Nagyot kockáztat Merkel pártelnök-utóda, rászakadhat a hadsereg

Publikálás dátuma
2019.07.18. 08:30

Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / AFP / dpa Picture-Alliance
Szakértők egyetértenek abban, hogy a hadügy irányítása Németországban – szemben például a külügyi tárcával – nem éppen hálás feladat.
Nem akármilyen kockázatot vállalt Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke azzal, hogy éppen az egyik legnehezebb minisztériumot, a védelmi tárcát vette át azt követően, hogy az eddigi tárcavezetőt, Ursula von der Leyent kedden megválasztották az Európai Bizottság elnökének. Szakértők ugyanis egyetértenek abban, hogy a hadügy irányítása Németországban – szemben például a külügyi tárcával – nem éppen hálás feladat. Ne feledjük a Spiegel azon, tavasszal közzétett felmérését, amely szerint von der Leyen volt a német kormány legnépszerűtlenebb politikusa, s felmérések szerint azóta is legfeljebb csak egy pozíciót sikerült javítania. Kramp-Karrenbauer ráadásul egy olyan helyzetben vállalt miniszteri tárcát, amikor mind többen kérdőjelezik meg alkalmasságát nem csak a kereszténydemokraták elnöki, hanem a kancellári tisztségre is. Ez utóbbira persze még várni kell, hiszen ha minden jól megy, az Angela Merkel által irányított kabinet 2021-ig kitölti mandátumát, így addig még váratlan változások történhetnek a német belpolitikába is.  A berlini Tagesspiegel például cikkében rámutatott, a hadügy irányítása eddig nem volt alkalmas arra, hogy felépítsék vele egy politikus imázsát, a jellemző inkább az volt, hogy az adott személyiségnek távoznia kellett a politikából. A lap felmérése alapján a megkérdezettek több mint hetven százaléka véli úgy, hogy ez kifejezetten rossz döntés volt Annegret Kramp-Karrenbauer részéről. Természetesen nem perdöntő az internetes közvélemény-kutatás, de azt azért nagyjából megmutatja, hogyan is vélekednek a németek a kialakult helyzetről. Ezért is nevezhető valóságos szenzációnak a fejlemény. A német sajtó egy része szerint nagyobb figyelmet kelt ez a bejelentés, mint von der Leyen európai bizottsági elnökké való megválasztása. Mindez azért is érdekes, mert még néhány nappal ezelőtt is határozottan kijelentette, hogy a jövőjét nem Angela Merkel kormányában látja, hanem továbbra is csak a kereszténydemokraták elnökségére kíván koncentrálni.  Hogy mindez jó sakkhúzás volt-e részéről, azt csak a jövő dönti el. Egyes CDU-s politikusok úgy vélik, hogy Kramp-Karrenbauer csak így javíthat megítélésén, s bizonyíthatja, egyes állításokkal szemben igenis szavahihető, megbízható politikus. Azt azonban nyilván sok kereszténydemokrata személyiségnek be kell látnia, hogy a döntés nem nélkülözi a rizikót, hiszen Kramp-Karrenbauernek a hadügy tekintetében semmiféle előképzettsége nincs, de a kül- és a biztonságpolitikát illetően sem nevezhető tapasztalt politikusnak. Von der Leyen ráadásul sok olyan aknát hagyott hátra, amelyekre a CDU elnöke, akár csak tapasztalatlansága okán is, rámehet. A német hadseregnek olyan programok vannak, amelyeket túl drágának tartanak, sokan pedig az átgondolt tervezést hiányolják a hadügytől. Nem is kérdés, hogy átfogó reformra lenne szükség, ám ezt a jelek szerint nem is annyira egyszerű megvalósítani. A cél az, hogy az önkéntes hadsereg hivatásos katonasággá alakuljon át, ez a folyamat azonban a jelek szerint egy helyben topog. Sokan a katonák felszereltségét bírálják, nem rendelkeznek megfelelő technológiákkal. Tény azonban, ha Kramp-Karrenbauer sikerrel járna a hadügy élén, támogatottsága ugrásszerűen nőhet meg. A hadügyminiszternek ügyes vezetőnek, politikai szempontból kissé dörzsöltnek és empatikusnak kell lennie. A német sajtó nincs meggyőződve arról, hogy Kramp-Karrenbauer ezeknek a tulajdonságoknak a birtokában lenne. A német hadsereg ráadásul képlékeny helyzetben van. Még az sincs eldöntve, milyen legyen a szerepe. Az egykori védelmi miniszter szerint Európa legerősebbikének kell lennie, ám akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint kisegítő szerepet kell ellátnia a különféle béketeremtő akciókban. A kételyeket erősíti: ha az Egyesült Államok évről évre mind csekélyebb jelentőséget tulajdonít a NATO-nak, akkor óhatatlanul is felértékelődik a helyi hadsereg szerepe, hiszen egy sor feladatot kell átvenni az amerikaiaktól. 
Frissítve: 2019.07.18. 08:58

Újabb tűzszünetben állapodtak meg a kelet-ukrajnai konfliktus szereplői

Publikálás dátuma
2019.07.18. 08:07
Illusztráció
Fotó: Mikhail Palinchak / Ukrainian Presidential Press Off / Sputnik
Július 21-én ugyanis előrehozott parlamenti választásokat tartanak Ukrajnában.
Határozatlan időtartamú tűzszünetben állapodtak meg a kelet-ukrajnai konfliktusban érintett felek a válság rendezésére hivatott háromoldalú, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló összekötő csoport szerdai ülésén Minszkben.   
A fegyvernyugvás az ukrán erők és az oroszbarát szakadárok között helyi idő szerint vasárnap hajnalban lépne életbe.

Ukrajnában július 21-én tartják az előrehozott parlamenti választásokat. A felek megállapodtak abban is, hogy helyreállítják a Luhanszk megyei Sztanicja Luhanszka településen lévő hidat, illetve egyezségre jutottak használatáról is. A híd az egyetlen átkelési lehetőség a térségben a szakadárok és a kormányerők által ellenőrzött területek között. A konfliktus szereplői július 1-jén jelentették be a minszki megállapodások szerinti csapatszétválasztást a településen. Egyezség született egy esetleges fogolycserére vonatkozó eljárásról is. 
Az ukrán kormányerők 69 fogságba esett tagját cserélnék ki 208 donyecki, illetve luhanszki szakadárra.

Az úgynevezett kontaktcsoport tagjai emellett elkötelezték magukat, hogy biztonságos hozzáférést engedélyeznek az EBESZ-megfigyelőknek Ukrajna egész területén. Az öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus során már sokadszor léptettek életbe fegyvernyugvást a térségben, de eddig egy sem bizonyult tartósnak.
Szerző
Témák
Ukrajna

Túlígérte magát Ursula von der Leyen, ezért kapott kevéske voksot

Publikálás dátuma
2019.07.18. 08:00

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
A papíron őt támogató pártok egyike sem állt ki mellette egyöntetűen.
Mióta Ursula von der Leyent szoros eredménnyel megválasztották az Európai Bizottság következő elnökének, elemzők egyre azt számolgatják, hogy a titkos szavazáson kik támogathatták és kik szavazhattak ellene. A német kereszténydemokrata politikus meglepően kevés, mindössze kilenc szavazattal kapott többet a szükségesnél, ami arra mutat, hogy kettesben a szavazócédulával jóval többen utasították el őt, mint ahányan előzetesen beígérték. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a három legnagyobb frakció egyike sem állt ki mellette egységesen. Azt előre tudni lehetett, hogy a szocialistáknak legalább a harmada a nem gombot fogja megnyomni. Bár a liberálisok csaknem teljes egységet demonstráltak a választás előtt, a vártnál több kiszavazó lehetett közöttük is. Hírek szerint saját pártcsaládjából, az Európai Néppártból (EPP) is jó páran “dezertálhattak”, mert UVL programját — ígérethalmazát — túl baloldalinak és liberálisnak találták. Az EPP egyáltalán nem örült, hogy a megválasztott elnök uniós szintű munkanélküliségi garanciarendszert ígért és túlvállalta magát a klímavédelem elleni harcban. Az előzetes bejelentések alapján kalkulálva Ursula von der Leyennek magasan, nagyjából 450 szavazattal kellett volna átvinnie a lécet, ezzel szemben csak 383-at kapott. Tartja magát a feltételezés, hogy pozícióját a populisták voksaival sikerült megmenteni. A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) majdnem 40 támogató szavazatot szállíthatott, ami a Fidesz EP-delegációjának tagjaival együtt több mint félszáz. Az érintettek nem cáfolják, hogy a leendő bizottsági elnök nekik köszönheti az állását. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője “a világ legviccesebb dolgának” találja, hogy a Fidesz politikai tőkét akar kovácsolni Von der Leyen győzelméből. A politikus ugyanis csupa olyan ígéretet tett, ami szerinte egyáltalán nem jó hír a Fidesznek. Donáth szerint ezek közé tartoznak a megválasztott elnök klímacéljai és a jogállam megerősítését célzó vállalásai. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője lapunknak nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy parlamenti válaszában Von der Leyen határozottan elutasította a szélsőségesek szavazatait, ráadásul a programja egy erősen Európa-barát program, amivel a populisták aligha tudnak azonosulni. Dobrev úgy vélte, hogy a mérsékelt politikai erők oldalán az ellenszavazatot leadott EP-képviselők túlnyomó többsége a vezető jelölti (Spitzenkandidat) rendszer megbuktatása miatti dühében nem támogatta a jelöltet. A DK-nak is időbe telt, míg túltette magát a kudarcon, végül Von der Leyen személyisége és programja győzte meg a pártot az igen szavazat mellett. “A hölgyből árad, hogy európai. Beszédében úgy fogalmazott: először voltam európai, és csak utána német. Nem csodálkoznék, ha nemsoká fölkerülne a Fidesz által szponzorált plakátokra Magyarországon” — mondta Dobrev Klára. Donáth Anna szerint a Momentum két EP-képviselője is hosszas vívódás után döntött UVL támogatása mellett. Végül azért nyomtak igent, mert meggyőződtek róla, hogy a politikus a mélyebb integráció híve, aki a párt számára fontos ügyekben — a nemi egyenlőség, a szexuális kisebbségek támogatása, a jogállami normák betartatása terén — progresszív konzervatív álláspontot képvisel. Donáthék azt is mérlegelték, hogy ha elutasítják a jelöltet, nála csak rosszabb jöhetett volna. Parlamenti elemzők nem tartják problémásnak, hogy a megválasztott elnök kis parlamenti felhatalmazással lát munkához. Így legalább tisztában lesz azzal, hogy teljesítenie kell, ha meg akarja szerezni a képviselő-testület támogatását. Az EP-nek a közeljövőben kétszer is módja lesz megmutatnia az erejét: megvétózhatja az Európai Bizottság megválasztását, illetve az EU következő hosszútávú költségvetését. “A szoros eredmény fontos üzenet a leendő bizottsági elnöknek: még nem szerezte meg a parlament támogatását” - mondta el lapunknak Donáth Anna.