Huszonhárom országból tiltakoznak civil szervezetek a fideszes bizottsági alelnökjelölt ellen

Publikálás dátuma
2019.07.16. 15:25

Fotó: Szalmás Péter
Több mint kétszáz civil szervezet írta alá az a European Civic Forum nyílt levelét.
23 európai országból, köztük 18 EU tagállamból több mint kétszáz civil szervezet írta alá az a European Civic Forum nyílt levelét, amelyben azt kérik, Hidvéghi Balázst ne válasszák meg az Európai Parlament Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) alelnöki pozíciójára – írja az Euronews. Európai és magyar civil szervezetek mellett a felhívást aláírta belga, bolgár, cseh, dán, észt, francia, holland, horvát, lett, lengyel, litván, macedón, német, olasz, orosz, portugál, román, spanyol, szerb, szlovák és szlovén szervezet is. Az aláírók közt van több Soros György által alapított szervezet is a balti államokból (a lett Foundation for an Open Society DOTS, a litván Open Lithuania foundation és az észt Open Estonia Foundation), illetve a szlovák Open Society Foundation. A parlamenti szakbizottsági alelnöki tisztségre jelölt 5 fideszes EP-képviselő közül csak kettőt, Gál Kingát és Deutsch Tamást választották meg a múlt héten. A többiek (Hidvéghi Balázs, Bocskor Andrea és Trócsányi László) esetében elnapolták a döntést. Az újabb alelnökjelölt-választás jövő héten lesz. A Néppárt nem állít új jelölteket, vagyis egyelőre kérdéses, hogy eredményes lesz-e a szavazás. Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője újságíróknak azt mondta, hogy „kétszáz, a nemzetközi Soros-hálózathoz tartozó szervezet kampányol a magyar emberek által választott Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselők ellen”. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.16. 19:04

Minden tizedik ember éhezik

Publikálás dátuma
2019.07.16. 14:42
Gyerekek ételosztáson a szíriai Shamarin menekülttáborában
Fotó: NAZEER AL-KHATIB / AFP
Több mint kétmilliárd ember nem jut rendszeresen biztonságos, tápláló és elegendő élelemhez. Az elhízott felnőttek és túlsúlyos gyerekek együttes száma több mint egymilliárd.
Az emberiség 11 százaléka éhezik a Földön, azaz több mint 821 millió embernek nem jut elegendő táplálék, ugyanakkor a világ kivétel nélkül minden területén járványos méreteket öltött a túlsúlyosság és az elhízás – áll az ENSZ legfrissebb jelentésében. Az utóbbi három évben tapasztalható élelmiszerhiány, amely 20 százalékos emelkedést mutat, leginkább bizonyos afrikai országokban jelentkezik, ahol az alultápláltság szintén jelentős méreteket öltött. Latin-Amerikában és a Karibi-térségben még 7 százalék alatt van az éhezők száma, de ott is emelkedésnek indult, Nyugat-Ázsiában pedig az alultápláltság jellemző, amely a lakosság 11 százalékát fenyegeti, miközben a kontinens déli régiójában az utóbbi öt évben 15 százalékos javulás mutatkozott.
„Bátrabbnak kell lennünk cselekedeteinkben, hogy megfordítsuk ezeket a riasztó trendeket. Nem csak többet kell tennünk, de a multiszektorális együttműködésre is nagyobb gondot kell fordítanunk”

– áll a jelentés előszavában.

Az éhezők száma ott nő, ahol a gazdasági növekedés stagnál, különösen a közepes jövedelmű országokban, és azokban amelyek komolyan függnek a nemzetközi árukereskedelemtől. Ott, ahol egyre nagyobbak a jövedelmi különbségek, szintén az éhezők számának növekedésével kell számolni, mert egyre szélesebb az a szegényebb réteg, amely képtelen megbirkózni a gazdaság lassulásának, csökkenésének következményeivel. Az ez évi jelentés az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt helyez az élelmiszerbiztonságra, amelyet szélesebb értelmű fogalomként használ az éhezésnél. A világ lakosságának 17,2 százaléka, vagyis 1,3 milliárd ember nem jut elegendő vagy megfelelő minőségű táplálékhoz.
„Még ha a szó szoros értelmében ők nem is éheznek, a rosszul tápláltság és az elégtelen egészségügyi állapotok nagyobb kockázatainak vannak kitéve”

– írják.

Élelmiszersegély a szudáni Al-Eligatban
Fotó: ASHRAF SHAZLY / AFP
A viszonylag elfogadható és a komoly élelmiszerbiztonsági kockázatnak kitett emberek összesen két milliárdan lehetnek – ez a Föld lakosságának több, mint negyede –, és a nők minden kontinensen nagyobb számban vannak. Nem elhanyagolható a számuk Észak-Amerikában és Európában sem, ahol 8 százalékot tesznek ki. A nagy jövedelemkülönbséggel bíró alacsony jövedelmű országokban 20 százalékkal a komolyabb élelmiszerbiztonsági hatásai lehetnek a gazdasági visszaeséseknek, lassulásoknak, mint a közepes jövedelműekben. A jelentés az élelmiszerbiztonság megőrzése érdekében a gazdaság- és szociálpolitika összehangolásának szükségességét hangsúlyozza, azért, hogy az alapvető szolgáltatások csökkentése nélkül ellentételezhető legyen a ciklikus visszaesések hatása. A gyerekekről szólva a jelentés megjegyzi, hogy 2012 óta semmilyen előrehaladás nem történt a születési súly növekedése terén. A fejlődésben lemaradt öt éven aluliak száma ugyan tíz százalékkal csökkent az elmúlt hat évben, de a visszaesés mértéke kevés ahhoz, hogy a 2030-ra kitűzött cél, a szám megfeleződése elérhető legyen. Ugyanakkor az elhízottak és a túlsúlyosak száma minden földrészen növekszik az iskolás korúak és a felnőttek körében. A túlsúlyosság azonban nem csak a sok, hanem a rossz minőségű élelmiszerfogyasztás következménye is lehet, amely az alulfejlettséggel együtt folyamatosan hatással van a gyermekek testi és szellemi fejlődésére.

Húszmillió gyerek nem jut fontos oltásokhoz

Tízből egy, azaz világszerte csaknem 20 millió gyerek nem kapta meg tavaly a védőoltást olyan súlyos betegségek ellen, mint például a kanyaró vagy a diftéria - áll az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) és a világszervezet Gyermekalapjának (UNICEF) közös jelentésében. A 2018-ban a beadott oltások száma nem növekedett, és a stagnálás különösen a szegényebb országokra, illetve a válságövezetekre volt jellemző. A legnehezebben a mélyszegénységben és a válságövezetben élő gyerekekhez tudják eljuttatni az oltóanyagokat, és veszélyben vannak az otthonukat elhagyni kényszerülők is. 2010 óta az oltottsági arány megállt 86 százalék körül, ez pedig szakértők szerint még mindig túl alacsony, belekalkulálva a nyájimmunitás jelenségét is. Ez utóbbi - amennyiben a közösségben elegendő számú oltott ember van - elvileg védelmet nyújt a nem oltottaknak is. Minél több ember oltanak be, annál valószínűbb, hogy az oltást nem kapó gyerekek is biztonságban vannak. A jelentés kiemeli, hogy 2018-ban a kanyarós esetek száma több mint a kétszeresére nőtt, és majdnem elérte a 350 ezret. A világ oltatlan gyerekeinek csaknem a fele mindössze tizenhat országra korlátozódik: Afganisztánra, a Közép-afrikai Köztársaságra, Csádra, a Kongói Demokratikus Köztársaságra, Etiópiára, Haitira, Irakra, Malira, Nigerre, Nigériára, Pakisztánra, Szomáliára, Dél-Szudánra, Szudánra, Szíriára és Jemenre.

Szerző
Témák
ENSZ éhezés oltás

Zöld fordulatot, európai minimálbért és a jogállam védelmét ígérte beszédében von der Leyen

Publikálás dátuma
2019.07.16. 13:38

Fotó: Mathieu Cugnot / Európai Parlament
Négyórás vitában állta a sarat Ursula von der Leyen Strasbourgban, az Európai Parlamentben, alakul a megválasztásához szükséges többség.
Ursula von der Leyen majdnem mindenkinek ígért valamit, és ez elég lehet a megválasztásához szükséges többséghez. A bizottsági elnökjelölt az Európai Parlamentben elmondott félórás programbeszédében gyakorlatilag megismételte azokat a vállalásokat, amelyeket a képviselő-testület szocialista és liberális frakcióinak írott leveleiben tett, és amelyekről hétfőn a Népszava is beszámolt. A felszólalását követő képviselői reakciókból kiderült: az EP három legnagyobb frakciójából jóval többen fogják támogatni, mint ahányan nem, amivel könnyen veheti az akadályt. Az UVL-ként emlegetett Von der Leyenről este 6 órakor titkos szavazással döntenek, megválasztásához a parlamenti tagok abszolút többségének, 374 képviselőnek igen szavazata szükséges. Kedd délután üléseznek a még bizonytalan frakciók, és a tervek szerint döntenek az álláspontjukról. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője közölte, hogy a kereszténydemokraták egy emberként kiállnak UVL mellett. A második és a harmadik legnagyobb politikai csoport – a szocialisták és a liberálisok – hozzászólói nem mutattak teljes egységet, és többségük óvatosan ugyan, de elismerően szólt a bizottsági elnökjelölt programjáról. A zöldpárti és a szélsőbaloldali képviselők kitartottak korábbi elutasító álláspontjuk mellett, de belátták, hogy Von der Leyen “sokat fejlődött” azóta, hogy a két héttel ezelőtti parlamenti meghallgatáson válaszolt a kérdéseikre. A német politikus viszont hideget-meleget kapott az euroszkeptikusoktól és a szélsőjobboldaliaktól. A radikális Alternatíva Németországért egyik képviselője “hízelgő szocialista performansznak” nevezte a bizottsági elnökjelölt beszédét, Nigel Farage, a Brexit-párt alapítója és vezetője pedig azzal vádolta, hogy “központosított kommunizmust” akar létrehozni. Három nyelven - angolul, franciául és németül - elmondott szenvedélyes beszédében Ursula von der Leyen megerősítette: bizottsági elnökként kész lesz bátor lépéseket tenni a klímaváltozás megállításáért. Egy “zöld programot”, jogszabályi javaslatokat és milliárdos beruházásokat helyezett kilátásba a bolygónk egészségének megőrzéséért. Közölte, hogy létrehozna egy átmeneti támogatási alapot a szegényebb régiók és országok számára. “Tisztességes és egyenlőbb” unióra van szükség, hangsúlyozta Von der Leyen. Ennek részeként minden tagállamban normális megélhetést biztosító minimálbért ígért és egy közösségi munkanélküliségi biztosítási rendszert a társadalmi sokkhatások enyhítésére. A jogállamot egy minden tagállamra kiterjedő ellenőrző mechanizmussal védené a kockázatokkal szemben. UVL szerint a migráció kezelésében humanizmusra, szolidaritásra és a külső határok megerősített védelmére van szükség. Példaként elmondta, hogy évekkel ezelőtt egy 19 éves menekültet fogadott be a lakásába, aki azóta megtanult németül, dolgozik és főiskolára jár. Megismételte, hogy kísérletet tenne az EU menekültügyi rendszerének a reformjára, megadóztatná a technológiai óriásvállalatokat, egyhangúság helyett többségi szavazást vezetne be az adózásban és a külpolitikai döntéshozatalban. Azt ígérte az Európai Parlamentnek, hogy harcolni fog a Spitzenkandidat rendszerért, vagyis azért, hogy a jövőben az európai pártcsaládok győztes jelöltje kerülhessen az Európai Bizottság elnöki székébe. Csakhogy épp ennek a rendszernek a megbuktatása vezetett Ursula von der Leyen jelöléséhez, amit sok felszólaló a szemére is vetett. Még azok is gyászolták a Spitzenkandidatokat, akik egyébként teljes mellszélességgel támogatják a német politikus megválasztását Jean-Claude Juncker helyére. Az EP kudarcát Manfred Weber - az EPP volt vezető jelöltje - is szóvá tette, akinek nem kis erőfeszítésébe kerülhetett nyíltan kampányolni az állam- és kormányfők elnökjelöltje mellett. 
UVL programjából számosan hiányolták a részleteket, támogatói és bírálói is többek között a jogállam működésének megerősítését célzó konkrétumokat. Többen feltették a kérdést, hogy  támogatja-e a Lengyelország és Magyarország ellen zajló 7. cikkelyes eljárást. A mérsékelt, Európa-párti erők további vállalásokat szerettek volna kicsikarni Von der Leyentől a klíma-, a szociális és a migrációs politika terén, míg a radikális oldal még azt is túlzásnak tartotta, amit ígért. A vitát követő válaszában a bizottsági elnökjelölt egyetlen képviselői kérdésre sem reagált. Megismételte, hogy szoros együttműködésre törekszik az EP-vel és támogatni fogja, hogy jogszabály-kezdeményezői jogkört kapjon. Rövid értékelésében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy értékelni kell a kelet- és közép-európai országokat, amelyek sokat tettek azért, hogy teljesítsék az uniós csatlakozás feltételeit.

Mást -mást kértek a felszólaló magyarok

A vitában három magyar EP-képviselő szólalt fel. Deutsch Tamás, a Fidesz delegációvezetője közölte: azt várják a bizottsági elnökjelölttől, hogy támogassa a külső határok védelmét, ítélje el a tömeges migrációt, tartsa tiszteletben a tagállamok nemzeti indentitását és alkotmányos szuverenitását, valamint ne büntesse, hanem támogassa a visegrádi országokat az EU következő költségvetésében. A momentumos Cseh Katalin azt mondta, konkrét tetteket vár a következő Európai Bizottságtól a jogállamot sértő tagállamokkal szemben. A jobbikos Gyöngyösi Márton közölte: nem támogatja Ursula von der Leyent, akit szerinte nem demokratikus és átlátható módon jelöltek a tisztségre. 

Frissítve: 2019.07.16. 15:16