Trump Obamát szidalmazva kegyelmezett meg Törökországnak

Publikálás dátuma
2019.07.17. 18:46

Fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency
Erdogan elnök a jelek szerint a legrosszabb forgatókönyvre is készül.
Lényegében elődjére, a demokrata Barack Obamára tolta a felelőséget Donald Trump republikánus amerikai elnök, amiért Törökország amerikai Patriot helyett orosz SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárolt. Az elnök arról beszélt, hogy rendkívül kényelmetlen és tisztességtelen helyzetbe sodródtak, amiért az előző kormány nem akart Patriotokat eladni a törököknek, akiknek ráadásul emiatt most a több mint 100 megrendelt F-35-ös harci repülőről is le kell mondaniuk, ami miatt a Lockheednél (a gép gyártójánál) sem boldogok. Beszédes, hogy Trump kommentárjában nem említette, hogy az orosz üzlet miatt szankciókat vetnének ki Törökországra, sőt jó kapcsolatait méltatta Recep Tayyip Erdogannal. A török államfő korábban azt nyilatkozta, hogy a Japánban megrendezett G20 csúcstalálkozón Trump személyesen garantálta neki, hogy nem fogják szankciókkal büntetni az SZ-400-asok miatt. Eddig Washington valóban adós maradt a beígért válasszal, amiben a pletykák szerint az elnöknek is nagy szerepe lehet. Mintha Erdogan mégis a legrosszabbra készülne, a minap azt mondta, a kiépített politikai és katonai szövetség ellenére a legnagyobb politikai, gazdasági és kulturális fenyegetést ismét a Nyugat jelenti. Közben sorra érkeznek az orosz légvédelmi rendszert szállító repülők az Ankara melletti Atatürk légi bázisra. A 2016-os puccskísérlet harmadik évfordulóján Erdogan arról beszélt, ha minden a menetrend szerint halad, az SZ-400-asok 2020 áprilisára állhatnak hadrendbe, valamint szeretnék az oroszokkal közösen gyártani a fegyvert. A hatékony, és az amerikai konkurenciánál olcsóbb SZ-400-asokra nagy a kereslet, Kína már vásárolt is belőlük, de India, Szaúd-Arábia és Irak is bejelentkezett már értük. Sőt, Murat Yetkin török újságíró meg nem erősített amerikai forrásokra hivatkozva arról írt, tudomása szerint más, konkrétan meg nem nevezett NATO-tag is érdeklődik az orosz fegyver után. Ha igaz is a hír, ez Magyarország aligha lehet, hazánk az Airbus által Németországban gyártott SAMOC műveleti vezetés-irányítási rendszer beszerzése mellett döntött, valamint állítólag a norvég-amerikai NASAMS 2 légvédelem vásárlásáról tárgyalunk.
Szerző

Második szakaszába ért a Lengyelországgal szembeni uniós kötelezettségszegési eljárás

Publikálás dátuma
2019.07.17. 18:07

Fotó: Shutterstock
A lengyel hatóságoknak most újabb két hónapjuk van, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, de a varsói kormány még mindig állítja, hogy igaza van.
Újabb szakaszba léptette az Európai Bizottság szerdán az új bírói fegyelmi kamara miatt áprilisban Lengyelország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület közölte, hogy
az EB úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az "igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó" jogszabály ügyében a lengyel kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Kiemelték, hogy az igazságügyi dolgozók különböző feltételezett kihágásaival foglalkozó, tavaly létrehozott fegyelmi testületről szóló szabályok nem tartalmaznak megfelelő garanciákat, hogy megóvják a bírákat a politikai befolyástól, illetve nem állnak összhangban a közösségi jog előírásaival.
Varsónak két hónapja volt reagálni, azonban az Európai Bizottság alapos vizsgálat után nem találta kielégítőnek a választ, és ezért fenntartja korábbi aggályait. A lengyel hatóságoknak most újabb két hónapjuk van, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, máskülönben az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.
A bizottság emellett intézkedésekről döntött a jogállamiság erősítése érdekében, egyebek mellett a hatékonyságot javítaná a problémák korai észlelése, valamint a párbeszéd és a nyomon követés tekintetében.
Létrehoznak egy valamennyi uniós tagállamra kiterjedő jogállamisági felülvizsgálati ciklust, amelynek keretében évente jelentés fog készülni, továbbfejlesztik az igazságügyi eredménytáblát, illetve lépéseket tesznek a jogállamiság európai kultúrájának előmozdítása érdekében

- tájékoztattak. "Az elmúlt öt évben számos különböző támadás érte a jogállamiságot. Az Európai Bizottság keményen küzdött, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel visszaverje ezen támadásokat. Ma úgy döntöttünk, hogy a jogállamiság előmozdítása, védelmezése és érvényesítése érdekében megerősítjük eszköztárunkat" - jelentette ki Frans Timmermans, a testület első alelnöke.
A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller szerint "nem szerencsés", hogy az EB jelenlegi összetételével újabb döntést hozott az ügyben, mikor egy napja már megválasztották az új bizottsági elnököt. A varsói kormány kitart amellett, hogy neki van igaza, a fegyelmi kamara "egészséges egyensúlyt" biztosít, és ígérik, határidőig válaszolnak az EB kifogásaira.

"Tegyük fehérebbé Amerikát" - elítélték Trumpot

Publikálás dátuma
2019.07.17. 18:04

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A képviselőház rasszistának bélyegezte az elnök megnyilvánulását, de a „politikai korrektség” szülőhazájában ettől nem szakadt le az ég, mert a közélet már leértékelte a szavak jelentőségét.
Mint cseppben a tenger, úgy tükröződik a minapi törvényhozási elítélő határozatban az amerikai politikai retorika egyre romló állapota, amely a nemzet emberemlékezet óta nem tapasztalt megosztottságáról tanúskodik. A demokrata párti többségű washingtoni képviselőház 240-187 arányban elfogadott határozattal ítélte el Donald Trump azon Twitter-bejegyzéseit, amelyekkel az elnök négy demokrata párti képviselőnőre támadott. A határozatot a képviselőház hangos szócsatákkal tűzdelt vita után szavazta meg. A republikánus törvényhozók közül csupán négyen voksoltak együtt a demokratákkal, és ítélték el az elnök Twitter-bejegyzéseit. Ezekben Trump a kormány munkáját keményen bíráló négy demokrata párti képviselőnőnek azt üzente: ha nem érzik jól magukat az Egyesült Államokban, el is mehetnek, akár abba az országba, ahonnan jöttek. Mind a négy politikust tavaly választották be a kongresszusba, és Ilhan Omar minnesotai képviselő kivételével valamennyien az Egyesült Államokban látták meg a napvilágot, vagyis született amerikai állampolgárok. Omar 1992-ben, a polgárháború elől menekülő szüleivel érkezett Szomáliából. A New York-i Alexandria Ocasio-Cortez felmenői Puerto Ricóból származnak, az Illinos állambeli Rashida Tlaib palesztin gyökerű, a massachusettsi Ayanna Pressley pedig afroamerikai. Trump a Twitter-bejegyzésekben nem nevezte néven a négy képviselőnőt, de eddigi megnyilatkozásaik alapján az elemzők és a politikusok egyaránt gyorsan beazonosították őket. Ők négyen a Demokrata Párt új politikusnemzedékének igen tevékeny és meglehetősen radikális képviselői, akik gyakran tesznek közösen nyilatkozatot különböző politikai témákban, élesen kritizálva a Fehér Ház jelenlegi lakóját és az ő kormányzatát. Az elnök a Twitter-üzenetei által keltett vihar nyomán kénytelen volt a Fehér Ház rózsakertjében újságírók előtt személyesen is beszélni az ügyről. Azt mondta, "ezek az emberek állandóan panaszkodnak, utálják az országunkat, zsigeri a gyűlöletük". Majd úgy fogalmazott: "ha nem érzik jól magukat itt, akkor el lehet menni innen". A Twitter-bejegyzések egyikében az elnök olyan megjegyzést is tett, hogy ezeknek a demokrata párti törvényhozó nőknek, akik "hangosan és rosszindulatúan" bírálják a washingtoni vezetést, oda kellene visszamenniük, ahol a kormányzás – ha létezik egyáltalán – „katasztrofális, korrupt és alkalmatlan”. A képviselőházi határozat rasszistának minősítette Trump kitételeit, és kiemelte, hogy azok hozzájárultak "a félelem, valamint az újonnan jött és a színes bőrű amerikaiak iránti gyűlölet erősödéséhez". Az elnök - újabb Twitter-bejegyzésében - visszautasította, hogy megállapításai rasszisták lettek volna. "Egyetlen porcikám sem fajgyűlölő” - írta, mire Alexandria Ocasio-Cortez azzal reagált: lehet, hogy a porcikái közül egy sem, „de az agya és a szíve igenis rasszista”. A négy érintett politikusnő olyannyira a Demokrata Párt balszélén helyezkedik el, hogy többször élesen ütközött a véleményük Nancy Pelosi képviselőházi elnökével. A legfontosabb politikai nézeteltérésük történetesen éppen az, hogy helyénvaló lenne-e megindítani Trump ellen az elmozdításra irányuló bűnvádi eljárást, az úgynevezett impeachmentet. A „négyek” szerint igen, a bal-jobb skála másik oldalán elhelyezkedő Pelosi szerint viszont nem, mert hiába van meg a szükséges többség a képviselőházban a folyamat elkezdéséhez, az elmarasztaló verdiktre vonatkozó indítvány úgyis elbukna a republikánus többségű szenátusban. Trump egészen otromba megjegyzései sikeresen elsimították a „négyek” és Pelosi nézeteltéréseit, a házelnök asszony a megtámadottak mellé állt, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy Trump szavait rasszistának kell minősíteni. A rasszista utalások az Egyesült Államokban évtizedek óta főbenjáró bűnnek számítanak. A rasszista gondolkodásmód elleni küzdelmek során került be az amerikai közélet szótárába a „PC”, a „political correctness”. Idővel aztán a „politikai korrektség” elvárásának számos más vetülete jelent meg a közbeszédben, de mindez a bőrszín alapján történő diszkriminációellenességből nőtt ki. Közel fél évszázadnak kellett ahhoz eltelnie, hogy a mindennapi szóhasználat eljusson a „négertől” a „feketén” át az „afrikai amerikai” kifejezés használatáig, inkább vállalva a szóösszetétel nehézkességét, csak azért, hogy írmagja se maradjon a degradálónak tekinthető szóhasználatnak. Ráadásul ennek a fél évszázadnak a kezdete is csaknem száz évvel a rabszolgaság eltörlését eredményező polgárháború után volt. A folyamat tehát hosszadalmas és fájdalmas, most pedig újra romlik a helyzet. Donald Trump olyan érzéketlenül rúg fel egy sor társadalmi és politikai közmegegyezést, hogy a végtelenségig polarizálja az amerikai közéletet. Párthovatartozás szerinti rokonszenv, illetve ellenszenv mindig is létezett, de olyan talán még sohasem volt, hogy tisztességben megőszült, tudós standfordi professzor a nemzet szégyenének minősítse az elnököt, márpedig ez most megtörténik. Az ilyen sommás értékeléshez nem elég pusztán a pártrokonszenv különbözősége. A felrúgott közmegegyezések hosszú listájának talán az élén – de mindenképpen az élmezőnyben – található a bevándorlókhoz való viszony. Amerika attól lett az, ami, hogy a korlátlan lehetőségek hazájaként fogadta be a legkülönbözőbb bevándorlókat. Trump „menjetek vissza” retorikája mindennek a tagadása. És e retorikát tettek kísérik: az elnök sehogy nem akar letenni arról, hogy pénzt szerezzen a mexikói határ mentén felhúzandó acélkerítésre, annak ellenére sem, hogy a költségvetési kasszához a képviselőház hozzájárulása nélkül igancsak bajos hozzáférni. Közben drámai riportok látnak napvilágot arról, hogy miként szakítják el a határon az illegális bevándorló felnőttektől a gyermekeiket, és aztán milyen embertelen körülmények közt őrzik ezeket a gyerekeket. Az amerikai kormányzat legutóbbi lépése ezen a területen az volt, hogy a minap a belbiztonsági minisztérium és az igazságügyi tárca közölte: szigorúbb szabályozást vezet be a menedékkérők számára. Az új intézkedésekkel gyakorlatilag megvonták a menedékkérelem jogát mindazoktól a migránsoktól, akik Mexikó felől érkezve akarnak bejutni az Egyesült Államokba. A szigorítás előtt egy nappal pedig az Egyesült Államok nagyvárosaiban megkezdődtek az illegális migránsok elleni razziák. "Ezek az emberek törvénytelenül jöttek országunkba, és mi törvényesen eltávolítjuk őket" - nyilatkozott az elnök. Szavai bármennyire is támaszkodnak létező jogszabályokra, a lényeg akkor is az, hogy Trump fel akarja számolni Amerika befogadó jellegét. Mivel a visszaküldött, illetve kitoloncolt „illegálisok” zöme Közép-Amerika szülötte, a migrációellenesség újra felszínre hozott a bőrszínhez kapcsolódó előítéleteket, csak ezúttal nem feltétlenül a fekete bőrűekkel szemben, hanem inkább a „latinnak” mondott etnikummal szemben. A nyugalomra vágyó, a hosszú ideje tartó gazdasági növekedést élvezni akaró kisvárosi, "földszintes" Amerika jelentős része beleszeretett Trumpba, és lehet, hogy jövőre újra fogja választani. De az elnök jelszava, hogy „tegyük újra naggyá Amerikát”, mind többek számára azt is jelenti hogy „tegyük fehérebbé Amerikát”.   

Kétszeres életfogytig plusz 419 év

Újabb, immár második életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a minap egy virginiai bíró James Alex Fields ohiói neonáci férfit, aki 2017 nyarán a charlottesville-i zavargások során szándékosan halálra gázolt egy baloldali tüntetőt. A 22 éves Fieldset június végén ítélték először életfogytiglanra. A második életfogytig tartó büntetést a bíró, Richard Moore megtoldotta még 419 évvel, az esküdtszék javaslatára. A virginiai Charlottesville egyetemi városban közel két évvel ezelőtt szélsőjobboldali tüntetők tiltakoztak azon önkormányzati döntés ellen, hogy eltávolítják a városból Robert Lee tábornoknak, az amerikai polgárháború rabszolgatartó déli államai főparancsnokának a szobrát. A tiltakozó tüntetésre különböző tagállamokból nagy számban érkeztek a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajgyűlölők. Megjelentek baloldali csoportok is, amelyek a szobor eltávolítása mellett demonstráltak. A két csoport összecsapott egymással, és James Alex Fields szándékosan belehajtott a baloldali tüntetők tömegébe, halálra gázolva a 32 éves Heather Heyert. Cselekményét terrorizmusnak minősítették.    

Témák
USA