Nem akarja a duma elnöke, hogy Putyin utódja is úgy nevezze ki minisztereit, mint ahogy Orbán teszi

Publikálás dátuma
2019.07.17. 20:26

Fotó: Vladimir Fedorenko / Sputnik
2024-ben lejár az orosz elnök mandátuma, aki aztán a parlamentben folytathatja. Ezt megelőzően növelné a törvényhozás szerepét annak elnöke.
Alkotmánymódosításra, a törvényhozás szerepének növelésére tett javaslatot a Parlamensztkaja Gazeta című lapban szerdán megjelent cikkében Vjacseszlav Vologyin, az állami duma (alsóház) elnöke. Vologyin szerint
a parlamentnek minimum arra kellene lehetőséget kapnia, hogy részt vegyen a kormány minisztereinek kiválasztásában, amihez módosítani kellene az alaptörvényt.

A honatyák szavazatukkal jelenleg csak a miniszterelnök személyét és az általa összeállított kabinetet erősítik meg.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a parlamenti lapban megjelent írást Vologyin "magánvéleményének" minősítette, ugyanakkor azt mondta, hogy "a legmagasabb szintű vezetés egyik tagjának" cikke széles körben visszhangot keltett és alapja lehet a vitának. A házelnök ugyan csak kisebb, a hatalmi ágak egyensúlyát meg nem bontó, "célzott" módosítások szükségességéről írt, és nem tett említést az elnöki utódlás kérdéséről, a sajtóban megjelent vélemények azonban Vologyin kezdeményezését összefüggésbe hozták azzal, hogy
Vlagyimir Putyin elnöknek 2024-ben lejár a mandátuma, és ezt követően már nem választhatják újra.

A Bloomberg amerikai hírügynökség a hónap folyamán korábban jól értesült moszkvai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a Kreml fontolóra vette a választási törvény módosítását, hogy a törvényhozásban biztosítsa a hanyatló népszerűségű kormánypárt, az Egységes Oroszország alkotmányozó többségének fenntartását. A nagy figyelmet keltett írás szerint ennek segítségével meg lehetne növelni a miniszterelnök hatáskörét, amely tisztséget elnöki ciklusának lejárta után Putyin vehetne át.

Az összes nácit kirúghatja a Bundeswehr

Publikálás dátuma
2019.07.17. 20:12
A német hadsereg jelzése
Fotó: Klaus-Dietmar Gabbert / dpa Picture-Alliance / AFP
Egy szélsőjobboldali gondnok ügyében mondta ki az általánost a német munkaügyi bíróság, bár az ítélet még nem lépett jogerőre.
A német hadseregnek, a Bundeswehrnek jogában áll megválni azoktól a munkatársaktól, akik szélsőjobboldali nézeteket vallanak - döntött szerdán a berlini munkaügyi bíróság. Az ARD német közszolgálati csatorna beszámolója szerint a bíróság úgy döntött, hogy
a hadsereg jogszerűen bocsátotta el egyik civil munkatársát, egy gondnokot, miután kiderült róla, hogy a radikális jobboldalhoz tartozik.

A bírósági dokumentumokból kiderül, hogy a 62 éves, kelet-német, brandenburgi gondnok egy szélsőjobboldali társaság tagja, és közösségi médiában is többször osztott meg, illetve lájkolt szélsőjobboldali tartalmakat, illetve ilyen kommentet is írt.
A perirat alapján a férfi évtizedek óta dolgozik a Bundeswehrnek, és a hadsereg már tavaly decemberben közölte, hogy megszünteti a munkaviszonyát, de csak januárban tudatták vele, hogy ennek legkésőbbi határideje 2019. szeptember 30. Ezt követően fordult bírósághoz az illető. A munkaügyi bíróság szerint azonban a védelmi minisztérium jogszerűen járt el, mindössze azt kötötték ki, hogy tekintettel a férfi több mint 30 éves szolgálati idejére és korára, szociális szempontok alapján kell meghatározni a felmondási idejét. A bíróság javaslatot tett arra, hogy a hadsereg hogyan állapodjon meg további pereskedés nélkül a férfival, de ezt a Bundeswehr elutasította.
Az ítélet egyelőre nem jogerős, bármelyik fél a berlin-brandenburgi tartományi munkaügyi bírósághoz fordulhat felülvizsgálati kérelemmel.

Egy politikai gyilkosság kellett, hogy komolyan vegyék a problémát

Németországban sokkolta a közvéleményt, hogy egy neonáci férfi politikai okokból gyilkolta meg Kassel járási államigazgatási hivatalának vezetőjét, Walter Lübckét június elején - az ügy egy sötét kor emlékét idézi megannyi német számára. A belügyminiszter azóta törvénymódosításokat is belengetett a szélsőjobb megfékezéséért, és zöld utat kapott a szintén szélsőjobboldali Identitárius Mozgalom titkosszolgálati megfigyelése.

Salvini most a romák kitoloncolásával kezdett kampányolni

Publikálás dátuma
2019.07.17. 18:55

Fotó: Paolo Manzo / NurPhoto
Rákényszerülhetett az olasz belügyminiszter, hogy új ellenséget válasszon, miután egyre kevesebb menekült érkezik az országba. Ami megmarad, az a rasszizmus és a kiszolgáltatott emberek vegzálása.
Matteo Salvini szélsőjobboldali olasz belügyminiszter, az egyik kormánypárt vezetője kedden megköröztetett a minisztérium területi irodái között egy levelet, miszerint a szerveknek két héten belül listázniuk kell a környékükön lévő cigánytelepeket - írja a német DW után a Mérce.hu.
Salvini célja az állampolgársággal nem rendelkező romák kitoloncolása oda, ahonnan papírjaik szerint származnak.

Az Európai Tanács adatai szerint az unióban Olaszországban az egyik legalacsonyabb a romák aránya a teljes népességre vetítve, a 60,6 milliós lakosságú országban mindössze 120-180 ezer, valamely cigány népcsoporthoz tartozó ember él, vagyis a lakosság 0,2-0,3 százalékát teszik ki. Több, mint felük olasz állampolgár. A DW szerint integráns részei a többségi társadalomnak, ugyanakkor – akárcsak Magyarországon – a mai napig rendszeresen esnek gyűlölet-bűncselekmények áldozatául.
Elképzelhető, hogy az olasz partokat elérő menekültek számának folyamatos csökkenése miatt választott helyettük egy újabb sebezhető kisebbségi csoportot gyűlölet-propagandájának céltáblájául Salvini. Éppen szerdán emlékeztetett a Földközi-tengeren érkező menekültek számának folyamatos csökkenésére a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos. Tény továbbá, hogy a Sea Watch mentőhajó kikötésének megakadályozására tett kísérletébe is látványosan belebukott a belügyminiszter: kiderült, hogy még neki sincs elég hatalma ahhoz, hogy embereket éhhalálra ítéljen. "Ha valaki segítséget nyújt migránsoknak, azt nem szabad bűncselekménynek minősíteni" - fogalmazott erre utalva a humanitárius biztos, Hrisztosz Sztilianidesz is.
Szerző