Költségvetési csalással vádolja az ügyészség Méhkerék fideszes polgármesterét

Publikálás dátuma
2019.07.18. 09:37

Fotó: Picasa / Tát Margit Facebook oldala
A vádirat szerint Tát Margit a 31 milliós bűnmegelőzési projekt forrásait fordította ismeretlen célra.
Költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja a Gyulai Járási Ügyészség Tát Margitot, Méhkerék fideszes polgármesterét – írja a Magyar Narancs. „Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő –
szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa”

– olvasható a lap birtokába került vádiraton. A bíróság a lap kérdésére elismerte, hogy a vádiratot megkapták, és hozzátették, hogy a tárgyalást még nem tűzték ki, talán őszre várható. Tát a Fidesz hivatalos polgármesterjelöltje az őszi önkormányzati választásokon is – amelynek legvalószínűbb időpontja október 13 – a Békés megyei településen. 2010 óta irányítja a román határ melletti községet. A vádban szereplő programra pályázásról 2012-ben döntött a képviselő-testület, 2013-ban pozitív elbírálást kapott, majd az év július 23-án az NFÜ nevében eljáró ESZA társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. aláírta a támogatási szerződést: 
31 millió vissza nem térítendő pénzből a helyi alapfokú iskolában bűnmegelőzési programot valósítanak meg, a pénz nagyobb részét az EU, kisebbik részét a magyar állam állta.

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, Tát elhatározta, hogy különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal köt színlelt megállapodásokat, közben a közreműködő szervhez kifizetési kérelmeket nyújtott be, mintha eszközbeszerzések történtek volna a projekthez. Végül sikerült 2013 és 2015 között öt részletben lehívni a fent említett 31 milliót. Az ügynek a polgármesteren kívül még 7 vádlottja van.   A szervezők még arra a részletre sem figyeltek, hogy olyan táborhelyet írtak be a kamutáboroztatásba, ahova 
állításuk szerint közel száz gyereket „vittek”, ami csupán két tucat gyerek befogadására alkalmas.

Voltak olyan programelemek, amelyek bár megvalósultak, de nem a szakmai beszámoló szerinti helyszínen és időpontban – a Gyulai Járási Ügyészség megállapítása szerint ezek is csak a látszat fenntartását szolgálták. Mi több, a méhkeréki polgármester a pályázat keretében magánszemélyként
megbízta önmagát a viselkedéskultúrával foglalkozó szakkör megtartásával, és 2013 december 7-én a fiktív szerződés alapján 168 ezer forintot fizetett ki önmagának.

A nyomozás egyébként nem tudott fényt deríteni arra, hová lett a 31 millió forint java része. A vádlottak mindegyike tagadja a bűncselekmények elkövetését.
Szerző
Témák
Fidesz
Frissítve: 2019.07.18. 09:44

Kritikát kapott a sürgészektől az ÁSZ "vészhelyzeti" jelentése

Publikálás dátuma
2019.07.18. 08:38
Képünk illusztráció!
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több pontja is nehezen érthető a szakma számára az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a sürgősségi betegellátással kapcsolatos elemzése.
Nem egészen értette dr. Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke, a Medicalonline szakmai portálnak adott nyilatkozatában, hogy miért most kerül nyilvánosságra egy 2017-ben lezárult vizsgálat jelentése. Az interjúban a szakemberrel az Állami Számvevőszék sürgősségi ellátásról szóló minapi jelentését értékeltette Tarcza Orsolya újságíró. Bognár Zsolt azt is furcsállotta, hogy említett közvélemény-kutatásban mindössze 300 főt kérdeztek meg, ami az összes sürgősségi megjelenések egy százalékát sem fedi le. „Nem tudni azt sem, hogy vidéki, vagy fővárosi SBO-kon kérdezték-e a betegeket, aminek azért van jelentősége, mert a budapesti ellátási struktúra egészen más problémákat jelenít meg. Összességében erre alapozni egy jelentést, elég erős kétségeket vet fel. Olyan, szakmailag nehezen értelmezhető fogalmakat is használnak a dokumentumban, mint például a „vészhelyzeti ellátás”, ami közigazgatási fogalom.”  Mint mondta: az OMSZ észrevétele jól rámutatott, hogy az ÁSZ olyan adatokat hasonlít össze a jelentésben, amelyek nem kompatibilisek. A mentés esetében is kétféle metódust tesz egymás mellé. Miközben az OMSZ szélesítette a mentőállomás-hálózatát, hogy minél inkább közelítsen a 15 perces kiérkezési időhöz, az állomások távolabb kerültek az SBO-któl, ahová így esetenként tovább tart beérkezni a beteggel. Ha viszont a mentőállomás az SBO-hoz közeli, nehezen tartható az elvárt kiérkezési idő. A két kritizált kritérium együttesen nem valósítható meg, jegyzi meg Bodnár. Az interjúból az is kiderül, hogy a sürgősségi munkacsoport az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársaival közösen dolgozik azon, hogy kiválogassák azokat az indikátorokat, amelyek jellemzőek lehetnek a sürgősségi ellátásban, és rámutatnak azokra a pontokra, ahol további beavatkozásra van szükség. Az adatok feltöltése február óta kötelező, ezek elemzése most kezdődik, végül jogszabályban kell meghatározni majd, hogy pontosan milyen adatok kerüljenek fel még a felhőbe. A finanszírozás emeléséről elmondja, hogy a 300 forint 30 ezres betegforgalomnál évente 9 millió forintot jelent, ami semmiképpen nem ugrásszerű bevétel növekedés. Ez az összeg a triázs elvégzésére ösztönöz, segítve a szemléletváltást.
Szerző
Frissítve: 2019.07.18. 08:41

Sorsok Háza: függelemsértési ügy lett a történészek ellenállásból

Publikálás dátuma
2019.07.18. 07:00

Fotó: Népszava
Nyugodtan nevezhetjük mind tudományos, mind közéleti szempontból elkeserítőnek és abszurdnak – lapunknak adott nyilatkozata szerint erősen zokon vette Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke, hogy kollégái között akadnak olyan történészek, akik nem hajlandók véleményezni a Sorsok Háza koncepcióját. Az egyetem fenntartója a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), ugyanaz a szervezet, amely a kormány jóvoltából tulajdonosa lett az évek óta üresen álló józsefvárosi emlékközpontnak, a Sorsok Házának. A Szombat.org számolt be arról a közelmúltban, hogy az egyetem által létrehozott Magyar Zsidó Történeti Intézet hat történész munkatársa közül csak ketten (Veszprémy László Bernát, Zinner Tibor) mutattak együttműködési készséget, négyen viszont (Konrád Miklós, Novák Attila, Paksa Rudolf, Szécsényi András) elzárkóztak attól, hogy akár közvetett formában is nevüket adják a Sorsok Házához. Az elutasítást az intézet igazgatója, Gecsényi Lajos is kudarcként élte meg: benyújtotta lemondását. Végül az a megállapodás született, hogy ügyvezető igazgatóként folytatja munkáját. Az intézet nem ösztöndíjat, nem segélyt, sem nem támogatást folyósít munkatársainak, hanem az elvárható maximális kutatói szabadság mellett az intézet igazgatója által meghatározott tudományos feladatok ellátásáért havi, rendszeres illetményt fizet – közölte kérdésünkre a már idézett Bodnár Dániel, az egyetem elnöke. Szerinte a kutatók egy részének „függelemsértő, illojális magatartása” az intézet biztonságos működését veszélyezteti. A zsidó közéletet kevés jobban foglalkoztató ügy van a Sorsok Házánál – állapította meg Bodnár, hozzátéve: az intézet felé a felkérés nem mint sanda szándék, nem mint utasítás, nem mint a szervezeti és vezetői összefonódásokkal sáfárkodó ajánlat érkezett. Bodnár Dániel tájékoztatása szerint a konklúzió: a Magyar Zsidó Történeti Intézet működése teljességgel átalakul, és a „kutatói munkamorál egyenetlenségeit kiküszöbölendő” hagyományosabb modellt fog a jövőben követni.
Szerző
Témák
Sorsok Háza