Az 1986. április 26-ai dátum bevésődött a történelembe; ekkor történt az emberiség egyik legismertebb és legveszélyesebb atomkatasztrófája. A csernobili atomerőműben történt óriási robbanás hatására radioaktív anyagok kerültek a levegőbe, amelyek a légáramlással messzire kerültek, és pár nap alatt már a kontinens másik végén is mérhető volt a sugárzás. Ebből, bár nem sokat, Magyarország is kapott.
A Csernobil című minisorozatból is kiderül, az atomkatasztrófa okozta sugárzás rövid-és hosszútávú egészségügyi károkat okozott, többek között a pajzsmirigyet is érintette – mondta Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája. Az atomkatasztrófa hatására megnőtt a daganatos megbetegedések és a pajzsmirigyzavarok száma- főleg a pajzsmirigydaganatoké. Ez utóbbi a radioaktív jódnak tudható be, amely akár szennyezett táplálékkal is a szervezetbe juthat. A térségben már rövid távon megemelkedett a pajzsmirigyrákkal diagnosztizált gyermekek száma. Magyarországon a sugárszennyezés nem növelte a rákos megbetegedések számát, nem mutattak ki több pajzsmirigyrákos esetet a katasztrófa után.
“A pajzsmirigynek jódra van szüksége a hormontermeléshez, és mivel a robbanás után nagy mennyiségű radioaktív jódizotóp került légkörbe, jódtablettát szedettek az emberekkel, hogy kiszorítsa a káros 131-es jódizotópot”- magyarázta a szakorvos.
Bár a pajzsmirigyrák rosszindulatú, korai diagnózis és megfelelő terápia esetén az egyik legjobban gyógyítható ráktípus. Tünetei közt szerepelhet a kitapintható göb, a nyelési nehézség, a torokban lévő gombócérzés, de tünetmentes esetek is előfordulnak. A kezelése műtéttel, hormon-, kemo- és sugárterápiával, valamint meglepő módon radioaktív jódizotóppal történik.
