Assange 2016-ban Londonból irányította a beavatkozást az amerikai választásokba

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:41

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Oroszokkal és világklasszis hackerekkel együttműködve Julian Assange irányította a beavatkozást a 2016-os amerikai elnökválasztásba, állítja a CNN.
Egy spanyol privát biztonsági cég által összeállított dokumentumokra hivatkozva közölte a CNN hírtelevízió, hogy Julian Assange, a WikiLeaks hírportál alapítója 2016-ban Ecuador londoni nagykövetségéről irányította a beavatkozást az amerikai választásokba. Az MTI által is idézett CNN anyag szerint Assange személyesen vett át a 2016-os választásokra vonatkozó, feltételezhetően lopott háttéranyagokat és információkat a londoni nagykövetség épületében, és egyfajta irányító központtá alakította az ecuadori nagykövetséget, onnan irányítva az egyes, a demokratákra és elnökjelöltjükre, Hillary Clintonra nézve potenciálisan terhelő információk kiszivárogtatását. A hírtelevízió birtokában lévő dokumentumok szerint a WikiLeaks alapító a Kremllel kapcsolatban álló oroszokkal és „világklasszis” hackerekkel is találkozott, és néha órákon keresztül tárgyalt velük. 2016 júniusában például legalább hét találkozója volt oroszokkal, köztük az orosz kormány ellenőrzése alatt álló RT-televízió munkatársaival. Minden jel arra mutat, hogy az Assange által irányított kiszivárogtatás az orosz kormánytól kapott információkat használta fel a demokraták és elnökjelöltjük ellen. A jelentést összeállító spanyol cég nem reagált a CNN megkeresésére, a Russia Today orosz hírtelevízió londoni kirendeltsége viszont nem cáfolta, hogy találkoztak Assange-al, de mint mondták „interjú céljából”. Egy ecuadori hírszerző azonban megerősítette a CNN-nek, hogy a dokumentumok hitelesek, erre azért volt rálátása, mert a spanyol biztonsági cég az ecuadori kormányzat felkérésére dolgozott. Az orosz kormányzattal való együttműködés vádja nem először merül fel Assange ellen, ám azt az érintett mindig cáfolta. Az amerikai elnökválasztási kampányba való beavatkozást, azt, hogy csak Hillary Clintonra és a demokratákra kedvezőtlen információkat hozott nyilvánosságra, egy, a választás utáni interjúban azzal magyarázta, hogy Donald Trumpra nézve terhelő bizonyítéka nem volt. Ha lett volna ilyen lejárató anyaga, azt is kiszivárogtatta volna. A CNN információi változtathatnak a WikiLeaks alapító Egyesült Államoknak való kiadatása megítélésén is. Június elején Sajid Javid brit belügyminiszter aláírta ugyan kiadatását, a végső döntést azonban a bíróság mondja majd ki egy 2020. február 25-én kezdődő ötnapos kiadatási meghallgatás után. A hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-ot idén április 11-é n vették őrizetbe a brit hatóságok, miután Ecuador megvonta tőle a politikai menedékjogot. Jelenleg 50 hetes börtönbüntetését tölti, amelyet egy brit bíróság szabott ki rá a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértéséért. Az Egyesült Államokban a 2010-es nagy WikiLeaks kiszivárogtatásért akarják bíróság elé állítani, amikor 250 ezer amerikai diplomáciai táviratot és 500 ezer bizalmas katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra. Az ecuadori nagykövetségre történt menekülése óta tart a vita arról, hogy Assange ügye a szólásszabadság ügye vagy kémügy, védői azzal érvelnek, hogy kiadatása frontális támadás lenne az újságírói jogok ellen. Korábban egyetlen amerikai vádpont volt ellene, az, hogy Chelsea Manningnek segíteni akart illegálisan bejutni egy kormányzati számítógépbe. Mára viszont a washingtoni igazságügyi minisztérium 18 vádpontot fogalmazott meg a kémtörvény alapján. Alan Duncan brit Európa és Amerika ügyi államtitkár keddi ecuadori látogatásán biztosította vendéglátóit, hogy Assange-t nem adják ki olyan országnak, ahol halálbüntetést kockáztat.
Szerző
Témák
Julian Assange
Frissítve: 2019.07.16. 21:23

Szabad szemmel: Weber és von der Leyen leszerelnék Orbánék egyik legfontosabb érvét

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:49

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 16.
Süddeutsche Zeitung Megválasztása esetén a Bizottság elnöki tisztének várományosa kulcskérdésként kezelné a jogállamiság betartását. Ez abból a két levélből derül ki, amelyben már tegnap közzétette legfontosabb elképzeléseit, bár von der Leyen csak ma délelőtt mondja el programadó beszédét az Európai Parlamentben – a szavazás este lesz. Eszerint a demokrácia ügyében nem tart lehetségesnek semmiféle kompromisszumot. Támogatja Manfred Weber javaslatát, hogy hozzanak létre európai mechanizmust és annak segítségével kövessék nyomon, a tagállamok mennyire tartják tiszteletben a közös normákat. Így minden évben jelentés készülne az egyes kormányok teljesítményéről ezen a területen. Az újság megjegyzi, hogy az indítvány egyre népszerűbb, mivel nem sok eredmény hozott Magyarország és Lengyelország ellen a 7-es paragrafus alapján indult eljárás, sőt, diplomaták szerint csak mérgezte a légkört. Ám ha minden tagországot szemügyre vesznek, akkor Budapest és Varsó nem hivatkozhat kettős mércére, a térséggel szembeni előítéletekre. Ennél a pontnál a német politikus úgy véli, hogy senki sem tökéletes, ám csatlakozik ahhoz az ötlethez, hogy a jogsértéseket a jövőben brüsszeli támogatások csökkentésével torolják meg. A rendszert 2021-től léptetnék életbe.
FT „Élete beszédét” tartja ma Strasbourgban Von der Leyen, mert a megválasztása borotvaélen táncol, és mindenek előtt azt kell bizonyítani az EU-párti erőknek, hogy nincs rászorulva Orbán Viktor vagy a PiS segítségére. Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak bizonytalan többségre támaszkodhat a következő öt évben. Így meg kell győznie a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hogy nem lesz puhakezű a jogállam ügyében. Csakhogy aligha nélkülözheti az euroszkeptikus Reformisták és Konzervatívok támogatását, márpedig abban benne van a lengyel kormánypárt 24 képviselője is. Ha alulmarad, akkor nyárra megbénul az unió intézményrendszere, a kormányoknak más jelöltet kell találniuk. Az azonban mindennek ígérkezik, csak könnyűnek nem. És alighanem elölről kell kezdeni az egész egyezkedést a posztok elosztásáról. Ellenben ha győz, akkor igen lényeges az arány. De a Parlament mindenképpen nyomást tud gyakorolni a Bizottságra a leendő biztosok meghallgatása során. Úgy hírlik, hogy főként a magyar, a lengyel és az olasz jelölt számíthat kemény erőpróbára.
Die Zeit A lap úgy foglalja össze a von der Leyenről megjelent magyar sajtóelemzéseket, hogy azok túlnyomó része szerint a bajor politikus Orbán Viktor „találmánya”, azaz a miniszterelnöknek sikerült a legutóbbi EU-csúcs legdrámaibb pillanatában keresztül vinnie a javaslatot. Azaz újfent igazolta, hogy milyen briliáns tárgyaló, és hogy a jelölt megválasztása tökéletesen megfelel az ország és V4-ek érdekeinek.. A jelentés nyomban hozzáteszi, hogy magyar média elsöprő hányada az évek során, így vagy úgy a jobboldali populista kormány kezébe került, ez a magyarázata az események egyoldalú tálalásának. Érthető persze, hogy a visegrádiak igyekeztek megakadályozni Timmermans győzelmét, csakhogy a holland politikus minden valószínűség szerint az új Bizottságban is a jogállamiság felelőse lesz. Ugyanakkor az a tény, hogy von der Leyen a meghallgatások során nem sok konkrétumot árult el arról, mit kíván tenni az illiberális demokráciák ügyében, leginkább arról tanúskodik, hogy pragmatikus álláspontra helyezkedett a szavazás előtt. A lap szerint a még megmaradt néhány független magyar hírportál aláhúz több olyan tényezőt, ami nem okvetlenül felel meg Orbán elképzeléseinek a német vezető törekvéseiben. Így azt, hogy támogatja a szövetségi Európát, és hogy bírálta a magyar kormányt a menekültekkel szembeni embertelen bánásmód miatt. De több cikk is felveti az alkalmasságát, valamint azt, hogy az állam- és kormányfők semmibe vették a csúcsjelölti rendszert.
FAZ Palkovics László azt állítja, hogy lényegesen javul az akadémiai kutató intézetek önállósága, mivel elkerülnek az MTA-tól és közvetlenül a Parlament alá rendelik alá őket. A miniszter, aki pár napja még elismerte, hogy alaptalanul hivatkozik a tudományos kutatás megszervezésének német példájára, most megint azt fejtegette, hogy ez nagyjából úgy van, ahogy azt Németországban a Max Planck-intézeteknl kialakították, és csak erősödik az autonómia. A riporter kétkedő kérdésére kijelentette, hogy az Akadémián ül 500 ember, aki mindent csinál, csak nem vezeti ezeket az intézeteket. Hozzátette, hogy az új irányító testület gondolatát a másik fél vetette fel. És szerinte nem lesz semmi gond annak elfogulatlansága körül. Úgy látja, annak nincs különösebb jelentősége, hogy a tagokat a miniszterelnök nevezi, az csak technikai lépés.  A miniszter alaptalannak tartja a német Rektori Konferencia elnökének bírálatát. Kitart amellett, hogy nálunk most ugyanaz történik, mint a németeknél, az NDK megszűnése után, amikor is leválasztották a kutató hálózatot az ottani Akadémiáról. (Az újságíró előzőleg arra mutatott rá, hogy ott felszámolták az állami befolyást, nálunk viszont éppen az ellenkezője zajlik.) Palkovics azt bizonygatta, hogy majd megnyugszanak a kedélyek, ha kiderül, kik a jelöltek. Mellesleg csaknem egyharmaduk nem is magyar. Egyben tagadta, hogy az MTA annak idején csupán 54 percet kapott az egész reform véleményezésére. Szerinte a javaslatot már két nappal korábban eljuttatták a címzettekhez, így azok meg is vitatták. Az e-mail csupán a választ sürgette. (Ezt Lovász László MTA-elnök többször cáfolta.) Ugyanakkor most cáfolta, hogy a kormánynak bármi köze lenne a Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban megjelent állításokhoz, miszerint az Akadémiánál Soros-zsoldosok dolgoznak.  
Die Presse Az osztrák kancellár józanságra, párbeszédre és kiállásra buzdított a jogállam ügyében. Brigitte Bierlein, aki előzőleg az Alkotmánybíróság elnökeként dolgozott, a bécsi Igazságügyi Palotában azon a rendezvényen szólalt fel, amelynek egyik fő témája a magyar igazságszolgáltatás helyzete volt. Kifejtette, hogy Magyarországon és Lengyelországban meg kell erősíteni a Legfelsőbb Bíróságot. Mint mondta, ehhez az osztrák társintézmény hídépítőként szolgál. Ugyanakkor utalt arra, hogy idáig sem sok eredményt hozott a két ország elleni kezdeményezett jogállami eljárás, mert a vétójog miatt nem valószínű, hogy komolyan szóba kerülhetne tagsági joguk felfüggesztése.
New York Times/AP Az új szlovák elnök asszony ismét arra hívta fel a közép-európai államokat, hogy ne térjenek el az EU céljaitól, miközben sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a négyeknek semmilyen lényeges tisztség sem jutott az unió új vezetésében. Caputová, aki Budapest után Varsót kereste fel, sürgette, hogy a visegrádi csoport illeszkedjen be jobban az EU-ba. A lengyel kollégájával lezajlott találkozón elengedhetetlennek nevezte, hogy a bírák felügyeletét ellátó új testület legyen objektív és mentesüljön minden politikai nyomástól. Szorgalmazta a jó kapcsolatokat Oroszországgal, már ha az tiszteletben tartja a nemzetközi jogot.
Der Standard A visegrádi négyek eredetileg igencsak különbözőek voltak, ám a menekültválság és a belső piac egyenlőtlenségei miatt egységesen szembefordultak az unióval. Ezt a véleményt fejti ki vendégkommentárjában egy osztrák politológus, aki a Bécsi Egyetem több mint 10 éven át foglalkozott a térséggel. Dieter Segert emlékeztet arra: a csoport közösen akadályozta meg, hogy az EU 2050-re vállalja a nettó nulla széndioxid-kibocsátást, és fúrta meg Németország és Franciaország szándékát, mármint hogy Timmermans kövesse Junkcert a Bizottság élén. A négy állam a többségi alapon meghozott kvótadöntés után zárta sorait. A Fidesz azóta rendszeresen kelti a hangulatot a „brüsszeli diktátum” ellen. A szerző azonban megjegyzi, hogy a menedékérők elosztása ügyében nem teljesen alaptalan a csoport tiltakozása. A régió negatív beállítottságának hátterében azonban mindenképpen ott van, hogy a keleti nyitásból a nyugatiak sokkal többet profitáltak, mint a keletiek. A magyar és a cseh minimálbér vásárlóerő paritáson számítva a német szintnek csupán a felét éri el, miközben az árak a kontinens mindkét felén szinte egyformán magasak. Ilyen körülmények között hatékony táptalajt talál magának a nacionalizmus és a populizmus. Ám mindettől még nyugodtan lehet bírálni a négy kormány álláspontját a klímaváltozás és a Bizottság elnökének megválasztása kapcsán. De közben nem szabad szem elől téveszteni az elidegenedés mélyebb okait, hogy utána annak felszámolásán dolgozzunk.  
Bloomberg A Világbank arra figyelmezteti a kelet-európai államokat, hogy fokozottan sújtja őket az elöregedés és a lakosság számának csökkenése, csakhogy nincsenek felkészülve az ebből eredő gondokra. Márpedig a népesedési tanulmányok évek óta azt szajkózzák, hogy az európai gazdaságot válság fenyegeti, mivel egyre kevesebb a munkaerő, viszont az idősebbeknek mind drágább szolgáltatásokra van szükségük, beleértve az egészségügyet. Ám a fiatalabb nemzedékek mind nehezebben teremtik elő ennek a fedezetét. Az IMF most azt mutatta ki, hogy a helyzet különösen rossz a volt szocialista államokban, mivel 2050-ig náluk egynegyedével csökken a munkaviszonyban állók száma. Ez pedig igencsak lelassíthatja a gazdasági növekedést, évente akár 1 százalékkal is. Megoldásként a nemzetközi szervezet vezérigazgató helyettese azt ajánlotta egy dubrovniki gazdasági fórumon, hogy emelni kell nyugdíjkorhatárt, ösztönözni kell a munkavállalást és vendégmunkásokat kell behozni. Ez utóbbi azonban különösen nehéz lehet a térségben, mivel azt elárasztotta a populizmus, így nagy az ellenségesség az Európán kívülről érkező bevándorlókkal szemben. Jelentős az ellenállás azzal szemben is, hogy tovább kelljen dolgozni, mert a várható élettartam alacsonyabb, mint Nyugaton. Egy másik szakértő hozzátette, hogy itt azonnal döntést kell hozni, mert nem valami elvont, távoli kérdés forog kockán. Közben a régióban az elvándorlás is jelentősen apasztotta a gazdasági teljesítményt. A házigazda horvát jegybankelnök azt hangsúlyozta, hogy a magasabb bérek, valamint a jobb szolgáltatások, például a gyógyításban és az oktatásban, segíthetnek otthon tartani az embereket, illetve hazacsábítani őket. Plenkovics miniszterelnök kiemelte, hogy a demográfiai kihívás megoldása alapvető a horvát nemzet túlélése szempontjából.
The Times  Egyre kevesebb menedékkérő érkezik ugyan Olaszországba, Salvini számára mégis kifizetődik a migráció ellen uszítani, mert mind többen félnek, hogy veszélyben vannak a hagyományos, keresztény gyökerek. A miniszterre persze nyomás nehezedik, mert kiderült, hogy egyik tanácsadója titkos orosz pénzekből szerette volna finanszírozni a választási kampányt, így az a vád a politikus ellen, hogy őt is csak Putyin mozgatja bábfiguraként. Ezért gyorsan visszatért a már elkoptatott, de politikailag igencsak gyümölcsöző közhelyhez, a migrációhoz. A hét végén köszönetet mondott egy helyi labdarúgó csapatnak, amiért az nem igazolt egyetlen külföldi játékost sem. Ezek után a legfrissebb közvélemény kutatás azt mutatta ki, hogy az emberek 59 százaléka azt szeretné, ha kitiltanák az országból a humanitárius szervezetek hajóit, amelyek a bajbajutott illegális bevándorlóknak segítenek a tengeren. Salvini előtt ez az arány 35-40 százalék volt. Az is igaz, hogy 71 százalék most azért nyilatkozott elutasítóan, mert Európa nem veszi át Olaszországból a menedékkérőket. A belügyi tárca gazdája folyamatosan azt bizonygatja, hogy az idegenek tönkreteszik az országot, bűnöznek és elviszik a pénzt az állásteremtés és a lakásépítés elől. Közben tavaly mindössze 23 ezer menedékkérelmet regisztráltak a hatóságok, míg 3 éve még 181 ezret. A politikus igyekszik a tömegeket a segélyszervezetek ellen hangolni és követte a nacionalista Orbán Viktor példáját, amikor kijelentette, hogy az NGO-k az európai civilizációt ássák alá, és hogy ezért Sorost is felelősség terheli. A lap megjegyzi, hogy az üzletember elleni magyar támadásokat sokan antiszemitának minősítik.
Szerző

Trump rendeletet írt alá arról, hogy a kormányzati hivataloknak amerikai árukat kell vásárolniuk

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:22
Kivételek persze mindig vannak
Fotó: Twitter/AP
Lényegében egy érvényben lévő törvényt erősít meg.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn rendeletet írt alá arról, hogy a kormányzati hivataloknak és ügynökségeknek a beszerzéseiknél növekvő mértékben kell amerikai árukat vásárolniuk. Az elnöki rendelet lényegében megerősíti azt az érvényben lévő törvényt, amely a szövetségi kormányhivataloknak és ügynökségeknek előírja, hogy beszerzéseiknél amerikai termékeket kell előnyben részesíteniük. A beszerzéseknél Trump szerint fokozatosan kell elérni az amerikai áruk 75 százalékos arányát. Az elnök közölte: a vas-, és acéltermékek esetében ennek az aránynak 95 százalékot kell elérnie. "Kormányzatom filozófiája egyszerű. Ha valamit megépíthetünk, termeszthetünk vagy legyárthatunk az Egyesült Államokban, akkor azt itt fogjuk megtenni" - fogalmazott Donald Trump a rendelet aláírásakor újságíróknak. Az aláírási ceremónián az Egyesült Államok 50 tagállamának mindegyike képviseltette magát. A jelenlévő acélipari kereskedelmi cégek egyikének elnök-vezérigazgatója, Thomas Gibson "újabb jó lépésnek" minősítve az elnöki döntést, megjegyezte: "a belföldi termékek előnyben részesítése a szövetségi kormány által finanszírozott infrastrukturális beruházásoknál létfontosságú a belföldi acélipar számára". Egyes elemzők ugyanakkor megjegyezték: az elnöki rendelet azt is eredményezheti, hogy a szövetségi kormányzati beszerzéseknél magasabb árat kell fizetni egy-egy termékért. Dave Drabkin, annak a szövetségi munkabizottságnak a volt elnöke, amely a védelmi beruházások rendszerének javítását szorgalmazta, elmondta az újságíróknak, hogy legalább kilenc hónapra lesz szükség ahhoz, hogy az elnöki rendeletben foglaltakat megvalósítsák. "Ez a döntés pozitív az amerikai vállalatok és negatív a külföldi versenytársak számára" - fogalmazott. Hozzátette: más országok is hozhatnak hasonló intézkedéseket a saját vállalataik védelme érdekében.
Szerző
Témák
USA Donald Trump