Sánchez sem találja a kiutat a spanyol káoszból

Publikálás dátuma
2019.07.17. 10:10
Sánchez Iglesias nélkül kormányozna
Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
Egyre valószínűbb, hogy előrehozott választást rendeznek Spanyolországban. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök ugyanis a hét elején bejelentette, kudarcba fulladtak a baloldali radikális Podemosszal zajló koalíciós tárgyalások.
Sánchez kisebbségi kormányt akart alakítani, a Podemos azonban mindenképpen a következő kabinet tagja lenne úgy, hogy a két pártnak együttesen nem lenne meg az abszolút többsége a parlamentben, így a regionális tömörülések támogatására lennének utalva. Amikor április 30-án a szocialisták 28,7 százalékos eredménnyel megnyerték a parlamenti választást, Sánchez azt közölte, „a jövő győzedelmeskedett, a múlt pedig veszített”. Most azonban megismételheti magát a múlt Madridban, hiszen az eltelt években többször is politikai patthelyzet alakult ki, sem a mérsékelt jobboldal, majd sem a balközép nem tudott stabil kormányt létrehozni. Ezért az előrehozott választást találták egyedüli kiútnak, ez azonban nem hozott áttörést. Pedig elvileg nem lenne olyan bonyolult tartós megoldást találni a mostani helyzetben. Abban az esetben, ha az Európai Parlamentben a liberálisok padsoraiban ülő Ciudadanos hajlandó lenne koalícióra lépni a szocialistákkal, stabil kormány jöhetne létre. A „polgáriak” pártvezetője azonban egyértelműen jobbra kormányozta a pártot, s már az áprilisi voksolás előtt leszögezte: Sánchezékkel biztosan nem szövetkezik. Ő inkább a Néppárttal és a jobboldali populista Vox-szal akart egy kormányba kerülni. Csakhogy a jobboldali kabinetnek messze nem lett volna többsége, így a Ciudadanosnál is mind többen voltak azon a véleményen: mégiscsak meg kellene próbálnia közös kormányzást a baloldallal. Rivera azonban hajthatatlannak bizonyult, ami feszültséget igézett elő a pártban. Sánchez azért nem akar a baloldali radikálisokkal közös kormányt, mert attól tart, hogy ha Pablo Iglesias pártját bevenné a kormányba, politikailag túlságosan is támadhatóvá válna. Ezért minden jel arra vall, hogy 2015, 2016, majd 2019 után a spanyolok ismét az urnákhoz járulhatnak. A mostani felmérések szerint Sánchez számára nem is lenne rossz ez a megoldás: a szocialisták akár földcsuszamlásszerű győzelmet is arathatnak 32-36 százalékkal.

Egy hét múlva új lakó költözik a Downing Street 10.-be

Publikálás dátuma
2019.07.17. 09:15

Fotó: MATT FROST / AFP
A brit Konzervatív Párt vezetőválasztási kampányának utolsó nyilvános vitája harcias és békülékeny pillanatokban egyaránt gazdag volt.
Stílusosan a legnagyobb példányszámú nyomtatott napilap, a The Sun rendezte meg a szigetország kormányfői címéért zajló versengés végső párbaját. A hétfő esti, Rupert Murdoch médiacár bulvárlapjának London Bridge-hez közeli székházában a talkRADIO-val közösen tető alá hozott összecsapás műsorvezetője a Sun sokat tapasztalt politikai főszerkesztője, Tom Newton Dunn volt. Irányítása alatt és az euroszkeptikus, konzervatív „piros címbetűs” újság mintegy száz olvasójának részvételével a dialógus a vezetőválasztási kampány talán legcivilizáltabb és leginformatívabb eseményének bizonyult. Az elmúlt hetek gyakran rossz hangulatú, személyeskedő összeakaszkodásai ellenére a politikában valamennyire is jártas britek tudják, hogy nincs hatalmas ideológiai különbség a döntősök, Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter között. Az új tory frontember megválasztásáért felelős mintegy 160 ezer párttag túlnyomó része már valószínűleg visszaküldte szavazólapját. Tervek szerint július 23-án hozzák nyilvánosságra a végeredményt, melynek alapján egy nappal később, szerdán adhat megbízást II. Erzsébet a nyertesnek a kormány megalakítására. Ha a szokásokat követik, Theresa May és férje, Philip még ugyanazon a napon átnyújtja a Downing Street 10. kulcsát az új lakónak. A közvélemény-kutatásokat fölényesen vezető Boris Johnson nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, vajon nálánál 24 évvel fiatalabb barátnője, Carrie Symonds kommunikációs szakértő is becuccol- e a világ egyik leghíresebb rezidenciájába? Mint többedszer megismételte, következetesen nem hajlandó szeretteiről beszélni, bevonni őket ezzel a politikai csatározásokba. Amiben Johnson és kihívója, Hunt a szócsata során egyetértett, az Donald Trump legutóbbi támadásának elítélése volt. Igaz, egyikük sem ment el odáig, hogy „fajgyűlölőnek” nevezte volna az elnököt, aki vasárnap azt tanácsolta a kongresszus négy női törvényhozójának, hogy az adminisztráció „hangos és ellenséges bírálata helyett menjenek vissza korrupt és alkalmatlan kormányok által irányított hazáikba”. Boris Johnson kijelentette: „Ha valaki egy óriási multietnikus, multikulturális társadalom vezetője, megengedhetetlen ezt a fajta nyelvezetet használni és visszaküldeni az embereket oda, ahonnan jöttek”. Jeremy Hunt a brit diplomácia vezetőjeként nehezebb helyzetben van, így „nem gondolja, hogy segítene”, ha rasszistának nyilvánítaná Trumpot. De az 52 éves volt üzletember már csak egy kínai nő férjeként és három közös gyermekük apjaként sem érthet egyet az amerikai elnökkel. Johnsont egyébként tervei szerint Berlin és Párizs után – a két európai hatalmi centrum felkeresésének sorrendje egyelőre nem ismert – egyik első útja Washingtonba vezeti, hogy lendületet adjon a két ország közötti kereskedelmi egyezmény kidolgozásának. A sorsdöntő brit kérdéssel, a Brexittel kapcsolatban a két jelölt egyetért abban, hogy Theresa May Brüsszellel kötött egyezménye „halott” és a két ír közösséget elválasztó határ elkerülését célzó intézkedés, a „backstop” még akkor is megvalósíthatatlan, ha Brüsszel belemenne egy időbeli korlátozásba. Az egyre inkább formába lendülő Jeremy Hunt elszántan próbálja elhatárolni magát egykori „maradó” önmagától. Johnsonhoz hasonlóan támogatja a kilépés legutóbbi, október 31-i határidejét, egyben reméli, hogy a parlament nem gördít akadályokat egy esetleges megegyezés nélküli távozás elé. A parlament kitűzött hosszú nyári szünete, majd a pártkonferenciák szezonja miatt kevesen gondolják, hogy az Egyesült Királyság Mindenszentek előestéjén becsukhatja maga mögött az EU kapuját. Addigra, az augusztus 1-re kiírt Brecon és Radnorshire-i pótválasztás várható eredménye alapján háromra csökkenhet a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt és az észak-ír Demokratikus Unionista Párt együttes többsége. A külügyminiszter fél, hogy Johnson inzisztálása az október végi „ha törik, ha szakad” kilépésre egy egyikük által sem kívánt idő előtti parlamenti választáshoz vezethet, ami akár Jeremy Corbyn győzelmét is hozhatja. Érdekes módon a riválisok közül Boris Johnson az, aki kevésbé ragaszkodik a bevándorlás csökkentéséhez. A közhiedelemmel ellentétben úgy gondolja, a Brexit támogatói számára a külföldi munkavállalók szerepének ellenőrzése a fontos, nem a számok visszaszorítása. Jeremy Hunt elmélete szerint a „népszavazás szellemének elárulásával ér fel, ha a kormány nem talál megoldást a bevándorlás tényleges redukálására”.  
Témák
Brexit London

Hivatalosan is rasszistának tartják Trump Twitter-bejegyzéseit

Publikálás dátuma
2019.07.17. 07:59
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Jim LoScalzo / Picture-Alliance/AFP
Ha nem tetszik valami, menjenek vissza oda, ahonnan jöttek – üzente az amerikai elnök négy színes bőrű képviselőnőnek. A megsértett nők közül csak egy született külföldön.
Az amerikai képviselőház Donald Trump rasszistának minősített, négy demokrata párti képviselőnőt támadó Twitter-bejegyzéseit elítélő határozatot fogadott el kedden este - írja az MTI.  A határozatot a demokrata többségű képviselőház hangos szócsatákkal tűzdelt vita után fogadta el 240:187 arányban. A republikánus törvényhozók közül csupán négyen voksoltak együtt a demokratákkal és ítélték el az elnök vasárnap és hétfőn közzétett Twitter-bejegyzéseit. Ezekben Trump a kormány munkáját bíráló négy demokrata párti képviselőnőt támadott, és a többi között azt írta, hogy ha nem érzik jól magukat az Egyesült Államokban, el is mehetnek, akár abba az országba, ahonnan jöttek. 
Mind a négy képviselőnőt tavaly választották be a kongresszusba, és Ilhan Omar kivételével valamennyien az Egyesült Államokban születtek. Omar 1992-ben, a polgárháború elől menekülő szüleivel érkezett Szomáliából az Egyesült Államokba.

A képviselőházi határozat rasszistának minősítve ítélte el Donald Trump megjegyzéseit, kiemelve, hogy hozzájárultak „a félelem, valamint az újonnan jött és a színes bőrű amerikaiak iránti gyűlölet erősödéséhez”. A voksolás előtt Trump a Twitteren visszautasította, hogy mikroblog-bejegyzései rasszisták lettek volna. „Azok a bejegyzések nem voltak rasszisták. Egyetlen porcikám sem fajgyűlölő. Az úgynevezett szavazást a demokraták átverős játékának kell tekinteni” - írta, hozzáfűzve: „a republikánusoknak nem szabad 'gyöngeséget' mutatva beleesniük a (demokraták állította) csapdába”. 
Donald Trump a vasárnapi Twitter-bejegyzésekben nem nevezte néven a négy képviselőnőt, de eddigi megnyilatkozásaik alapján az elemzők és a politikusok egyaránt gyorsan beazonosították őket: a New York-i Alexandria Ocasio-Cortezról, a minnesotai Ilhan Omarról, Illinos állam képviselőjéről, Rashida Tlaibról és a massachusettsi Ayanna Pressleyről volt szó. Ocasio-Cortez felmenői Puerto Ricóból érkeztek az Egyesült Államokba, Rashida Tlaib palesztin gyökerű, Ayanna Pressley pedig afroamerikai.  Az amerikai közéletben e többnyire együtt nyilatkozó négy újdonsült politikust "a brigádnak" nevezik, és gyakran kerülnek összetűzésbe a szintén demokrata párti házelnökkel, Nancy Pelosival is. A helyzetet némileg árnyalja, hogy a napokban Pelosit a nyilvánosság előtt szintén rasszistának bélyegezték, mert a házelnök bírálta megnyilvánulásaikat. Vasárnapi Twitter-bejegyzései egyikében maga Donald Trump vette védelmébe velük szemben a házelnököt. Kedd este Al Green texasi demokrata párti képviselő a Donald Trump felmentését célzó alkotmányos eljárás megindítását javasló beadványt nyújtott be a képviselőházban. A politikus azt hangoztatta, hogy nem elég elítélni az elnököt, hanem lépéseket kell tenni az elmozdítása érdekében. Benyújtása előtt a beadványt a politikus fennhangon felolvasta a képviselőházban, azt hangoztatva, hogy Donald Trump "alkalmatlan azon eszmék megvédésére, amelyek nagyszerűvé tették Amerikát".  Green egyébként az elmúlt két évben már kétszer nyújtott be ilyen értelmű indítványt, de kezdeményezéseiről a képviselőházban nem vettek tudomást. A mostani, harmadik beadványát azonban már egy demokrata többségű képviselőháznak nyújtotta be.  A The Hill című - és kifejezetten csak a washingtoni politikával foglalkozó - lap információi szerint a képviselőházi demokrata frakcióban 84 politikus támogatja az alkotmányos eljárás megindítását Trump ellen. Steny Hoyer, a demokrata frakció vezetője azonban azt nyilatkozta, hogy "még korai" egy ilyen eljárás megindítása.  
Szerző