Egyre több helyen pótolják az ügyeletben mentőtiszttel az orvost

Publikálás dátuma
2019.07.18. 06:00

Fotó: Mónus Márton / MTI
A kamara elnöke megengedhetetlen precedensnek nevezte a mezőberényi megoldást.
Egyre nagyobb a szakadék a jogszabály adta lehetőségek és a napi gyakorlat között a háziorvosi orvosi ügyeletek működtetésében. Erre világít rá Siklósi István, Mezőberény polgármesterének története is, aki úgy próbálta az ügyelet orvoshiányát enyhíteni, hogy bejelentette: a feladatra augusztus elsejétől egy mentőtisztet alkalmaznak. A városvezető bejelentésre a Facebookon szinte azonnal több százan reagáltak. A hozzászólókat is megosztotta, hogy vajon jó-e, ha orvos helyett „csak” mentőtiszttől kérhetnek segítséget délután négytől másnap reggel nyolcig, illetve munkaszüneti napokon. Az ügyeleti ellátásról szóló jogszabályok egyébként nem teszik lehetővé, hogy az alapellátási ügyeletekben orvosok helyett mentőtisztek önállóan lássák el a feladatot. A mezőberényi polgármester lapunknak azt mondta: az új helyzetet előzetesen támogatta a a járási kormányhivatal tiszti főorvosa.

Az utóbbi időben már nem lehetett megfelelő orvost találni az ügyelet ellátására, ezért a környékbeli településekkel együtt döntöttek úgy, hogy elfogadják az általuk megbízott szolgáltató ajánlatát, és tudomásul veszik, hogy orvos helyett mentőtiszt látja majd el a feladatot Mezőberényben, valamint Csárdaszálláson, Kamuton és Köröstarcsán. Az ügyeletes mentőtiszt Mezőberényben lesz, ott fogadja a betegeket illetve ha szükséges onnan megy házhoz. Munkáját orvos felügyeli majd Gyomaendrődről. A mentőtiszt egyébként két dolgot nem tehet meg: nem rendelhet receptköteles gyógyszert, illetve a halál beálltát nem állapíthatja meg. Mezőberényben helyben fogadja a betegeket és házhoz is megy, ha pedig olyan probléma van, konzultál az orvossal, illetve odahívja. Hozzátette: orvossal éves viszonylatban tízmillió forinttal kerülne többe a feladat, mint amennyiből a mentőtiszttel meg tudják oldani a szolgáltatást. A Magyar Orvosi Kamara is ellenzi a megoldást. Lapunknak Éger István, a köztestület elnöke a történteket megengedhetetlen precedensnek nevezte. Szerinte a mentőtisztet arra képezték ki, hogy életet veszélyeztető helyzeteket hárítson el, ennek során olykor valóban akár orvosi beavatkozásokat is végezhet, de aztán a beteget kórházba kell vinnie, így azt orvos is látja. A kamara elnöke szerint a polgármesternek két választása van: vagy ismét saját kézbe veszi az ügyelet működtetését, vagy megállapodik a szolgáltatóval, hogy szíveskedjék nem rabszolgabért fizetni a helyi ügyeletért az orvosnak, és akkor lesz a feladatra jelentkező. Az önkormányzatokról szóló törvény kötelező feladatként a helyhatóságra testálja az alapellátást, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó ügyeleti ellátást is. A feladatra jutó állami pénzből a kisebb települések már jó ideje nem tudják finanszírozni a szolgáltatást. Társulnak és zömében ügyeleti szolgáltatásra vállalkozó cégekkel kötnek szerződést a feladatra. Az ügyeletekre nem csak az állami pénz kevés, de egyre kevesebb a hadra fogható orvos is. A hatóságok adatai szerint már több mint félmillió településnek nincs tartósan háziorvosa se. E két probléma enyhítésére már jó ideje országszerte kényszermegoldások működnek. - Sok településen alkalmaznak az ügyeleti szolgáltatók mentőtisztet – idézi a gyakorlatot Katona Gábor tiszaroffi háziorvos, aki maga is dolgozik szolgáltatónak és van olyan helye is ahol az önkormányzat alkalmazza a feladatra. Az ügyelet lényegében a háziorvosi ellátás meghosszabbítása, azoknak, akik napközben dolgoznak. Illetve az ügyelet arra is hivatott, hogy egyfajta előszűrést végezzen, valamennyire enyhítse a sürgősségi osztályokra nehezedő nyomást. Júniusban 27 ügyeletet vittem, napi nyolc óra körzetben végzett munka mellett, és most ebben a hónapban már 11-en vagyok túl. Mindezt 60 évesen csinálom. Az egyik sorstársammal még hétfőn beszéltem, szerdán ügyelt, csütörtökön pedig egyszerűen lefordult a székről és meghalt. Most még az ő ügyletei napjait is szét kellett osztanunk egymás között. De ha nem csinálom, a törökszentmiklósi ügyelet rég bezárhatott volna. Az egyik ügyeleti körzetemben is van olyan település, Abádszalók, ahol mentőtiszt dolgozik. Mint mondja: a mentőtiszt legtöbbször jobban tud mesterséges légutat biztosítani, mint egy háziorvos, de egy hasfájós gyerekkel vagy tüsszös mandulával nem igen tud mit tenni. A hasfájásból könnyen lehet a hasüregben tályog, az pedig hétfőig nem várhat, a tüsszös mandula is képes „elfajulni”antibiotikum nélkül. A mentőtiszt gyógyszert nem írhat, ajánlhat recept nélküli orvosságokat. Ha gond van, akkor itt engem kell hívnia, a fegyverneki ügyeletről – mondja, és megjegyzi: ha valóban oda kell rohannom valamiért, akkor az legalább egy óra, mert rosszak az utak, és amíg megjárom, addig Fegyverneken és környékén egyáltalán nincs orvos. Az alapellátási ügyelet régóta félmegoldásokkal működik, tudjuk, hogy régen a szakadék szélén állunk, de most biztos, hogy már zuhanunk.   A mezőberényi polgármester a történetüket lapunknak még azzal egészítette ki, hogy felidézte: az önkormányzati szövetségek májusi közgyűlésén az egészségügyért államtitkár arról beszélt, hogy már felállt a humán-, a pénzügyi tárca és miniszterelnökség képviselőiből az a bizottság, amely az ügyeleti ellátás problémáit próbálja rendezni. Azaz hamarosan lehet megoldás. Ők ennek eredményét már nagyon várják.     
Szerző

Anarchista punknak állt az EP fideszes alelnöke

Publikálás dátuma
2019.07.17. 21:08

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Punk not dead és love, hirdeti kabátján Járóka Lívia, akiről az is kiderül, az Epoxies-t hallgatja.
Igen, Járóka Líviáról, a Fidesz EP-képviselőjéről van szó, a képen ő látható. Ugyan az autoriter, nyíltan piacpárti, szélsőjobboldali, nacionalista és álszent keresztény magyar kormánypárt mindenben az ellenkezőjét testesíti meg egy anarchista punknak,
Járóka mégis egy "Punk not DeⒶd" feliratú bőrkabátban vett részt az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.

Bár a világ kétségkívül érdekesebb, és valószínűleg jobb hely is lenne tőle, ám jó eséllyel mégsem állt anarchistának Járóka. Ő maga közösségi oldalán legalábbis nem adott hangot semmiféle változásnak az általa képviselt politikai nézetek terén. Azt írja viszont, hogy megtartotta eddigi portfólióit:
  • az EP ellenőrző testületének elnöke marad;
  • megtartotta a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős alelnöki funkcióját; továbbá
  • helyettesíti az EP elnökét a Nyugat-Balkánnal fenntartott kapcsolatokban;
valamint tagja az épületekkel, közlekedéssel és a környezetbarát parlamenttel foglalkozó munkacsoportnak, a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglakozó magas szintű munkacsoportnak, illetve az Európai Polgári Díj kuratóriumának.
Szerző

Caputová a Népszavának: „Én nyíltan beszélek”

Publikálás dátuma
2019.07.17. 19:53
Caputová Gombaszögi táborban
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Áder Jánossal az EU Magyarországgal kapcsolatos kritikáiról is beszélt a szlovák elnök.
Semmi kifogásom a kettős állampolgársággal szemben – ezért a kijelentéséért kapta a legnagyobb tapsot a Gombaszögi Tábor látogatóitól Zuzana Caputová. Mint ismert, a jelenleg hatályos állampolgársági törvény ezt nemcsak tiltja, de egyenesen szlovák állampolgársága elvételével bünteti, ha valaki más ország útlevelét is megszerzi. Emiatt már sok magyar veszítette el szlovák állampolgárságát. A nemrég beiktatott köztársasági elnök - aki a múlt héten Áder Jánossal tárgyalt Magyarországon - már azzal elnyerte a legnagyobb szlovákiai magyar közéleti ifjúsági rendezvény látogatóinak szimpátiáját, hogy ellátogatott a kelet-szlovákiai településre, és egyórás fórum keretében, nyíltan válaszolt a helyi politikában érzékenynek számító kérdésekre is. A beszélgetést többször is taps szakította meg. Tetszést aratott, amikor Caputová azt mondta: a magyar kisebbségi önkormányzatok felállítása sincs ellenére, és az is, hogy szerinte fontos a kelet-szlovákiai térség infrastrukturális fejlesztése, és tenni kell a fiatalok elvándorlása ellen. A magyar politikai viszonyokhoz képest persze már az is szokatlan volt, hogy egy köztársasági elnök arról beszéljen: fel kell lépni az uniós támogatások korrupt felhasználásával szemben, és költségvetési forrásokat kell biztosítani az idősek szociális ellátására. Magyar(országi) füllel érdekes áthallása volt, amikor Caputová megemlítette: nem tartja jónak, ha az alkotmányt gyakran módosítgatják. Szerinte minden módosításnak csak a következő választási ciklusban kellene életbe lépnie, ami mérsékletre intene bármilyen kormánytöbbséget. A Népszava megkérdezte: miképpen látja a szlovák-magyar kapcsolatokat az Orbán-kormány EU-ellenes és a demokratikus értékekkel gyakran szembe menő politikája tükrében. Zuzana Caputová úgy válaszolt: „Magyarországgal jó és konstruktív kapcsolatokra van szükségünk. Szomszédok vagyunk és partnerek a V4-ben és az EU-ban is, de ez egyáltalán nem zárja ki, és ezt Budapesten is elmondtam, hogy azokról az értékekről, amiket Szlovákia tiszteletben tart és amikről én nyíltan beszélek, a magyar vendéglátóimmal is tárgyaljak. Szót ejtünk azokról a kifogásokról is, amiket az unió megfogalmaz Magyarországgal szemben. Tehát korrekt és nyílt párbeszédet folytattunk Budapesten”. A két ország kapcsolatainak és történelmének tükrében az is tabudöntögetőnek számíthat, hogy a fórum előtt a magyar nyelvű Pátria Rádiónak adott interjújában a szlovák köztársasági elnök arról is beszélt: magyar partnerével, Áder Jánossal akár közösen is megemlékezne a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójáról.