Metró kontra HÉV: az átnevezési huzakodás mögött az állam és a főváros birkózik egymással

Publikálás dátuma
2019.07.17. 19:44

Fotó: Markoszov Szergej
Az elnevezés mit sem számít, ha a HÉV-eket egyszer sikerül rákapcsolni a metróvonalakra.
A fővárosi és az állami fejlesztési elképzelések közötti alapvető eltérések feszülnek, emiatt döntött úgy nemrégiben a Fővárosi Közgyűlés hogy szeptembertől „ötös metrónak" kereszteli át a szentendrei HÉV-et – tudta meg lapunk. A május végi döntésről eddig nem kommunikált senki, az index.hu a III. kerület honlapján vette észre: a fővárosi önkormányzat kezdeményezte a H5-ös HÉV vonal fejlesztését érintő kormányhatározatok módosítását. Budapest célja az, hogy a vonal Békásmegyer és a belváros közötti szakaszát metróüzemre alakítsák át. Ennek jegyében a jelenleg csak a Margit híd előtt föld alá gördülő H5-ös már jóval előbb, valahol Kaszásdűlőnél a föld alatt folytatná az útját. Sőt, a kerület igazából azt szeretné, ha egészen Békásmegyerig eltűnne a felszínről. Szerda délután Tarlós István főpolgármester nevében a Budapesti Közlekedési Központ egy rövid közleményben nyomatékosította, hogy a „fejlesztések során" a H5-ös HÉV-re „a budapesti gyorsvasúti hálózat részeként, távlati metróként tekint”. A közleménnyel megerősítést nyert: a főváros a III. kerület kérésére azért lépett most, mert a háttérben az állami szervek a HÉV-vonalak rekonstrukcióját célzó tervezési közbeszerzés kiírására készülnek. Márpedig Óbudának és a kerületet 16 éven át vezető Tarlós Istvánnak nem mindegy, pontosan mit öntenek betonba hosszú évtizedekre. Úgy hírlik, hogy a MÁV egyelőre nem tudott előállni értelmes elképzeléssel arról, pontosan milyen kocsikra cseréljék le a HÉV vonalak elöregedett, 40-50 éves szerelvényeit - a Főváros által a várható nagy utasforgalom miatt favorizált metrójellegű kocsikból viszont elvi okokból nem kérnek. Egyszerűen azért, mert sanda szándékot látnak a javaslat mögött, nevezetesen azt, hogy Budapest így akarja visszaszerezni a a MÁV-tól a 2016-ban átadott HÉV-eket. Márpedig a kocsik kiválasztása döntő fontosságú: később ennek megfelelően kell kialakítani a HÉV-vonalak peronmagasságát is, illetve a szerelvényekhez kell hozzáigazítani a Budapesti Mobilitási Tervben is szereplő, déli és északi HÉV-szakaszokat a belváros alatt összekötő alagút műszaki kialakítását is. Azaz  a mostani felhajtásnak nem is annyira a küszöbön álló önkormányzati választásokhoz van köze, sokkal inkább ahhoz, hogy rövidesen döntenie kell a kormánynak, hogyan fejlessze a HÉV-vonalakat, hogy ennek ismeretében lehessen kiírni a két közlekedési útvonal összekötésére irányuló tervpályázatot. „A szakmai érvek egyértelműen a metró-jelleg mellett szólnak" - mondta érdeklődésünkre Dorner Lajos, a VEKE - Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke. A távlati cél az, hogy a belvárosban összekössék a két HÉV-szakaszt, és így egy újabb, olyan rendszer jöjjön létre, amelyik képes tehermentesíteni a Nagykörutat is. Szerinte az előzetes becslés azt mutatja, hogy az utasforgalom a kettes és a hármas metró utasszáma között lehet. Ennyi ember elszállításához pedig nem alkalmas az, amit a MÁV szeretne. Az elővárosi vasút-jellegű megoldást már most is problémásnak tartja, mivel a szentendrei HÉV vonalán jelenleg is kétszer-háromszor annyi utas zsúfolódik össze, mint egy átlagos elővárosi vasúton. Ráadásul az ár is a metró-jelleg mellett szól: a metróvagonok fajlagosan a lehető legolcsóbbak, míg az elővárosi vasúti kocsik ezeknek akár 2-2,5 szeresébe is kerülhetnek, a sokkal bonyolultabb műszaki kialakításuk miatt. Márpedig igencsak nagy közbeszerzésről kell döntenie a kormánynak rövidesen: a HÉV vonalak járműállományát teljesen le kell cserélni. A most futó közel 300 vagon a normál üzemre sem elég, nincs tartalék, a fejlesztésekkel, összekötésekkel és sűrítésekkel együtt összesen akár 400 vagonnyi rendelésre is szükség lehet. Dorner Lajos úgy gondolja, a járműcsere-programmal kell kezdeni, mert a szállítási határidők nagyon megnyúltak, akár 4-5 évet is várni kell egy új vonat leszállítására. Ezért döntést mihamarabb döntést kell hozni, addig pedig az infrastruktúra tervezésére kell koncetrálni, ami szintén hosszú évekig tart. Ha a járműbeszerzést össze tudják hangolni a tervezési munkákkal, akkor néhány éven belül belátható távolságra kerülhet az ötös metró. Régi terve a fővárosnak, és egyben ismert kormányzati cél is, hogy hosszú távú fejlesztés keretében a HÉV-eket - nyomvonaluk városi szakaszait a föld alá irányítva - szervesen bekapcsolják a budapesti tömegközlekedésbe, a német városokból ismert S-Bahn- vagy a párizsi RER-rendszerhez hasonlóan – mondta lapunknak Vitézy Dávid. (Aki szintén a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egykori alapítója, de volt már a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, illetve a közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos is. Jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója és a KKBK tanácsadója.
- A mostani fejleményeket nem ismerem, de nem az a lényeg, mit hívunk metrónak és mit HÉV-nek. Nyugat-Európa több nagyvárosában az elővárosi vonatok, melyek akár 60-70 kilométerre is elhagyják a települést a városi szakaszaikon a föld alatt közlekednek, és egyszerre szolgálják az elővárosi és városi utasokat. Szükség lenne rá Budapesten is, hogy a HÉV-eket összekapcsolják a metróhálózattal, s ha ez a terv egyszer megvalósul, teljesen mindegy, MÁV-HÉV vagy metrólogó alatt futnak majd a szerelvények.

Kreált krízis migránsokkal - az ENSZ embere szerint épp ideje lenne megszüntetni a bevándorlási válsághelyzetet

Publikálás dátuma
2019.07.17. 19:05
Felipe González Morales sajtótájékoztató
Fotó: Erdős Dénes
Felipe Gonzalez Morales ENSZ-jelentéstevő arra kéri a kormányt, ne hosszabbítsa meg a tömeges migrációra hivatkozva bevezetett, évek óta tartó vészhelyzetet. Egyetlen menedékkérő sem érkezett aznap, amikor a röszkei és a tompai határnál járt.
"A magyar kormánynak a migrációs krízisről vagy a közelgő újabb menekülthullámról szóló kijelentései megalapozatlanok, ilyen alapon a világ bármelyik országa krízishelyzetet jelenthetne” - ezt mondta budapesti sajtótájékoztatóján Felipe Gonzalez Morales, az ENSZ menedékkérők jogaival foglalkozó különleges jelentéstevője. A szakember a hatályos törvényeket és a kormány politikáját, valamit ezek a menekültekre  és migránsokra, emberi jogaikra gyakorolt hatását vizsgálta egyhetes magyarországi látogatása végén. A jelentéstevő a magyar kormány meghívására érkezett, és minden létesítményt megtekinthetett a déli határon, emellett civil szervezetek képviselőivel és kormányzati szervekkel is megbeszéléseket folytatott.  Morales kiemelte: az ideérkező migránsok száma jelentősen csökkent a négy évvel ezelőttihez képest, amióta a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” hathavonta meghosszabbítja a Fidesz-többség.  "A jelenleg hatályos időszak közelgő, szeptember 7-i lejáratára tekintettel határozottan ajánlom Magyarországnak, hogy értékelje újra a jelenlegi tényleges migrációs helyzetet, azonnal szüntesse meg az úgynevezett „válsághelyzet” és az ahhoz kapcsolódó korlátozó intézkedéseket." A jelentéstevő kiemelte: a röszkei és a tompai tranzitzónákban tett látogatása napján egyetlen bevándorló sem akadt, aki a határ szerb oldaláról lépett volna be Magyarországra. Hozzátette: nemcsak a tranzitzóna körül, hanem az egyes szektorok között is szögesdrót-kerítéseket látott, és szögesdrót van a kísérő nélküli menedékjogot kérő gyermekek, kisgyermekes menedékkérő családok és terhes nők szállásául szolgáló konténerek tetején is. A tranzitzónákban jelenleg mintegy 280-an vannak, mondta Morales. Legtöbbjük olyan család, amely évek óta vándorol. Több mint 60 százalékuk gyermek, köztük csecsemők, kísérő nélküli kiskorúak és speciális szükségletűek is vannak. Sokakat több mint egy éve tartanak fogva. "Arra kérem Magyarországot, hogy a kisgyermekes családokat a nyílt befogadóállomásokon helyezzék el, hiszen itt jelenleg csak tizenegyen vannak, köztük csupán öt gyermek, annak ellenére, hogy 2-300 menedékkérő befogadására is alkalmasak", mondta, és hozzátette: ennek az állomásnak nagy kertje van, játszótérrel a gyermekek számára, rendelkezésre áll jól felszerelt konyha, osztályterem és egy orvosi rendelő is. Az ENSZ munkatársa szerint különös aggodalomra ad okot a kitoloncolási eljárás alatt állók helyzete. Az idegenrendészeti eljárás alatt álló menedékkérőket a tranzitzónákon belül külön szektorban helyezik el. Az itt tartott felnőtt férfiaktól időnként megtagadják az élelmezési ellátást. Azok a menedékkérők, akinek a kérelmét elutasították, a visszaküldés kockázatának vannak kitéve. Sokakat azzal fenyegetnek, hogy a származási országukba fogják visszatoloncolni őket, ahol üldöztetéssel is szembesülhetnek, mondta az ENSZ jelentéstevője. Szerdán ülésezett az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa. Szijjártó Péter itt elfogadhatatlannak nevezte azt a javaslatot, amely szerint az illegális bevándorlóknak ugyanolyan egészségügyi ellátást kell biztosítania egy tagállamnak, mint saját állampolgárainak.

Iraki kurd család: a hatodik gyermek menekülés közben született

A jelentéstevő a Népszava kérdésére elmondta: a röszkei tranzitzónában találkozott egy hatgyermekes iraki kurd menekült családdal is. Tizenöt hónapot várakoztak Szerbiában, mire átjutottak a magyar határon. Németországba szeretnének eljutni, családtagjaik ott élnek, de nem biztosak benne, hogy kérelmüket kedvezően bírálják majd el. A család nem érezte magát biztonságban, ezért indult útnak, a hatodik gyermek menekülés közben jött a világra. A szülők aggódnak gyermekük fizikai és mentális egészsége miatt. "Aggodalmamat fejeztem ki a fogva tartás törvényessége, valamint a menekültügyi határozatot érdemi bírósági felülvizsgálatának a hiánya miatt. Mindössze három nap áll rendelkezésükre, hogy fellebbezést nyújtsanak be az elutasító határozat ellen, és a bíróságoknak nem áll módjukban megváltoztatni a közigazgatási hatóság döntését” - fogalmazott Morales.

Témák
tranzitzóna
Frissítve: 2019.07.17. 20:57

Ketyeg az óra: év végéig kidolgozzák, miképp torolja meg az EU, ha nem működik a jogállam

Publikálás dátuma
2019.07.17. 17:26

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Az Európai Bizottság és a soros finn elnökség egyaránt eltökéltnek tűnik.
Az Európai Bizottság (EB) éves jelentéseket készít minden tagállamról, bemutatva, hogyan teljesül az uniós értékek végrehajtása. Ezt is tartalmazza az EB szerdán elfogadott és lapunk által már részletesen bemutatott közleménye a jogállam megerősítéséről az Európai Unióban. A kilátásba helyezett bizottsági lépések között szerepel a kötelezettségszegési eljárások felgyorsítása és a jogsértő intézkedések azonnali felfüggesztése. A testület emellett adatbázist kíván létrehozni az EU-s pénzekkel való visszaélések hatékonyabb nyomon követése és ellenőrzése érdekében. A közleményben az EB felszólítja a közösségi jogszabály-alkotókat, hogy mielőbb fogadják el a jogállam és az uniós kifizetések összekapcsolását kezdeményező rendeletet. A július 1-jén hivatalba lépett finn soros EU-elnökség egyetért azzal, hogy a 2020 utáni költségvetési ciklusban a közösségi források felhasználását kössék az alapértékek tiszteletben tartásához. Antti Rinne finn kormányfő az Európai Parlamentben tartott beszédében, majd az ezt követő sajtótájékoztatóján értésre adta, hogy az év végén lezárni tervezett költségvetési tárgyalások egyik kiemelt pontja a jogállami feltételrendszer kidolgozása és elfogadása lesz. 
Témák
Európai Unió
Frissítve: 2019.07.17. 18:00