A legnagyobb hétvégi dugókban a leállósávban is engednék a forgalmat az M7-esen

Publikálás dátuma
2019.07.16. 09:36

Fotó: Népszava
De nem biztos, hogy ez segítene.
Pénteken és szombaton a Balaton, vasárnap a főváros felé vezető oldalon szinte állandó a dugó a júliusi és augusztusi hétvégéken. A zsúfoltság oka, hogy míg az autópályák áteresztő képessége normál esetben óránként 1200 jármű, és 1700 a még éppen eltűrhető mérték sávonként, a nyári hétvégi csúcsban a pályára felhajtó járművek száma elérheti a négyezret is - írja a Magyar Nemzet.  Korábban tervben volt az M7-es bővítése az M0-s és Székesfehérvár között (a Budapest felé vezető oldalon meg is csinálták) a fejlesztés jelenleg nincs napirenden. Elsősorban azért, mert az M7-es átlagos éves terhelése nem közelíti meg a kritikus mértéket.
Várható viszont más megoldás. Mosóczi László, a közlekedési tárca államtitkára egy háttérbeszélgetésen a lapnak elmondta, hogy egy informatikai fejlesztés segítségével az autópályák leállósávját folyamatos haladásra alkalmassá tehetnék. Az M7-esen így bővíteni lehetne a kapacitást a kritikus időszakokban. Kérdés, hogy ez segítene-e, más vélemények szerint szerint ugyanis a vakáció idején a Balaton vonzereje olyan erős, hogy a sávok bővítésével egyszerűen nem lehet lépést tartani vele. 
Szerző

Harcot hirdetett Orbán a civilek ellen, több százmilliárd forint sorsa a tét

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:57

Fotó: JOHN THYS / AFP
A kormány minden eszközzel megfúrná azt a pénzügyi alapot, amivel a civilek jogvédő munkáját segítené az EU.
Egy uniós költségvetési javaslat 1,8 milliárd eurót adna a jogérvényesülésre és az alapértékek védelmére, méghozzá a tagállamok feje fölött. Még meg sem szavazták, de a magyar miniszterelnök már most elkezdte fúrni a tervezetet – írja a hvg.hu.
A kormányzati kommunikációból eddig is lehetett sejteni, hogy valamire készülnek, de Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja az eddiginél is többet árult el a hosszú távú tervekről. Elég erre az egy kormányfői mondatra gondolni a civil szervezetekről: „NGO-k ne kaphassanak pénzt az uniós költségvetésből, ezeknek a szervezeteknek a támogatása legyen tagállami kérdés”. Azt is hozzátette, hogy „ez egy harci kérdés a következő időszakban”. 
Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt: a hírportálnak nyilatkozó civil szakértők szerint egyértelműen a „Jogérvényesülés", illetve "Jogok és Értékek” pénzügyi alapjaira utalt, amelyek a demokratikus értékeket védő szervezeteket segítenék, méghozzá közvetlenül, nem pedig a tagállamok irányító hatóságain keresztül. 
Nem kis összegről van szó: a 2021-2027-es költségvetési ciklusban, az Európai Parlament csak az utóbbi, a civil szervezetek számára fontos programra 1 milliárd 834 millió eurót (mai árfolyamon 596 milliárd forintot) szánna.

A lap információi szerint a magyar kormány már régóta elkezdett azon dolgozni a háttérben, hogyan tudná megakadályozni, hogy az alap – ahogy azt most tervezik – része legyen a következő hétéves költségvetési ciklusnak. Ha ugyanis átmegy, minden erőfeszítésük ellenére sem lesz olyan könnyű ellehetetleníteni a hazai civil szervezeteket.
Az sem véletlen, hogy a jogok és értékek programmal tavaly állt elő az Európai Bizottság. Ahogy az unióban előretörtek a populista politikusok, a magyar és a lengyel kormány pedig egész frontos letámadást indított a civil szervezetek ellen, egyre többen vetették fel, hogy Brüsszelnek valamit tennie kellene az alapértékek védelméért. Ebbe a folyamatba illeszkedik az EP részéről a Sargentini-jelentés elfogadása, ide sorolhatjuk a Fidesz felfüggesztését az Európai Néppártból, vagy azt a felvetést, hogy az uniós költségvetési pénzeket kössék a jogállamiság betartásához.   Eddig hiányzott viszont egy külön alap a költségvetésben, ezt hozná létre a bizottság a következő hétéves költségvetésben. Az egyetértést pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy az Európai Parlament nemcsak 426:152 arányban megszavazta a javaslatot, hanem módosításokkal küldte vissza: az először megcélzott 642 millió euró helyett háromszoros összeget, 1 milliárd 834 millió eurót különítene el a célra. (A program másik részére, a Jogérvényesülés alapra a bizottság 305 millió eurót különítene el, ezt az EP 356 millióra emelné.)  
Mindez nem azt jelenti, hogy a teljes összeget a demokrácia betartásáért küzdő civilek kapják. A program három részből állna, ezek: • az esélyegyenlőség és a jogok előmozdítása, • a polgárok szerepvállalásának és részvételének előmozdítása és az • az erőszak elleni küzdelem. A fenti felsorolásba a képzések, a tájékoztatás, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatok erősítése mellé rengeteg minden belefér, de az Európai Unió nem is titkolja, hogy a civil szervezetek kapják majd a legnagyobb szerepet - írja a lap.
Szerző

3600 pedagógus hiányzik, jó a „bármilyen szakos” tanár is

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Óriási a tanárhiány, a következő 15 évben pedig 75 ezer oktató mehet nyugdíjba. A kormány szerint nincs ok pánikra – bár van iskola, ahova komplett tanári kart keresnek.
Tényleg nagy a baj a közoktatásban, amikor már a kormánypárti Magyar Nemzetben is ellensúlyozzák Rétvári Bence EMMI-államtitkár „mindenki nyugodjon meg" - típusú nyilatkozatát. Rétvári azt bizonygatta, hogy nem vészes a tanárhiány az országban, hiszen 2010 óta közel 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, tavaly pedig összesen 9845 hallgatót vettek fel erre a területre. Kérdés, mennyire nyugtat meg ez bárkit, ha a kormánypárti lap is indokoltnak érzi, hogy megjegyezze:
„Arra már egyik válaszában sem tért ki Rétvári Bence, hogy a pályakezdők mekkora százaléka hagyja el rövid időn belül a köznevelést, az igazi probléma ugyanis ezek szerint nem az, hogy nincs, aki tanár akarna lenni, hanem az, hogy ezek a fiatalok a munkába állás után nem sokkal végül mégis más területre vándorolnak át.”

A lap emlékeztet arra is, hogy  Nemzeti Pedagógus Kar számításai szerint a következő öt évben mintegy 15 ezren, az ezt követő 5-5 évben pedig 30-30 ezren mehetnek nyugdíjba, azaz 15 év alatt 60-70 ezer tanár távozhat a közoktatásból.
A 24.hu ennek kapcsán most utána nézett az aktuális számoknak – a legegyszerűbb módon, vagyis az élő állásajánlatok alapján.A Közigálláson, a közszféra állásportálján pénteken csak a tanár szóra 2783, míg a tanítóra 879 találat jött szembe. Utóbbi esetében ráadásul gyakran előfordul, hogy egy hirdetésben több személyt is keresnek.
Ez több mint 3600 üres álláshelyet jelent.

Példaként említik a Borsod megyei Hernádvécsét, ahol  jelenleg döcögősen indulhatna a tanév, hiszen bőven lenne még szükség szakemberre a tanítás megfelelő szintjének biztosításához. Az általános iskolában három tanítón kívül matematika-bármi, biológia-földrajz, testnevelés-bármi, rajz-bármi és angol-bármi szakos tanár is kellene a szeptemberi tanévkezdéshez. A törökszentmiklósi Hunyadi Mátyás Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola sem bővelkedik pedagógusokban. Itt hét (!) tanítón kívül matematika-bármi, angol-bármi, angol, testnevelés-matek, testnevelés-bármi, ének-bármi, illetve néptánc szakos tanárt is keresnek, 
azaz egyetlen iskolában 13 pedagógus kellene a zökkenőmentes tanévkezdéshez.

A hírportál hozzáteszi: ahogy az iskolák típusa, úgy a földrajzi elhelyezkedésük sincs különösképp hatással a tanárhiány mértékére, hiszen a jelenség ugyanúgy tapasztalható a fővárosban, annak vonzáskörzetében, mint a megyeszékhelyeken, illetve a nehezebb helyzetben lévő kistelepüléseken is. A teljes cikket ide kattintva olvashatják el. 
Szerző