Szentélyként működhetett a Baradla-barlang

Évezredekkel ezelőtt szent helyként működhetett az Aggtelek melletti Baradla-barlang, erre utal az a 5000, illetve 3200 éves, 59 tárgyból álló páratlan leletegyüttes, amelyet az ELTE régészei találtak.

Bronzkori kerámiákat, edényeket, díszített bronzvereteket és fecskefarok alakú csüngőket, emberi és állati maradványokat is találtak a régészek az Aggtelekhez tartozó Baradla-cseppkőbarlangban. A szakemberek ezek alapján úgy vélik, ezek egy ceremoniális ruha tartozékai lehetnek, így a barlangot szentélyként használhatták. Szabó Gábor, az ELTE ásatásvezető régésze a Borsnak azt mondta, a vélhetően fontos kultuszhelyszínen beavatási szertartásokat végeztek, áldozatokat mutattak itt be, amelyekre akár az Alföldről is érkezhettek emberek.

Az ásatásvezető szerint a barlangi vízfolyások következtében kialakuló vastag, 20-30 centiméteres mésztufaréteg alatt az ősi rítusokhoz használt kellékek szinte tökéletes alakjukban maradtak fent. Ha sikerül gyorsan megtisztítani a páratlan kincseket, már fél év múlva a Nemzeti Múzeumban lehetnek - tette hozzá.

Hétfőn az Index számolt be arról, hogy a régészek váratlanul bukkantak az 5000, valamint a bronzkori, nagyjából 3200 éves leletegyüttesre, a fémkereső műszer olyan helyen jelzett, ahol a kutatók korábban már többször eredmény nélkül átmentek. Most azonban a sziklák alatt bronzkori ceremoniális ruházat vereteire bukkantak.

Magyarország egyik legismertebb cseppkőbarlangját már százötven éve kutatják, az ELTE tanszékvezető régésze négy éve indította a fémkeresős régészeti projektjét, amelynek során már harminc bronz- és aranykincset talált az országban.

A bronztárgyakat és a kerámiákat restaurálják, és természettudományos vizsgálatokat is szeretnének végezni rajtuk. A kutatók remélik, hogy az áldozati lakomákról fennmaradt állatcsontokon végzett izotópvizsgálatokkal azt is sikerül kideríteni, hogy honnan vitték őket a barlangba. A növényi maradványokat táplálkozástörténeti szempontból is fontosnak tartják a szakemberek, a barlangban szétszórva talált, elsőre újkőkorinak gondolt embercsontokat pedig radiokarbon-vizsgálatokkal fogják megvizsgálni, de leletek embertani és archeogenetikai szempontból is izgalmasak lesznek.

A Baradla-barlangban a régészeti ásatások augusztusban és jövőre folytatódnak.

A hvg.hu vette észre, hogy a építkezés előtt végzett feltárásról a brit The Sun is beszámolt.