tranzitzóna;

Kreált krízis migránsokkal - az ENSZ embere szerint épp ideje lenne megszüntetni a bevándorlási válsághelyzetet

Felipe Gonzalez Morales ENSZ-jelentéstevő arra kéri a kormányt, ne hosszabbítsa meg a tömeges migrációra hivatkozva bevezetett, évek óta tartó vészhelyzetet. Egyetlen menedékkérő sem érkezett aznap, amikor a röszkei és a tompai határnál járt.

"A magyar kormánynak a migrációs krízisről vagy a közelgő újabb menekülthullámról szóló kijelentései megalapozatlanok, ilyen alapon a világ bármelyik országa krízishelyzetet jelenthetne” - ezt mondta budapesti sajtótájékoztatóján Felipe Gonzalez Morales, az ENSZ menedékkérők jogaival foglalkozó különleges jelentéstevője. A szakember a hatályos törvényeket és a kormány politikáját, valamit ezek a menekültekre  és migránsokra, emberi jogaikra gyakorolt hatását vizsgálta egyhetes magyarországi látogatása végén. A jelentéstevő a magyar kormány meghívására érkezett, és minden létesítményt megtekinthetett a déli határon, emellett civil szervezetek képviselőivel és kormányzati szervekkel is megbeszéléseket folytatott. 

Morales kiemelte: az ideérkező migránsok száma jelentősen csökkent a négy évvel ezelőttihez képest, amióta a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” hathavonta meghosszabbítja a Fidesz-többség.  "A jelenleg hatályos időszak közelgő, szeptember 7-i lejáratára tekintettel határozottan ajánlom Magyarországnak, hogy értékelje újra a jelenlegi tényleges migrációs helyzetet, azonnal szüntesse meg az úgynevezett „válsághelyzet” és az ahhoz kapcsolódó korlátozó intézkedéseket."

A jelentéstevő kiemelte: a röszkei és a tompai tranzitzónákban tett látogatása napján egyetlen bevándorló sem akadt, aki a határ szerb oldaláról lépett volna be Magyarországra. Hozzátette: nemcsak a tranzitzóna körül, hanem az egyes szektorok között is szögesdrót-kerítéseket látott, és szögesdrót van a kísérő nélküli menedékjogot kérő gyermekek, kisgyermekes menedékkérő családok és terhes nők szállásául szolgáló konténerek tetején is.

A tranzitzónákban jelenleg mintegy 280-an vannak, mondta Morales. Legtöbbjük olyan család, amely évek óta vándorol. Több mint 60 százalékuk gyermek, köztük csecsemők, kísérő nélküli kiskorúak és speciális szükségletűek is vannak. Sokakat több mint egy éve tartanak fogva. "Arra kérem Magyarországot, hogy a kisgyermekes családokat a nyílt befogadóállomásokon helyezzék el, hiszen itt jelenleg csak tizenegyen vannak, köztük csupán öt gyermek, annak ellenére, hogy 2-300 menedékkérő befogadására is alkalmasak", mondta, és hozzátette: ennek az állomásnak nagy kertje van, játszótérrel a gyermekek számára, rendelkezésre áll jól felszerelt konyha, osztályterem és egy orvosi rendelő is.

Az ENSZ munkatársa szerint különös aggodalomra ad okot a kitoloncolási eljárás alatt állók helyzete. Az idegenrendészeti eljárás alatt álló menedékkérőket a tranzitzónákon belül külön szektorban helyezik el. Az itt tartott felnőtt férfiaktól időnként megtagadják az élelmezési ellátást. Azok a menedékkérők, akinek a kérelmét elutasították, a visszaküldés kockázatának vannak kitéve. Sokakat azzal fenyegetnek, hogy a származási országukba fogják visszatoloncolni őket, ahol üldöztetéssel is szembesülhetnek, mondta az ENSZ jelentéstevője.

Szerdán ülésezett az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa. Szijjártó Péter itt elfogadhatatlannak nevezte azt a javaslatot, amely szerint az illegális bevándorlóknak ugyanolyan egészségügyi ellátást kell biztosítania egy tagállamnak, mint saját állampolgárainak.

Iraki kurd család: a hatodik gyermek menekülés közben születettA jelentéstevő a Népszava kérdésére elmondta: a röszkei tranzitzónában találkozott egy hatgyermekes iraki kurd menekült családdal is. Tizenöt hónapot várakoztak Szerbiában, mire átjutottak a magyar határon. Németországba szeretnének eljutni, családtagjaik ott élnek, de nem biztosak benne, hogy kérelmüket kedvezően bírálják majd el. A család nem érezte magát biztonságban, ezért indult útnak, a hatodik gyermek menekülés közben jött a világra. A szülők aggódnak gyermekük fizikai és mentális egészsége miatt. "Aggodalmamat fejeztem ki a fogva tartás törvényessége, valamint a menekültügyi határozatot érdemi bírósági felülvizsgálatának a hiánya miatt. Mindössze három nap áll rendelkezésükre, hogy fellebbezést nyújtsanak be az elutasító határozat ellen, és a bíróságoknak nem áll módjukban megváltoztatni a közigazgatási hatóság döntését” - fogalmazott Morales.