„Még össze lehet rakni az LMP-t”

Publikálás dátuma
2019.07.17. 08:40

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem depressziós az LMP tagsága az európai parlamenti választás miatt, hanem új történetet akarnak alkotni és sokat várnak az új társelnöktől – derült ki a párt politikusaival folytatott beszélgetésekből.
Mint ismert, az LMP kongresszusa két hete, a nagy közönség számára ismeretlen, eddig főleg külpolitikával foglalkozó Kendernay Jánost választotta pártelnökké. – Ferenczi Istvánt támogattam Kendernayval szemben, azonban János teljesítménye kimagasló a körülményekhez képest – fogalmazott egy forrásunk. Az LMP-s politikus szerint érdemes összehasonlítani Keresztes László Lóránt volt társelnök interjúit és tévés szerepléseit a mostani vezetővel. – Ég és föld a különbség, Kendernaynak legalább vannak ötletei és foglalkozik politikával, ami az elmúlt hónapok után meglepetés – mondta. Érdemes felidézni Kendernay János lapunknak adott interjúját, amikor megválasztása után arról beszélt, főnixmadárként, egyedül képtelenek talpra állni. – Személyes célkitűzésem, hogy pár éven belül a hazai zöld pólus megerősödjön. Ez alapvetően azokból kell, hogy álljon, akik az LMP történetének valamilyen állomásán ott voltak. A párt tíz éve sok buktatóval járt, a kettészakadással pedig egyik szereplőnek sem sikerült sikeressé válnia – mondta a ma már MSZP-vel szövetséges Párbeszédről. (Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára lapunknak azt mondta, maximálisan támogatja Kendernay „nyitáspolitikáját.)   Egy forrásunk szerint az LMP valóban mikropárttá vált, ugyanakkor a Párbeszéd egy „kispárt KDNP-je”. – Nekünk minden nyomorunk ellenére van brandünk, ők ezzel szemben pár ismertebb politikussal rendelkeznek. Tegyük fel, hogy véletlenül nem nyer a főpolgármester-választáson Karácsony. Ez esetben vélhetően vége az MSZP-vel való összebútorozásuknak. Akkor nem nagyon lesz mit csinálniuk és erre apellálhat Kendernay is – vélekedett. Kocsis-Cake Olivio, aki LMP-sként kezdte politikai karrierjét, ma pedig a Párbeszéd pártigazgatója, kérdésünkre ezzel kapcsolatban azt mondta: lehet, hogy valahol újra találkozik majd a két párt története. – Gyakorlatilag az összes ellenzéki párttal együttműködünk, ennek nincs akadálya az LMP-nél sem – mondta, hozzátéve: örülnek, hogy ezt belátta az LMP is. Ők ugyanis – állítása szerint –, azért hagyták ott a pártot, mert azt gondolták: muszáj összefogni más formációkkal. Kendernay egyébként megpendítette azt is, hogy adott esetben megpróbálja visszacsábítani Szél Bernadettet is az LMP-be, aki a párt társelnök-miniszterelnök-jelöltje volt tavaly áprilisban. – Az elmúlt napokban nem kaptam megkeresest az LMP-től, de ha érkezne is ilyen nemet mondanék, hiszen ezt a korszakot már lezartam az életemben – mondta ezzel kapcsolatban Szél Bernadett.  Pánik egyébként azért nincs a pártban az alig több, mint két százalékos EP-eredmény után, mert az állami támogatást továbbra is kapják. Ez egyébként negyedével több, mint az előző ciklusban, amikor 174 milliót kaptak az adófizetői pénzekből, míg az alapítványuk 68 milliót. Mindenesetre egyik forrásunk azt mondta, az LMP az önkormányzati választást már májusban elveszítette, Kendernay egy év múlva, amikor lejár a mandátuma, nagyjából 3 százalékra lesz képes „feltornázni” a támogatottságukat. Ugyanakkor – tette hozzá – lesz annyira értékes a munkája, hogy 2022-ben a párt része tud lenni „a nagy ellenzéki egységnek”. Egy másik forrásunk ezt azzal egészítette ki, hogy a frakció, párt és alapítványi támogatásokon kívül az LMP – a jelenlegi állás szerint – megőrzi a képviselőinek a létszámát is. – Össze lehet rakni még ezt a pártot, de valóban sok mindent kell újrakezdeni. 
Szerző
Témák
LMP ellenzék

Mégis Vajna Tímea lehet Andy Vajna hivatalos örököse

Publikálás dátuma
2019.07.17. 08:33
Fotók: Vajna Tímea és a néhai Andy Vajna
Fotó: Vajna Tímea/Facebook
Egy, a TV2 csoport eladásához köthető dokumentumot legalábbis így szignózott a filmproducer özvegye.
Andy Vajna örököseként írt alá egy TV2 csoport eladásához köthető ügyletről szóló dokumentumot a januárban meghalt filmproducer özvegye, Vajna Tímea – tudta meg a G7 portál. A még április eleji keltezésű, de csak a napokban leadott okirat szerint Andy Vajna bizalmi vagyonkezelőjének, az Andrew G. Vajna Revocable Trustnak Vajna Tímea az örököse és a kedvezményezettje. 
Ez azt jelenti, hogy a részben éppen az öröklést segítő vagyonkezelőben lévő befektetett eszközöknek a jövőben Vajna Tímea lesz a haszonélvezője. A vagyonkezelőt Vajna feleségén kívül még egy ember képviseli, a milliárdos egykori üzlettársa, Samuel R. Falconello.
Úgy tűnhet tehát, hogy az 50 és 100 milliárd forint közöttire becsült vagyon az özvegyre szállhat.

Bár az biztos, hogy ebben a vagyonkezelőben is jelentős vagyon van, ennyire azért mégsem egyszerű a helyzet – teszi hozzá a hírportál. Nem csak arról van szó, hogy Vajna Tímea éppen a napokban kínálta újra eladásra Lamborghinijét Instagramján – ami nem arra utal, hogy korlátlanul fenn tudná tartani az utóbbi években megszokott életmódját. Inkább az bonyolítja a helyzetet, hogy egyáltalán nem egyértelmű, pontosan mi van jelenleg a Vajna-vagyonból az amerikai vagyonkezelő tulajdonában, és mi az, ami kikerült belőle az elmúlt években.

Céges árnyjáték, változó tulajdonjogok

Nagyjából öt évvel ezelőtt Andy Vajna vagyonának nagy részét ebben a bizalmi vagyonkezelőben tartotta - emlékeztet a portál. Ez volt az az időszak, amikor az akkori filmügyi biztos megszerezte a magyarországi kaszinók egy jelentős részének koncessziós jogát. Emiatt egy átláthatósági nyilatkozatot kellett tennie, mivel a kaszinós cégeket nem közvetlenül tartotta a kezében. Vajna 2014 májusában le is adott egy ilyet. Eszerint pedig ekkor egy olyan offshore céghálón keresztül birtokolta a kaszinókat, illetve a magyar érdekeltségeit összefogó itteni vagyonkezelőjét, az AV Investments Kft-t, amelynek a csúcsán valóban az Andrew G. Vajna Revocable Trust állt, és ami Vajna nyilatkozata szerint teljes mértékben az övé volt. Bár a Népszabadság nem sokkal ezt követően megírta, hogy 2014 márciusában még nem úgy nézett ki a cégháló, ahogy Vajnáék arról beszámoltak, később kiderült, hogy az év áprilisában átalakították a birodalmat, és tényleg szinte minden az amerikai alapkezelőhöz került. Csakhogy a következő időszakban a filmügyi biztost rengeteg támadás érte, hogy offshore cégeken keresztül üzletel és viszi ki a pénzt az országból. Ezért néhány manőver után 2015 nyarán végül nevére vette itteni cégét, és közvetlen tulajdonosa lett az AV Investmentsnek. Ez a cég 2017-2018 magasságában már tényleg lényegében minden itthoni érdekeltségét birtokolta: itt voltak a kaszinók, a TV2, a műsorgyártással foglalkozó IKO Holding Kft. hatoda, a Nobu étterem, a Rádió 1 és az annak reklámidejét értékesítő cég, az Est Média Nyrt. egy jelentősebb tulajdonrésze, továbbá néhány divatbolt és ingatlanprojekt cége is. Azaz ekkor az amerikai vagyonkezelőnek, tehát a Andrew G. Vajna Revocable Trustnak a magyarországi birodalomhoz nem volt sok köze. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen kiürítették volna a bizalmi vagyonkezelőt, a 24.hu például talált egy elég jelentős értékű kaliforniai ingatlant, ami a Trust tulajdonában áll. Az évi tízmilliárdokat hozó magyarországi bizniszt azonban itthonról birtokolta és kezelte a filmmogul közvetlenül. Ekkor nyilatkozta azt a Figyelőnek, hogy nincs offshore cége.

Vissza a vagyonkezelőhöz

Tavaly év végén azonban jött az újabb fordulat: Andy Vajna néhány héttel halála előtt újra elkezdte átszabni cégbirodalmát: a milliárdos magyarországi érdekeltségei egy szintén hozzá köthető amerikai cég, a Cinergi Pictures Entertainment tulajdonába kerültek, ennek a vállalatnak nagyjából a fele pedig egy frissen alapított magyar társaságé, az AV Perfekt Kft.-é lett. Ennek egészen Vajna haláláig sok jelentősége nem volt, hiszen az AV Perfekt mögött ő állt, a Cinergiről pedig, mivel egy adóparadicsomba van bejegyezve,és egy másik közzététel szerint az eggyel további tulajdonosát a Holland Antillákra jegyezték be, biztosat nem lehetett mondani. De mindenki a filmmogul cégeként kezelte, és így jó eséllyel köze volt a Vajna-vagyonkezelőhöz is. Andy Vajna idén januári halálával azonban minden megváltozott. Miközben az üzletember összes cégénél szinte azonnal átvették az irányítást bizalmasai, és megkezdődött a helyezkedés, illetve esetenként a bonyolult cégjogi ügyletek, addig az AV Perfektnél január közepe óta semmi nem történt. A cég ügyvezetője és tulajdonosa papíron még mindig személyesen Andy Vajna. Sőt, a társaság – hiába járt le a törvényi határidő másfél hónapja – egyelőre 2018-ról szóló éves beszámolóját sem adta le, pedig abból jó eséllyel meg lehetne tudni valamit. A felerészben az AV Perfekt birtokában lévő Cinergi esetében pedig az offshore háttér teszi lehetetlenné a tisztán látást. A TV2 eladásához kapcsolódó mostani dokumentumból azonban egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a tulajdonosi láncba visszakerült Vajna bizalmi vagyonkezelője. Ha nem így lenne, akkor nem kellett volna szignálnia az okiratot az Andrew G. Vajna Revocable Trust képviselőinek. Azaz Andy Vajna több tízmilliárdos magyarországi vagyonának egy része biztosan azé a vagyonkezelőjé, amelynek kedvezményezettje Vajna Tímea, az örökös.  Mindez pedig jó eséllyel annak a cégjogi kavarásnak köszönhető, amivel Vajna a halála előtt néhány héttel átszervezte cégbirodalmát. Az amerikai Cinergi Picture Entertainment másik felét jelentő tulajdonrész esetében például egyáltalán nem lenne meglepő, ha Vajna amerikai vagyonkezelőjében végződne a tulajdonosi lánc - jegyzi meg a lap. 
Szerző

Az értől az Északi-tengerig - Nem csak a pénz miatt mennek külföldre a magyar orvosok

Publikálás dátuma
2019.07.17. 08:05

Fotó: Népszava
Miközben a hazai érsebészetet a júniusi budapesti tapasztalatok szerint egyetlen ember kiválása is meg tudja rendíteni, a terület számos magyar szakembere dolgozik külföldön.
Havonta akár 12-18 ezer eurót is kaphatnak egy nyugat- európai városi kórházban, de nem csak a pénzért mennek el. Keresztury Gábor, aki most Bremerhavenben a régió önkormányzati kórházának érsebész főorvosa, azt állítja: a németországi ellátórendszerben azért érzi magát különösen jól, mert működik a rendszer és nem csupán az egészségügyben, de a mindennapokban is.
- Az érsebészet jól áttekinthető szakma, standardizált beavatkozással, de az érelmeszesedés gyakran „kirúg” a sémából és okoz olyan elváltozásokat, amelyek a megoldásához a sebésznek improvizálnia kell. Ettől válik naponta izgalmassá 30 év után is – vallja. Magas színvonalú, hatékony sebészet csak úgy végezhető - véli –, ha mindenki minden szinten elvégzi a feladatát, a takarító személyzettől a kórházigazgatóig.
A főorvos régóta és jól ismeri a német egészségügyi rendszert. Közvetlenül a szakvizsgája után, a nyolcvanas években kétszer is járt Németországban. Az első út kifejezetten szakmai továbbképzés volt, Nürnbergben. A második, a kölni, négy évig tartott, ahol már önálló szakorvosként operált és oktatott is.
- Magyarországon húsz évig gyógyítottam, jó érzéssel gondolok erre az időre – mondja – ebből tíz évet a Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinikáján, a Városmajorban, ahol mentorom Dzsinich Csaba professzor volt. Az ő jóvoltából tudom, amit tudok. Majd ugyanennyi időt dolgoztam székesfehérvári Szent György Kórházban osztályvezető főorvosként. Ezután úgy éreztem: váltanom kell. Kihívásra vágytam. Tapasztalata szerint Németországban a kórházi menedzsment elvárja és meg is teremti a lehetőségét, hogy az orvos kizárólag a szaktudásának megfelelő feladatával foglalkozzon. Ha valami elromlik, meghibásodik, arra van illetékes, aki azonnal intézi a javítást. Annyi orvos, ápoló, takarító van, amennyi szükséges, nem több, nem kevesebb. A műtétekhez szükséges anyagok és eszközök is rendelkezésre állnak. Ezt rögtön meg is látjuk a sürgősségi osztályon. A mentővel most érkező hamuszürke férfit, orvos és három nővér fogadja. Vénát szúrnak, az EKG elektródáit tapasztják a mellkasára, légző maszkot illesztenek az arca elé, katétert kap. A szakemberek mozdulataik gyorsak, precízek, összehangoltak. A gyógyításhoz szükséges anyagokat, a műtők steril eszközeit konténerekben robot targonca szállítja, éppúgy mint a szennyest vagy a veszélyes hulladékot. Mindezt emberi közreműködés nélkül, a gép önállóan használja a liftet, és még azt is jelzi, ha embert érzékel a folyosón. Sípol, hogy ideje utat engedni, ha szükséges, mert ha valaki nem tud kitérni előle, akkor a targonca maga áll meg, míg útja szabaddá válik. Keresztury doktor a mostani vezetői állását, a Bremerhaveni kórházban pályázattal szerezte, négy aspiráns közül választották ki a munkára. - A verseny tisztességes volt. Itt nem számít, hogy ki kit ismer, csak az, hogy mit tud, mennyi szakmai tapasztalata van, hogy néz ki a műtéti listája, mire képes – idézi fel. Az intézménynek, amely szakembert keres, az az érdeke, hogy a lehető legjobbat válassza és ne azt, akit ajánlanak. Keresztury Gábor büszke arra, hogy bár volt a posztra német jelentkező is, mégis ő kapott bizalmat. Úgy gondolja, mellette szólt a szakmai múltja, és hogy a „kezében volt” több ezer műtét.
- Senki nem választ idegent, ha az nem különbözik valamiben markánsan az itteniektől – magyarázza a kiválasztási mechanizmust. Aki nem német, eleve hátránnyal indul: nem beszéli anyanyelvi szinten a nyelvet, idegen országból, más képzési rendszerből jön. Bár a magyar orvosképzésnek nagy a respektje, mégsem könnyű helytállni, átvenni a ritmust, igazodni az idegen munkakultúrához. Legalább félévbe telik, mire elfogadják az „idegen ország orvosát”, utána két-három év mire a munkában azt is elismerik, hogy jó. "Minden külföldi orvosnak többszörösen kell teljesítenie a helyiekkel szemben ahhoz, hogy egyenrangúként kezeljék, ahhoz pedig, hogy kiemelkedjen, még többet. Az érsebészetben a tiszta fej, a jó, és biztos kéz fontosabb, mint a tudományos rang, titulus. Németországban is sok orvos választja az akadémiai karriert. Nagy bátorság úgy vállalni egy ilyen osztály vezetését, ha a műtőben nem a főnök a legjobb. Nincs annál nagyobb „égés”, mint amikor elfogy a beosztottak tudománya, és a vezető nem képes kézzel-ésszel megoldani a problémát, csak az irodalmi adatokat tudja sorolni." Az érsebészetben is, minden más szakterületen, az előszűrési feladatokat a háziorvosok végzik. Először mindig hozzájuk kell fordulni. Ez sok ellátásszervezési problémát megold. Ők bármikor kérhetik a kórház specialistáinak a segítségét, akár telefonon is megtörténhet egy-egy konzílium vagy beküldhetnek beteget a kórház szakrendeléseire.
- Hozzám főként azokat küldik, akik arra panaszkodnak, hogy járástávolságuk 50-100 méterre csökkent, vagy rosszabb esetben már látható a kezdődő lábujjelhalás. Őket a szakrendelésen látom először, indokolt esetben érfestést kérek és előjegyzem a beteget a műtétre. Minden esetben történik egy komoly részletes és dokumentált beszélgetés a pácienssel, hogy megértse mi a betegsége, és milyen kezelési lehetőségek vannak, a „nem gyógyítást” is beleértve. Minden vizsgálat és beavatkozás csak úgy történhet meg, ha a beteg előzetesen írásos beleegyezését adta. Az amputációk száma Németországban drasztikusan csökken az elmúlt tíz évben. Ebben nagy szerepe van az érsebészet és az invazív radiológia fejlődésének, de annak is, hogy jó az együttműködés az alapellátókkal – állítja Keresztury főorvos. Ebben a szakmában gyorsan kell dönteni. Például a cukorbetegnek 24 óra alatt is romolhat annyit az állapota, hogy már nem csak egy végtagja, de az élete is veszélybe kerülhet - mondta. Erős az intézményekben a minőségbiztosítási rendszer. A kezelőorvosnak minden szövődményt fel kell jegyeznie, és ezek rendre napirendre kerülnek az esetmegbeszélő fórumokon. „Próbáljuk tisztázni, mi lehetett az oka egy-egy szövődménynek, vagy a beteg halálának. Ezek nem könnyű beszélgetések, de biztosan segítik elkerülni, hogy ugyanazt a hibát még egyszer elkövessük.” Ha az orvos hibázik, azt köteles jelenteni azonnal a felettesének. Akkor is, ha nem fatális vagy nem gondatlanságból elkövetett hibáról van szó, komoly beszélgetés lesz a folytatása. Ha orvosi műhiba történt, akkor az megy a maga jogi útján. „Nagyon sok múlik azon, hogy a beteg hogyan érzi magát a kezelés alatt. A német kórházakban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a páciensek még a beavatkozás előtt jóval megkapjanak minden fontos információt a betegségükről, a kezelés lehetőségeiről, kockázatairól. Ez nagyon fontos része az orvos-beteg találkozóknak. A beteget minden lehetséges komplikációról kötelező írásban is tájékoztatni, legalább 24 órával - a beavatkozás előtt. Az ábrákkal is kiegészített tájékoztatót az orvos személyre szabhatja, beleírhatja a konkrét esettel kapcsolatos megjegyzéseit. A betegnek pedig van lehetősége akár később is visszakérdezni. A tájékoztatóból egyet kap a beteg, egy pedig a kórtörténetébe kerül. A műtétre való előkészítés alatt ellenőrzik, hogy a páciens olvasta-e, megértette-e a beavatkozással kapcsolatos tájékoztatót, ha ezen a beszélgetésen az derül ki, hogy nem kapott kellő felvilágosítást, nem kerülhet a műtőbe".
- A legfontosabb ok, amiért léptem és ide jöttem, az az otthoni hálapénzrendszer. Nem tudtam elviselni a szegény betegek kizsigerelését. Itt nincs hálapénz, senkinek nem jutna eszébe adni, de elfogadni sem, mert ha ezzel valaki kiváltságot biztosít a betegnek az korrupció, és ezzel véget is ért az orvosi pályafutása - mondta. Azt is megjegyezte: ahogy emelkedik majd az otthoni orvosok bére, úgy csökken elvándorlás. Annak idején az évfolyamtársaim a skandináv országokba, valamint Angliába mentek sokan dolgozni, van aki már költözik haza. A nyugdíjas éveimet magam is otthon szeretném élvezni.
Szerző
Frissítve: 2019.07.17. 09:04