Salvini most a romák kitoloncolásával kezdett kampányolni

Publikálás dátuma
2019.07.17. 18:55

Fotó: Paolo Manzo / NurPhoto
Rákényszerülhetett az olasz belügyminiszter, hogy új ellenséget válasszon, miután egyre kevesebb menekült érkezik az országba. Ami megmarad, az a rasszizmus és a kiszolgáltatott emberek vegzálása.
Matteo Salvini szélsőjobboldali olasz belügyminiszter, az egyik kormánypárt vezetője kedden megköröztetett a minisztérium területi irodái között egy levelet, miszerint a szerveknek két héten belül listázniuk kell a környékükön lévő cigánytelepeket - írja a német DW után a Mérce.hu.
Salvini célja az állampolgársággal nem rendelkező romák kitoloncolása oda, ahonnan papírjaik szerint származnak.

Az Európai Tanács adatai szerint az unióban Olaszországban az egyik legalacsonyabb a romák aránya a teljes népességre vetítve, a 60,6 milliós lakosságú országban mindössze 120-180 ezer, valamely cigány népcsoporthoz tartozó ember él, vagyis a lakosság 0,2-0,3 százalékát teszik ki. Több, mint felük olasz állampolgár. A DW szerint integráns részei a többségi társadalomnak, ugyanakkor – akárcsak Magyarországon – a mai napig rendszeresen esnek gyűlölet-bűncselekmények áldozatául.
Elképzelhető, hogy az olasz partokat elérő menekültek számának folyamatos csökkenése miatt választott helyettük egy újabb sebezhető kisebbségi csoportot gyűlölet-propagandájának céltáblájául Salvini. Éppen szerdán emlékeztetett a Földközi-tengeren érkező menekültek számának folyamatos csökkenésére a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos. Tény továbbá, hogy a Sea Watch mentőhajó kikötésének megakadályozására tett kísérletébe is látványosan belebukott a belügyminiszter: kiderült, hogy még neki sincs elég hatalma ahhoz, hogy embereket éhhalálra ítéljen. "Ha valaki segítséget nyújt migránsoknak, azt nem szabad bűncselekménynek minősíteni" - fogalmazott erre utalva a humanitárius biztos, Hrisztosz Sztilianidesz is.
Szerző

Trump Obamát szidalmazva kegyelmezett meg Törökországnak

Publikálás dátuma
2019.07.17. 18:46

Fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency
Erdogan elnök a jelek szerint a legrosszabb forgatókönyvre is készül.
Lényegében elődjére, a demokrata Barack Obamára tolta a felelőséget Donald Trump republikánus amerikai elnök, amiért Törökország amerikai Patriot helyett orosz SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolt. Az elnök arról beszélt, hogy rendkívül kényelmetlen és tisztességtelen helyzetbe sodródtak, amiért az előző kormány nem akart Patriotokat eladni a törököknek, akiknek ráadásul emiatt most a több mint 100 megrendelt F-35-ös harci repülőről is le kell mondaniuk, ami miatt a Lockheednél (a gép gyártójánál) sem boldogok. Beszédes, hogy Trump kommentárjában nem említette, hogy az orosz üzlet miatt szankciókat vetnének ki Törökországra, sőt jó kapcsolatait méltatta Recep Tayyip Erdogannal. A török államfő korábban azt nyilatkozta, hogy a Japánban megrendezett G20 csúcstalálkozón Trump személyesen garantálta neki, hogy nem fogják szankciókkal büntetni az SZ-400-asok miatt. Eddig Washington valóban adós maradt a beígért válasszal, amiben a pletykák szerint az elnöknek is nagy szerepe lehet. Mintha Erdogan mégis a legrosszabbra készülne, a minap azt mondta, a kiépített politikai és katonai szövetség ellenére a legnagyobb politikai, gazdasági és kulturális fenyegetést ismét a Nyugat jelenti. Közben sorra érkeznek az orosz légvédelmi rendszert szállító repülők az Ankara melletti Atatürk légi bázisra. A 2016-os puccskísérlet harmadik évfordulóján Erdogan arról beszélt, ha minden a menetrend szerint halad, az SZ-400-asok 2020 áprilisára állhatnak hadrendbe, valamint szeretnék az oroszokkal közösen gyártani a fegyvert. A hatékony, és az amerikai konkurenciánál olcsóbb SZ-400-asokra nagy a kereslet, Kína már vásárolt is belőlük, de India, Szaúd-Arábia és Irak is bejelentkezett már értük. Sőt, Murat Yetkin török újságíró meg nem erősített amerikai forrásokra hivatkozva arról írt, tudomása szerint más, konkrétan meg nem nevezett NATO-tag is érdeklődik az orosz fegyver után. Ha igaz is a hír, ez Magyarország aligha lehet, hazánk az Airbus által Németországban gyártott SAMOC műveleti vezetés-irányítási rendszer beszerzése mellett döntött, valamint állítólag a norvég-amerikai NASAMS 2 légvédelem vásárlásáról tárgyalunk.
Szerző

Második szakaszába ért a Lengyelországgal szembeni uniós kötelezettségszegési eljárás

Publikálás dátuma
2019.07.17. 18:07

Fotó: Shutterstock
A lengyel hatóságoknak most újabb két hónapjuk van, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, de a varsói kormány még mindig állítja, hogy igaza van.
Újabb szakaszba léptette az Európai Bizottság szerdán az új bírói fegyelmi kamara miatt áprilisban Lengyelország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület közölte, hogy
az EB úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az "igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó" jogszabály ügyében a lengyel kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Kiemelték, hogy az igazságügyi dolgozók különböző feltételezett kihágásaival foglalkozó, tavaly létrehozott fegyelmi testületről szóló szabályok nem tartalmaznak megfelelő garanciákat, hogy megóvják a bírákat a politikai befolyástól, illetve nem állnak összhangban a közösségi jog előírásaival.
Varsónak két hónapja volt reagálni, azonban az Európai Bizottság alapos vizsgálat után nem találta kielégítőnek a választ, és ezért fenntartja korábbi aggályait. A lengyel hatóságoknak most újabb két hónapjuk van, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, máskülönben az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.
A bizottság emellett intézkedésekről döntött a jogállamiság erősítése érdekében, egyebek mellett a hatékonyságot javítaná a problémák korai észlelése, valamint a párbeszéd és a nyomon követés tekintetében.
Létrehoznak egy valamennyi uniós tagállamra kiterjedő jogállamisági felülvizsgálati ciklust, amelynek keretében évente jelentés fog készülni, továbbfejlesztik az igazságügyi eredménytáblát, illetve lépéseket tesznek a jogállamiság európai kultúrájának előmozdítása érdekében

- tájékoztattak. "Az elmúlt öt évben számos különböző támadás érte a jogállamiságot. Az Európai Bizottság keményen küzdött, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel visszaverje ezen támadásokat. Ma úgy döntöttünk, hogy a jogállamiság előmozdítása, védelmezése és érvényesítése érdekében megerősítjük eszköztárunkat" - jelentette ki Frans Timmermans, a testület első alelnöke.
A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller szerint "nem szerencsés", hogy az EB jelenlegi összetételével újabb döntést hozott az ügyben, mikor egy napja már megválasztották az új bizottsági elnököt. A varsói kormány kitart amellett, hogy neki van igaza, a fegyelmi kamara "egészséges egyensúlyt" biztosít, és ígérik, határidőig válaszolnak az EB kifogásaira.