A kormánypárti parlamenti többség múlt héten – a költségvetési törvénybe rejtve – fogadta el azt a Btk.-t érintő javaslatot, amelynek következtében szinte lehetetlen lesz bizonyítani, hogy egy bűncselekményt bűnszervezetben követtek el.
A módosítás után bűnszervezetnek minősül legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.
A Btk. a többes bűnelkövetést három fogalomba sorolja: csoportos elkövetés, bűnszövetség és bűnszervezet, s mindhármat jól el is különíti egymástól, mert a büntetési tételeknél is jelentős a különbség. A legsúlyosabb értelemszerűen a bűnszervezeté, a törvény szerint a büntetési tétel felső értékét a kétszeresére emeli, emellett kizárja a büntetés felfüggesztését, valamint a feltételes szabadlábra bocsátást.
Az eddigi szabályozás 2002 óta volt érvényben, alkalmazásánál a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát vették figyelembe, amely szerint egy bűnszervezetnél nincs jelentősége a hierarchikus felépítésnek. Elegendő volt annak megállapítása, hogy három személy legalább két, minimálisan ötévi szabadságvesztéssel járó bűncselekményt követ el már fél-egy év alatt is.
Mostantól ezen feltételek a bűnszövetségre vonatkoznak, a bűnszervezethez viszont meg kell állapítani az elkövetők közötti alá-fölérendeltségi viszonyt, munkamegosztást, konspiratív kapcsolatrendszert.
- Olvastam a módosításról, amelyet azzal magyaráznak, hogy nem megfelelő az eddigi joggyakorlat, ugyanis nincs érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között – mondta egy a lapunk által megkérdezett ügyvéd. – Csakhogy mostantól két olyan elemet kell majd igazolni, ami igencsak viszonylagos. A hierarchiát még csak-csak lehet majd igazolni, de a konspiráció bizonyításához már igen különleges esetek kellenek majd. Nem lesz könnyű dolga a vádhatóságnak, ha mostantól bűnszervezetben elkövetéssel akar valakit megvádolni, ugyanis a hármas feltételt együtt szinte lehetetlen lesz bizonyítani – tette hozzá.
Ha módosul egy törvény, akkor a gyakorlat szerint azt a törvényváltozatot kell figyelembe venni, amely a terhelt szempontjából kedvezőbb. Ez azt jelenti, hogy a módosítással például Simonka György is jól járhat, a fideszes országgyűlési képviselőt ugyanis – miután az országgyűlés tavaly októberben felfüggesztette a mentelmi jogát - bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsította meg az ügyészség. A vádhatóság szerint a békési képviselő a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető uniós és hazai költségvetési támogatásaiból kért vissza általában 45 százalékot. Ezért a Legfőbb Ügyészség egyebek mellett két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással; két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetéssel; két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetéssel vádolta meg Simonkát, aki ellen 2014-ben indított nyomozást a NAV, s került át ügye 2016-ban az ügyészséghez.
Forrásunk szerint a múlt heti módosítás alapján a képviselőnek már kevésbé kell aggódnia a három, bűnszervezetről szóló vádpont miatt.
