metró;HÉV;elővárosi vonat;

2019-07-17 19:44:30

Metró kontra HÉV: az átnevezési huzakodás mögött az állam és a főváros birkózik egymással

Az elnevezés mit sem számít, ha a HÉV-eket egyszer sikerül rákapcsolni a metróvonalakra.

A fővárosi és az állami fejlesztési elképzelések közötti alapvető eltérések feszülnek, emiatt döntött úgy nemrégiben a Fővárosi Közgyűlés hogy szeptembertől „ötös metrónak" kereszteli át a szentendrei HÉV-et – tudta meg lapunk.

A május végi döntésről eddig nem kommunikált senki, az index.hu a III. kerület honlapján vette észre: a fővárosi önkormányzat kezdeményezte a H5-ös HÉV vonal fejlesztését érintő kormányhatározatok módosítását. Budapest célja az, hogy a vonal Békásmegyer és a belváros közötti szakaszát metróüzemre alakítsák át. Ennek jegyében a jelenleg csak a Margit híd előtt föld alá gördülő H5-ös már jóval előbb, valahol Kaszásdűlőnél a föld alatt folytatná az útját. Sőt, a kerület igazából azt szeretné, ha egészen Békásmegyerig eltűnne a felszínről.

Szerda délután Tarlós István főpolgármester nevében a Budapesti Közlekedési Központ egy rövid közleményben nyomatékosította, hogy a „fejlesztések során" a H5-ös HÉV-re „a budapesti gyorsvasúti hálózat részeként, távlati metróként tekint”.

A közleménnyel megerősítést nyert: a főváros a III. kerület kérésére azért lépett most, mert a háttérben az állami szervek a HÉV-vonalak rekonstrukcióját célzó tervezési közbeszerzés kiírására készülnek. Márpedig Óbudának és a kerületet 16 éven át vezető Tarlós Istvánnak nem mindegy, pontosan mit öntenek betonba hosszú évtizedekre.

Úgy hírlik, hogy a MÁV egyelőre nem tudott előállni értelmes elképzeléssel arról, pontosan milyen kocsikra cseréljék le a HÉV vonalak elöregedett, 40-50 éves szerelvényeit - a Főváros által a várható nagy utasforgalom miatt favorizált metrójellegű kocsikból viszont elvi okokból nem kérnek. Egyszerűen azért, mert sanda szándékot látnak a javaslat mögött, nevezetesen azt, hogy Budapest így akarja visszaszerezni a a MÁV-tól a 2016-ban átadott HÉV-eket.

Márpedig a kocsik kiválasztása döntő fontosságú: később ennek megfelelően kell kialakítani a HÉV-vonalak peronmagasságát is, illetve a szerelvényekhez kell hozzáigazítani a Budapesti Mobilitási Tervben is szereplő, déli és északi HÉV-szakaszokat a belváros alatt összekötő alagút műszaki kialakítását is. Azaz  a mostani felhajtásnak nem is annyira a küszöbön álló önkormányzati választásokhoz van köze, sokkal inkább ahhoz, hogy rövidesen döntenie kell a kormánynak, hogyan fejlessze a HÉV-vonalakat, hogy ennek ismeretében lehessen kiírni a két közlekedési útvonal összekötésére irányuló tervpályázatot.

„A szakmai érvek egyértelműen a metró-jelleg mellett szólnak" - mondta érdeklődésünkre Dorner Lajos, a VEKE - Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke. A távlati cél az, hogy a belvárosban összekössék a két HÉV-szakaszt, és így egy újabb, olyan rendszer jöjjön létre, amelyik képes tehermentesíteni a Nagykörutat is. Szerinte az előzetes becslés azt mutatja, hogy az utasforgalom a kettes és a hármas metró utasszáma között lehet. Ennyi ember elszállításához pedig nem alkalmas az, amit a MÁV szeretne.

Az elővárosi vasút-jellegű megoldást már most is problémásnak tartja, mivel a szentendrei HÉV vonalán jelenleg is kétszer-háromszor annyi utas zsúfolódik össze, mint egy átlagos elővárosi vasúton. Ráadásul az ár is a metró-jelleg mellett szól: a metróvagonok fajlagosan a lehető legolcsóbbak, míg az elővárosi vasúti kocsik ezeknek akár 2-2,5 szeresébe is kerülhetnek, a sokkal bonyolultabb műszaki kialakításuk miatt.

Márpedig igencsak nagy közbeszerzésről kell döntenie a kormánynak rövidesen: a HÉV vonalak járműállományát teljesen le kell cserélni. A most futó közel 300 vagon a normál üzemre sem elég, nincs tartalék, a fejlesztésekkel, összekötésekkel és sűrítésekkel együtt összesen akár 400 vagonnyi rendelésre is szükség lehet. Dorner Lajos úgy gondolja, a járműcsere-programmal kell kezdeni, mert a szállítási határidők nagyon megnyúltak, akár 4-5 évet is várni kell egy új vonat leszállítására.

Ezért döntést mihamarabb döntést kell hozni, addig pedig az infrastruktúra tervezésére kell koncetrálni, ami szintén hosszú évekig tart. Ha a járműbeszerzést össze tudják hangolni a tervezési munkákkal, akkor néhány éven belül belátható távolságra kerülhet az ötös metró.

Régi terve a fővárosnak, és egyben ismert kormányzati cél is, hogy hosszú távú fejlesztés keretében a HÉV-eket - nyomvonaluk városi szakaszait a föld alá irányítva - szervesen bekapcsolják a budapesti tömegközlekedésbe, a német városokból ismert S-Bahn- vagy a párizsi RER-rendszerhez hasonlóan – mondta lapunknak Vitézy Dávid. (Aki szintén a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egykori alapítója, de volt már a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, illetve a közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos is. Jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója és a KKBK tanácsadója.

- A mostani fejleményeket nem ismerem, de nem az a lényeg, mit hívunk metrónak és mit HÉV-nek. Nyugat-Európa több nagyvárosában az elővárosi vonatok, melyek akár 60-70 kilométerre is elhagyják a települést a városi szakaszaikon a föld alatt közlekednek, és egyszerre szolgálják az elővárosi és városi utasokat. Szükség lenne rá Budapesten is, hogy a HÉV-eket összekapcsolják a metróhálózattal, s ha ez a terv egyszer megvalósul, teljesen mindegy, MÁV-HÉV vagy metrólogó alatt futnak majd a szerelvények.