21 fokos rekordhőség volt az Északi-sarknál

Publikálás dátuma
2019.07.17. 09:43

Fotó: Raphael Sane/Biosphoto / AFP
Rekordmeleget mértek vasárnap Alertben, a Föld legészakibb lakott helyén, ahol a júliusi átlaghőmérséklet 3,4 Celsius-fok.
Rekordmeleget, 21 Celsius-fokot mértek vasárnap Alertben, a Föld legészakibb lakott helyén, amely 900 kilométerre van az Északi-sarktól, ezen a mérőállomáson ez abszolút rekord - közölte kedden a kanadai meteorológiai szolgálat. Ez nem mindennapos jelenség, és példája annak a több száz más rekordhőmérsékletnek, amit a globális felmelegedés okoz - mondta Armel Castellan, a kanadai környezetvédelmi tárca meteorológusa az AFP francai hírügynökségnek.
A 82. szélességi körön létrehozott állandó katonai támaszpont, Alert - amely egyebek között az orosz kommunikáció figyelésével foglalkozik - 1950 óta meteorológiai állomásként is szolgál. Július 14-én 21 Celsius-fokot mértek, július 15-én 20 Celsius-fokot.
"Ez abszolút rekord, soha nem tapasztaltunk ilyet"

- tette hozzá Castellan.

Kedd délben már csak 17 Celsius-fok volt, de délután még emelkedhet a hőmérséklet - mondta a meteorológus. A korábbi rekordot, 20 Celsius-fokot 1956. július 8-án mérték; 2012 óta azonban több nyári napon is mértek 19 és 20 Celsius-fokot. A júliusi átlaghőmérséklet Alertben 3,4 Celsius-fok. A mostani meleget egy Grönland fölött elhúzódó magas nyomású léghullám okozza, ami kivételes jelenség a térségében.
Szerző
Témák
Északi-sark

Részleges holdfogyatkozás lesz kedd éjszaka

Publikálás dátuma
2019.07.16. 18:54
A kép illusztráció
Fotó: AFP
Az országszerte látható jelenség csaknem 3 órán át tart majd.
Részleges holdfogyatkozás lesz keddről szerdára virradó éjszaka. A fogyatkozás 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. A fogyatkozás országszerte látható lesz – olvasható az eumet.hu portálon. Mint írják, holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra – magyar idő szerint – kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható. A Hold egy 3476 kilométer átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat. Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részből áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét. A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg. A félárnyékos/penumbrális holdfogyatkozáskor a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre, fényereje csökken. A részleges holdfogyatkozás esetében a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is, vöröses barnára változik a Hold színe. Teljes holdfogyatkozáskor az egész Hold áthalad az umbrán, feltűnő jelenség, a Hold teljes egésze vöröses barna színűvé változik.
Frissítve: 2019.07.16. 18:58

Egyes korallszigetek ellenállóak a klímaváltozással szemben

Publikálás dátuma
2019.07.16. 17:18

Fotó: MICHAEL J. FIELD / AFP
Hajlamosak formát változtatni ahelyett, hogy egyszerűen az emelkedő víz szintje alá süllyednének.
Bizonyos korallszigetek ellenállónak tűnnek a klímaváltozással szemben. A Csendes-óceán alacsonyan fekvő korallszigetei hajlamosak formát változtatni a klímaváltozás hatására ahelyett, hogy egyszerűen az emelkedő víz szintje alá süllyednének és lakhatatlanná válnának, mint ahogyan azt korábban feltételezték a kutatók. Tuvalu, Kiribati szigetállamok és a Tokelau-szigetek mindössze néhány méterrel vannak a tengerszint felett. Ezeket fenyegeti leginkább a globális felmelegedés, az emelkedő vízszint miatt lakosságuk ugyanis klímamenekültekké válhat. Új-zélandi, brit és kanadai kutatók által készített és a héten az Amerikai Geológiai Társaság által kiadott tanulmány szerint azonban ezek a szigetek „morfodinamikus módon reagálnak” a környezetre, mivel főként nem szilárd kőzetből, hanem a korallok között élő organizmusok apró vázmaradványaiból állnak. Murray Ford, az Aucklandi Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője szerint az alacsonyan fekvő korallzátonyok ellenállóbbaknak bizonyulnak, mint azt korábban hitték.
„Az egyes szigeteket érő hatások változóak, így míg bizonyos területek lakhatatlanná válnak, más régiók lépést tartanak a növekvő vízszinttel”

– mondta a tudós.

Murray Ford hozzátette, hogy
„a kormányoknak és a közösségeknek idővel el kell dönteniük, hogyan reagálnak, de úgy gondoljuk, ez a tanulmány rávilágít arra a tényre, hogy a természet mintát mutat az alkalmazkodásban, és a szigetek lakóinak is alkalmazkodniuk kell.”

A kutatók elkészítették a tuvalui Fatato-sziget pontos modelljét egy 20 méteres medencében, hogy megfigyeljék, milyen hatásai vannak a klímaváltozás okozta emelkedő vízszintnek és a viharos hullámverésnek. Arra jutottak, hogy a sziget legmagasabb területe, a gerince magasabbra emelkedik, ahogyan a növekvő vízszint és az erőteljes hullámtevékenység odamossa a homokot és a kavicsot. Ez az emelkedés a teszt során az alacsonyan fekvő területek „kárára” történt, mivel onnan került fel a homok és kavics a gerincre. Ez a való életben azonban nem így történik, mivel a szigeteket folyamatosan ellátják törmelékkel és homokkal a környező zátonyok. A tudósok tavaly történelmi légi felvételek segítségével kimutatták, hogy Tuvalu kilenc korallzátonyának és 101 zátonyszigetének szárazföldi területe 2,9 százalékkal növekedett 1971 és 2014 között. A klímaváltozás arra kényszerítheti a Csendes-óceán alacsonyan fekvő szigetein élőket, hogy elhagyják otthonaikat. Új-Zéland 2017-ben hivatalba lépett kormánya önálló vízumkategóriát akar létrehozni a klímamenekültek számára. A szigeteken élők azonban elsősorban olyan intézkedéseket követelnek, melyek megmenthetik az otthonaikat, nem pedig olyanokat, amelyek megkönnyítik az új területre való költözést.
Tokelau
Fotó: AFP
Szerző