Egy spanyol privát biztonsági cég által összeállított dokumentumokra hivatkozva közölte a CNN hírtelevízió, hogy Julian Assange, a WikiLeaks hírportál alapítója 2016-ban Ecuador londoni nagykövetségéről irányította a beavatkozást az amerikai választásokba.
Az MTI által is idézett CNN anyag szerint Assange személyesen vett át a 2016-os választásokra vonatkozó, feltételezhetően lopott háttéranyagokat és információkat a londoni nagykövetség épületében, és egyfajta irányító központtá alakította az ecuadori nagykövetséget, onnan irányítva az egyes, a demokratákra és elnökjelöltjükre, Hillary Clintonra nézve potenciálisan terhelő információk kiszivárogtatását. A hírtelevízió birtokában lévő dokumentumok szerint a WikiLeaks alapító a Kremllel kapcsolatban álló oroszokkal és „világklasszis” hackerekkel is találkozott, és néha órákon keresztül tárgyalt velük. 2016 júniusában például legalább hét találkozója volt oroszokkal, köztük az orosz kormány ellenőrzése alatt álló RT-televízió munkatársaival.
Minden jel arra mutat, hogy az Assange által irányított kiszivárogtatás az orosz kormánytól kapott információkat használta fel a demokraták és elnökjelöltjük ellen. A jelentést összeállító spanyol cég nem reagált a CNN megkeresésére, a Russia Today orosz hírtelevízió londoni kirendeltsége viszont nem cáfolta, hogy találkoztak Assange-al, de mint mondták „interjú céljából”. Egy ecuadori hírszerző azonban megerősítette a CNN-nek, hogy a dokumentumok hitelesek, erre azért volt rálátása, mert a spanyol biztonsági cég az ecuadori kormányzat felkérésére dolgozott.
Az orosz kormányzattal való együttműködés vádja nem először merül fel Assange ellen, ám azt az érintett mindig cáfolta. Az amerikai elnökválasztási kampányba való beavatkozást, azt, hogy csak Hillary Clintonra és a demokratákra kedvezőtlen információkat hozott nyilvánosságra, egy, a választás utáni interjúban azzal magyarázta, hogy Donald Trumpra nézve terhelő bizonyítéka nem volt. Ha lett volna ilyen lejárató anyaga, azt is kiszivárogtatta volna.
A CNN információi változtathatnak a WikiLeaks alapító Egyesült Államoknak való kiadatása megítélésén is. Június elején Sajid Javid brit belügyminiszter aláírta ugyan kiadatását, a végső döntést azonban a bíróság mondja majd ki egy 2020. február 25-én kezdődő ötnapos kiadatási meghallgatás után. A hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-ot idén április 11-é n vették őrizetbe a brit hatóságok, miután Ecuador megvonta tőle a politikai menedékjogot. Jelenleg 50 hetes börtönbüntetését tölti, amelyet egy brit bíróság szabott ki rá a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértéséért.
Az Egyesült Államokban a 2010-es nagy WikiLeaks kiszivárogtatásért akarják bíróság elé állítani, amikor 250 ezer amerikai diplomáciai táviratot és 500 ezer bizalmas katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra. Az ecuadori nagykövetségre történt menekülése óta tart a vita arról, hogy Assange ügye a szólásszabadság ügye vagy kémügy, védői azzal érvelnek, hogy kiadatása frontális támadás lenne az újságírói jogok ellen. Korábban egyetlen amerikai vádpont volt ellene, az, hogy Chelsea Manningnek segíteni akart illegálisan bejutni egy kormányzati számítógépbe. Mára viszont a washingtoni igazságügyi minisztérium 18 vádpontot fogalmazott meg a kémtörvény alapján.
Alan Duncan brit Európa és Amerika ügyi államtitkár keddi ecuadori látogatásán biztosította vendéglátóit, hogy Assange-t nem adják ki olyan országnak, ahol halálbüntetést kockáztat.
