Harcot hirdetett Orbán a civilek ellen, több százmilliárd forint sorsa a tét

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:57

Fotó: JOHN THYS / AFP
A kormány minden eszközzel megfúrná azt a pénzügyi alapot, amivel a civilek jogvédő munkáját segítené az EU.
Egy uniós költségvetési javaslat 1,8 milliárd eurót adna a jogérvényesülésre és az alapértékek védelmére, méghozzá a tagállamok feje fölött. Még meg sem szavazták, de a magyar miniszterelnök már most elkezdte fúrni a tervezetet – írja a hvg.hu.
A kormányzati kommunikációból eddig is lehetett sejteni, hogy valamire készülnek, de Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja az eddiginél is többet árult el a hosszú távú tervekről. Elég erre az egy kormányfői mondatra gondolni a civil szervezetekről: „NGO-k ne kaphassanak pénzt az uniós költségvetésből, ezeknek a szervezeteknek a támogatása legyen tagállami kérdés”. Azt is hozzátette, hogy „ez egy harci kérdés a következő időszakban”. 
Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt: a hírportálnak nyilatkozó civil szakértők szerint egyértelműen a „Jogérvényesülés", illetve "Jogok és Értékek” pénzügyi alapjaira utalt, amelyek a demokratikus értékeket védő szervezeteket segítenék, méghozzá közvetlenül, nem pedig a tagállamok irányító hatóságain keresztül. 
Nem kis összegről van szó: a 2021-2027-es költségvetési ciklusban, az Európai Parlament csak az utóbbi, a civil szervezetek számára fontos programra 1 milliárd 834 millió eurót (mai árfolyamon 596 milliárd forintot) szánna.

A lap információi szerint a magyar kormány már régóta elkezdett azon dolgozni a háttérben, hogyan tudná megakadályozni, hogy az alap – ahogy azt most tervezik – része legyen a következő hétéves költségvetési ciklusnak. Ha ugyanis átmegy, minden erőfeszítésük ellenére sem lesz olyan könnyű ellehetetleníteni a hazai civil szervezeteket.
Az sem véletlen, hogy a jogok és értékek programmal tavaly állt elő az Európai Bizottság. Ahogy az unióban előretörtek a populista politikusok, a magyar és a lengyel kormány pedig egész frontos letámadást indított a civil szervezetek ellen, egyre többen vetették fel, hogy Brüsszelnek valamit tennie kellene az alapértékek védelméért. Ebbe a folyamatba illeszkedik az EP részéről a Sargentini-jelentés elfogadása, ide sorolhatjuk a Fidesz felfüggesztését az Európai Néppártból, vagy azt a felvetést, hogy az uniós költségvetési pénzeket kössék a jogállamiság betartásához.   Eddig hiányzott viszont egy külön alap a költségvetésben, ezt hozná létre a bizottság a következő hétéves költségvetésben. Az egyetértést pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy az Európai Parlament nemcsak 426:152 arányban megszavazta a javaslatot, hanem módosításokkal küldte vissza: az először megcélzott 642 millió euró helyett háromszoros összeget, 1 milliárd 834 millió eurót különítene el a célra. (A program másik részére, a Jogérvényesülés alapra a bizottság 305 millió eurót különítene el, ezt az EP 356 millióra emelné.)  
Mindez nem azt jelenti, hogy a teljes összeget a demokrácia betartásáért küzdő civilek kapják. A program három részből állna, ezek: • az esélyegyenlőség és a jogok előmozdítása, • a polgárok szerepvállalásának és részvételének előmozdítása és az • az erőszak elleni küzdelem. A fenti felsorolásba a képzések, a tájékoztatás, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatok erősítése mellé rengeteg minden belefér, de az Európai Unió nem is titkolja, hogy a civil szervezetek kapják majd a legnagyobb szerepet - írja a lap.
Szerző

3600 pedagógus hiányzik, jó a „bármilyen szakos” tanár is

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Óriási a tanárhiány, a következő 15 évben pedig 75 ezer oktató mehet nyugdíjba. A kormány szerint nincs ok pánikra – bár van iskola, ahova komplett tanári kart keresnek.
Tényleg nagy a baj a közoktatásban, amikor már a kormánypárti Magyar Nemzetben is ellensúlyozzák Rétvári Bence EMMI-államtitkár „mindenki nyugodjon meg" - típusú nyilatkozatát. Rétvári azt bizonygatta, hogy nem vészes a tanárhiány az országban, hiszen 2010 óta közel 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, tavaly pedig összesen 9845 hallgatót vettek fel erre a területre. Kérdés, mennyire nyugtat meg ez bárkit, ha a kormánypárti lap is indokoltnak érzi, hogy megjegyezze:
„Arra már egyik válaszában sem tért ki Rétvári Bence, hogy a pályakezdők mekkora százaléka hagyja el rövid időn belül a köznevelést, az igazi probléma ugyanis ezek szerint nem az, hogy nincs, aki tanár akarna lenni, hanem az, hogy ezek a fiatalok a munkába állás után nem sokkal végül mégis más területre vándorolnak át.”

A lap emlékeztet arra is, hogy  Nemzeti Pedagógus Kar számításai szerint a következő öt évben mintegy 15 ezren, az ezt követő 5-5 évben pedig 30-30 ezren mehetnek nyugdíjba, azaz 15 év alatt 60-70 ezer tanár távozhat a közoktatásból.
A 24.hu ennek kapcsán most utána nézett az aktuális számoknak – a legegyszerűbb módon, vagyis az élő állásajánlatok alapján.A Közigálláson, a közszféra állásportálján pénteken csak a tanár szóra 2783, míg a tanítóra 879 találat jött szembe. Utóbbi esetében ráadásul gyakran előfordul, hogy egy hirdetésben több személyt is keresnek.
Ez több mint 3600 üres álláshelyet jelent.

Példaként említik a Borsod megyei Hernádvécsét, ahol  jelenleg döcögősen indulhatna a tanév, hiszen bőven lenne még szükség szakemberre a tanítás megfelelő szintjének biztosításához. Az általános iskolában három tanítón kívül matematika-bármi, biológia-földrajz, testnevelés-bármi, rajz-bármi és angol-bármi szakos tanár is kellene a szeptemberi tanévkezdéshez. A törökszentmiklósi Hunyadi Mátyás Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola sem bővelkedik pedagógusokban. Itt hét (!) tanítón kívül matematika-bármi, angol-bármi, angol, testnevelés-matek, testnevelés-bármi, ének-bármi, illetve néptánc szakos tanárt is keresnek, 
azaz egyetlen iskolában 13 pedagógus kellene a zökkenőmentes tanévkezdéshez.

A hírportál hozzáteszi: ahogy az iskolák típusa, úgy a földrajzi elhelyezkedésük sincs különösképp hatással a tanárhiány mértékére, hiszen a jelenség ugyanúgy tapasztalható a fővárosban, annak vonzáskörzetében, mint a megyeszékhelyeken, illetve a nehezebb helyzetben lévő kistelepüléseken is. A teljes cikket ide kattintva olvashatják el. 
Szerző

Mindent leépítettek, jöhet a kisvasút

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Salgótarjánt elvágták Szlovákiától és Budapestről is egyre nehezebb elérni, no de most új kötött-pályás perspektíva nyílt.
A kormány elhatározta, hogy a nógrádi megyeszékhelyet is belépteti a kisvasúttal rendelkező települések egyre népesebb táborába. Közben a rendes vasúti közlekedés helyzete egészen tragikus.
Salgótarján az egyetlen megyeszékhely ugyanis, ahova vonattal nem lehet közvetlenül, átszállás nélkül eljutni Budapestről. A menetidő pedig a 126 kilométeres vonalon meghaladja a két és fél órát. A több mint ötven kilométerrel messzebb lévő Miskolcot például rövidebb idő alatt lehet elérni a fővárosból. (Más kérdés, hogy ezeken a szakaszokon most átépítés miatt vonatpótló buszok közlekednek.)
A körülmények ismeretében sajátos akusztikát kap a kormány kisvasútépítési terve. A hvg.hu számolt be arról az előterjesztésről, amely szerint a miniszterelnök kedvenc felcsúti viszonylatát meghosszabbítják, míg Salgótarjánban „egyedi, országos vonzerővel rendelkező” hegyi kisvasutat létesítenek. A járat a városközpontból indulva, „valós vonzerővel rendelkező turisztikai attrakciókat felfűzve" érne el a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányára.
A fogyatkozó népességű, válsággal küzdő, ugyanakkor szép természeti környezetben fekvő Salgótarján egyik kitörési pontja valóban a turizmus lehet. A kisvasút, azaz a „salgóbányai fogaskerekű” újjáélesztésének ötlete sem új. Néhány évvel ezelőtt a megvalósíthatósági tanulmányok szintjéig is eljutott az ügy – írta még 2017-ben a 3100.hu salgótarjáni hírportál.
A cikk szerint 1881 tavaszán Salgótarjánban nyitották meg Magyarország első, „ipari célt szolgáló, keskeny nyomtávú fogaskerekű vasútját”. A salgóbányai fogaskerekű fővonalának hossza közel hat kilométer volt, a szerelvények 222 méternyi szintkülönbséget küzdöttek le. 1953-tól elsősorban személyszállításra szolgált, az 1956-os forradalom idején már nem üzemelt. 1957 nyarán döntöttek megszüntetéséről, a pályát még abban az évben felszedték.
„Fontos és jó ügy ez! Egy valódi alulról jövő kezdeményezés, egy valódi együttműködés és a közös munka eredményeként már a kormány asztalán van a kisvasút ügye!” – lelkesedett közösségi oldalán Fekete Zsolt, Salgótarján MSZP-s polgármestere.
Turisztikai attrakciónak kétségkívül beválhat az ismét megépítendő kisvasút, ehhez azonban nem ártana, hogy a látogatók közösségi közlekedéssel is megközelíthessék a helyszínt. A szocialisták kormányzása idején még az is szóba került, hogy teljesen leállítják a vasúti személyszállítást Salgótarjánban. Ezt sikerült ugyan megakadályozni, ám az állapotok azóta szemernyit sem javultak.
Ami a főváros felőli buszjáratokat illeti: Hatvanig autópálya visz, az onnan Salgótarjánig vezető zötykölődős 21-es út felújítása és kétszer kétsávossá bővítése nemsokára befejeződik. Közúton Salgótarján nem egészen 110 kilométerre van Budapesttől, autóval gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá válik a közlekedés. Kevéssé örömteli, hogy az 1 óra 45 perces buszos menetidő – mivel az új úton több helyen körforgalmak gyűrűjén kell átvergődni a megállóhoz – semmivel se csökkent.
Paradox módon éppen az uniós csatlakozást követően vágták el Salgótarjánt a szomszédos Szlovákiától, legalábbis a közösségi közlekedést használó helybéliek és turisták számára. Korábban nemzetközi gyorsvonat és busz is áthaladt a határon: mindegyiket megszüntették. Aztán egy ideig még a határállomásról, a Salgótarjánból helyi járatokkal elérhető Somoskőújfaluról átmentek „kis piros vonatok” a Felvidékre, de már ez is csak a múlt.
„2011. április 30-án este fél hét előtt néhány perccel, hosszú kürtszó kíséretében indult el az utolsó személyvonat Fülek felé a somoskőújfalui vasútállomásról” – idézzük a Nógrád Megyei Hírlap gyásztudósítását. A lap a helyi magyar-szlovák kishatárforgalom utolsó fordulójának minősítette az eseményt: ezzel Nógrád megye és a dél-szlovákiai térség közvetlen tömegközlekedési összeköttetése megszűnt.
A falujaromotorvonat.blog.hu oldalon találtunk rá a hírre, hogy felvidéki önkormányzatok és nógrádi települések nemrég közösen kezdeményezték a határon átívelő, Hatvan-Salgótarján-Losonc-Zólyom-Túrócszentmárton vasútvonal fejlesztését. Másfajta javaslatok is elhangzottak már, de nincs jele annak, hogy a kormány bármelyik megvalósítását komolyan fontolóra vette volna. Salgótarjánnak, úgy látszik, egyelőre be kell érnie a fogaskerekű kisvasúttal.

Csak ígéret maradt

A megyeszékhelyhez közeli város, Bátonyterenye településrésze Kisterenye. Szintén turisztikai látványosság lehetne a Kisterenye és a Kál-Kápolna közötti vasút, amit – sok más szárnyvonalhoz hasonlóan – a tiltakozások ellenére 2010 előtt bezártak. A fideszesek fogadkoztak, hogy kormányra kerülésük után újraindítják a vonatközlekedést. Mindmáig ez nem történt meg.

Szerző
Témák
kisvasút
Frissítve: 2019.07.16. 09:12