regisztráltak a hatóságok, míg 3 éve még 181 ezret. A politikus igyekszik a tömegeket a segélyszervezetek ellen hangolni és követte a nacionalista Orbán Viktor példáját, amikor kijelentette, hogy az NGO-k az európai civilizációt ássák alá, és hogy ezért Sorost is felelősség terheli. A lap megjegyzi, hogy az üzletember elleni magyar támadásokat sokan antiszemitának minősítik.
