Sorsok Háza: függelemsértési ügy lett a történészek ellenállásból

Publikálás dátuma
2019.07.18. 07:00

Fotó: Népszava
Nyugodtan nevezhetjük mind tudományos, mind közéleti szempontból elkeserítőnek és abszurdnak – lapunknak adott nyilatkozata szerint erősen zokon vette Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke, hogy kollégái között akadnak olyan történészek, akik nem hajlandók véleményezni a Sorsok Háza koncepcióját. Az egyetem fenntartója a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), ugyanaz a szervezet, amely a kormány jóvoltából tulajdonosa lett az évek óta üresen álló józsefvárosi emlékközpontnak, a Sorsok Házának. A Szombat.org számolt be arról a közelmúltban, hogy az egyetem által létrehozott Magyar Zsidó Történeti Intézet hat történész munkatársa közül csak ketten (Veszprémy László Bernát, Zinner Tibor) mutattak együttműködési készséget, négyen viszont (Konrád Miklós, Novák Attila, Paksa Rudolf, Szécsényi András) elzárkóztak attól, hogy akár közvetett formában is nevüket adják a Sorsok Házához. Az elutasítást az intézet igazgatója, Gecsényi Lajos is kudarcként élte meg: benyújtotta lemondását. Végül az a megállapodás született, hogy ügyvezető igazgatóként folytatja munkáját. Az intézet nem ösztöndíjat, nem segélyt, sem nem támogatást folyósít munkatársainak, hanem az elvárható maximális kutatói szabadság mellett az intézet igazgatója által meghatározott tudományos feladatok ellátásáért havi, rendszeres illetményt fizet – közölte kérdésünkre a már idézett Bodnár Dániel, az egyetem elnöke. Szerinte a kutatók egy részének „függelemsértő, illojális magatartása” az intézet biztonságos működését veszélyezteti. A zsidó közéletet kevés jobban foglalkoztató ügy van a Sorsok Házánál – állapította meg Bodnár, hozzátéve: az intézet felé a felkérés nem mint sanda szándék, nem mint utasítás, nem mint a szervezeti és vezetői összefonódásokkal sáfárkodó ajánlat érkezett. Bodnár Dániel tájékoztatása szerint a konklúzió: a Magyar Zsidó Történeti Intézet működése teljességgel átalakul, és a „kutatói munkamorál egyenetlenségeit kiküszöbölendő” hagyományosabb modellt fog a jövőben követni.
Szerző
Témák
Sorsok Háza

Zivatar és viharos szél jöhet – Csaknem az egész országra figyelmeztetést adtak ki

Publikálás dátuma
2019.07.18. 06:35
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű, késő estére 17 és 22 fok közé csökken a hőmérséklet.
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtökre az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a zivatarok veszélye miatt. Az előrejelzés szerint éjfélig a Dunántúlon több alkalommal valószínű zivatar, ám kelet, északkelet felé haladva a zivatarok várható száma és erőssége csökken. Északkeleten, keleten a legalacsonyabb a valószínűsége villámtevékenység kialakulásának.
A Dunántúlon a zivatarokat – elsősorban délután – viharos szél, kis méretű jég, délnyugaton, délen lokálisan jelentős mennyiségű csapadék, esetleg felhőszakadás kísérheti. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű, késő estére 17 és 22 fok közé csökken a hőmérséklet. 
Szerző

Jó nagy kiskaput nyitott a kormánytöbbség nagymenőknek és bűnszervezeteknek

Publikálás dátuma
2019.07.18. 06:30

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
A jövőben pluszdolgot is bizonyítania kell az ügyészégnek - és ez bitang nehéz feladat.
A kormánypárti parlamenti többség múlt héten – a költségvetési törvénybe rejtve – fogadta el azt a Btk.-t érintő javaslatot, amelynek következtében szinte lehetetlen lesz bizonyítani, hogy egy bűncselekményt bűnszervezetben követtek el. A módosítás után bűnszervezetnek minősül legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A Btk. a többes bűnelkövetést három fogalomba sorolja: csoportos elkövetés, bűnszövetség és bűnszervezet, s mindhármat jól el is különíti egymástól, mert a büntetési tételeknél is jelentős a különbség. A legsúlyosabb értelemszerűen a bűnszervezeté, a törvény szerint a büntetési tétel felső értékét a kétszeresére emeli, emellett kizárja a büntetés felfüggesztését, valamint a feltételes szabadlábra bocsátást. Az eddigi szabályozás 2002 óta volt érvényben, alkalmazásánál a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát vették figyelembe, amely szerint egy bűnszervezetnél nincs jelentősége a hierarchikus felépítésnek. Elegendő volt annak megállapítása, hogy három személy legalább két, minimálisan ötévi szabadságvesztéssel járó bűncselekményt követ el már fél-egy év alatt is. Mostantól ezen feltételek a bűnszövetségre vonatkoznak, a bűnszervezethez viszont meg kell állapítani az elkövetők közötti alá-fölérendeltségi viszonyt, munkamegosztást, konspiratív kapcsolatrendszert. - Olvastam a módosításról, amelyet azzal magyaráznak, hogy nem megfelelő az eddigi joggyakorlat, ugyanis nincs érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között – mondta egy a lapunk által megkérdezett ügyvéd. – Csakhogy mostantól két olyan elemet kell majd igazolni, ami igencsak viszonylagos. A hierarchiát még csak-csak lehet majd igazolni, de a konspiráció bizonyításához már igen különleges esetek kellenek majd. Nem lesz könnyű dolga a vádhatóságnak, ha mostantól bűnszervezetben elkövetéssel akar valakit megvádolni, ugyanis a hármas feltételt együtt szinte lehetetlen lesz bizonyítani – tette hozzá. Ha módosul egy törvény, akkor a gyakorlat szerint azt a törvényváltozatot kell figyelembe venni, amely a terhelt szempontjából kedvezőbb. Ez azt jelenti, hogy a módosítással például Simonka György is jól járhat, a fideszes országgyűlési képviselőt ugyanis – miután az országgyűlés tavaly októberben felfüggesztette a mentelmi jogát - bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsította meg az ügyészség. A vádhatóság szerint a békési képviselő a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető uniós és hazai költségvetési támogatásaiból kért vissza általában 45 százalékot. Ezért a Legfőbb Ügyészség egyebek mellett két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással; két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetéssel; két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetéssel vádolta meg Simonkát, aki ellen 2014-ben indított nyomozást a NAV, s került át ügye 2016-ban az ügyészséghez. Forrásunk szerint a múlt heti módosítás alapján a képviselőnek már kevésbé kell aggódnia a három, bűnszervezetről szóló vádpont miatt.
Szerző
Témák
bűnszervezet