Felgyújtottak egy japán filmstúdiót – többen meghaltak

Publikálás dátuma
2019.07.18. 10:23

Fotó: Naoya Masuda / AFP/Yomiuri
A tűzben az elkövető is megsérült, őt szintén kórházba szállították.
Harminc ember meghalt Kiotóban egy filmstúdióban gyújtogatás miatt kitört tűzvészben csütörtökön.  Szatosi Fudzsivara, a kiotói tűzoltóság képviselője hozzátette, hogy harminchat embert szállítottak kórházba.     Beszámolók szerint
a stúdióba egy férfi rontott be, és egyelőre ismeretlen folyadékot locsolt szét, majd meggyújtotta.

A tűzben az elkövető is megsérült, őt szintén kórházba szállították. A hatóságok értesülése szerint a tűz idején az épületben csaknem hetvenen tartózkodtak, ám legtöbbjüknek sikerült kimenekülnie. Hírügynökségek szemtanúkra hivatkozva arról számoltak be, hogy az épületből robbanásokat hallottak. A lángokat a tűzoltóság néhány óra alatt eloltotta. Az NHK japán televíziós csatorna több felvételt közölt a helyszínről, ezeken sűrű füst veszi körbe a stúdiót.   
A csatorna értesülései szerint az elkövető egy 41 éves férfi volt, aki tette elkövetésekor azt kiabálta: „Haljatok meg!”.

A hírt hivatalos források egyelőre nem erősítették meg, a rendőrség részéről csak azt közölték, hogy a gyújtogató jelenleg nincs kihallgatható állapotban. 
A helyszínen több kést is találtak.

Abe Sindzo japán miniszterelnök Twitter-bejegyzésében szörnyűségnek nevezte a gyújtogatást, és részvétét fejezte ki az áldozatok családja felé. A Kyoto Animation nevű céget 1981-ben alapították, és számos, a fiatalok körében népszerű animációs film fűződik a nevéhez.
Szerző
Témák
japán tűz
Frissítve: 2019.07.18. 14:51

May: Világszerte durvul a politikai közbeszéd

Publikálás dátuma
2019.07.18. 10:17

Fotó: HENRY NICHOLLS / AFP
A politika akkor mutatja a legjobb formáját, ha meggyőzés, csapatmunka és kölcsönös kompromisszumkészség vezet az optimális eredményhez – mondta a távozó brit miniszterelnök.
Theresa May szerint világszerte terjed a más véleményen lévőket lealacsonyító, a saját véleményt „abszolutizáló” politikai magatartás, és emiatt folyamatosan durvul a politikai közbeszéd hangneme. May, aki egy hét múlva távozik a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és a miniszterelnöki tisztségből, a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – hallgatósága előtt tartott szerdai búcsúbeszédében kijelentette: a politika akkor mutatja a legjobb formáját, ha meggyőzés, csapatmunka és kölcsönös kompromisszumkészség vezet az optimális eredményhez. Ennek alternatívája a vesztesek és győztesek politikája, az abszolutizmus és folyamatos viszálykodás politikája, amely ma már mindenkit fenyeget. Theresa May – alig burkolt bírálattal illetve azokat a keményvonalas tory képviselőket is, akik elvetették a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást – kijelentette: mára az egész politikai közbeszédet rossz irányba terelte a kompromisszumkészség hiánya még olyan esetekben is, amikor szükség lenne kompromisszumokra. May szerint ez egyfajta „abszolutizmushoz” vezetett, amelynek képviselői azt hiszik, hogy ha nézeteik érvényesülését elég hangosan és elég hosszú ideig követelik, akkor végül elérik, amit akarnak. A brit kormányfő elismerte, hogy az általa alkalmazott szóhasználat sem volt mindig „tökéletes”. Kijelentette: helytelen volt például azt mondania, hogy a külföldi EU-állampolgárok a sort kikerülve érvényesítik jogosultságaikat Nagy-Britanniában. May ezt néhány hónapja, a Brit Iparszövetség (CBI) Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva mondta, kijelentetve: a brit EU-tagság megszűnése utáni új brit bevándorlási szabályozás véget vet annak, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől, szakmai tapasztalataiktól függetlenül „beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé”. A brit miniszterelnök e kijelentését számos bírálat érte, és May nem sokkal később, egy parlamenti felszólalásában elnézést kért, elismerve, hogy nem lett volna szabad e szóhasználattal élnie.

„Cinikus valótlanság”

A Chatham House-ban tartott szerdai beszédében Theresa May kijelentette: a mai generáció felelőssége, hogy a nyugati világ sikerét megalapozó liberális örökséget a következő nemzedékek számára is meg lehessen őrizni. A brit miniszterelnök szerint a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság következményeiből populista mozgalmak kovácsoltak politikai tőkét. Ezek a mozgalmak a megosztás politikáját hirdették meg, ellenségeket jelölnek ki és tesznek felelőssé saját problémáikért, ugyanakkor e problémákra könnyűnek tűnő megoldásokat ígérnek, a kompromisszumokat és a nemzetközi intézmények keretében folytatott együttműködést pedig nem az erő, hanem a gyengeség jelének tekintik. Theresa May szerint ezt a gondolkodásmódot Vlagyimir Putyin fejtette ki világosan a minapi G20-csúcs előtt adott nyilatkozatában. Az orosz elnök a Financial Times című brit üzleti napilapnak adott interjúban a június végi csúcstalálkozón azt mondta, hogy mára „idejétmúlttá vált” a liberális eszme, mivel szembekerült az emberek túlnyomó többségének érdekeivel. A brit kormányfő azonban szerdai beszédében ezt „cinikus valótlanságnak” nevezte és kijelentette: ha a liberális demokráciák, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország életminőségét vagy gazdasági sikereit valaki összeméri Oroszország életminőségével és gazdasági sikereivel, nem juthat arra a következtetésre, hogy „a mi rendszerünk vált idejétmúlttá”.
Szerző

Szárnyakat kaphatnak a szaúdi nők, tényleg

Publikálás dátuma
2019.07.18. 09:00

Fotó: FAYEZ NURELDINE / AFP
Még idén eltörölhetik Szaúd-Arábiában, hogy a nők csak férfi „oltalmazójuk”engedélyével utazhatnak külföldre.
„A férfiak a nők védelmezői és támogatói, amiatt, hogy Allah néhányukat előnyben részesített másokkal szemben, és mert ők (a férfiak) költenek rájuk a vagyonukból. Ezért a jóravaló nők engedelmesek, őrzik a férjük távollétében azt, amit Allah őrizni parancsolt nekik…” (A Nők szúra, 34.) – általában erre a Korán idézetre szoktak hivatkozni a muszlim hittudósok, mikor azt magyarázzák, a nők miért szorulnak a férfiak védelmére. Szaúd-Arábiában ez azt jelenti, hogy törvény szerint „oltalmazóik” – jellemzően az apa, majd később a férj, vagy a család más férfi tagja – engedélye kell, ha például külföldre akarnak utazni, vagy meg akarnak házasodni. A hagyomány alapján bizonyos családokban még a munkavállalás, egészségügyi ellátás vagy lakásbérlés is jóváhagyásukhoz kötött. Sőt, léteznek olyan szélsőséges nézetek, amelyek szerint egy nőnek még ahhoz is hozzájárulás kell, ha el akarja hagyni a házat. Ez azonban hamarosan megváltozhat. A The Wall Street Journal a királyi családból származó forrásokra hivatkozva nemrégiben arról írt, hogy az országban még idén eltörölhetik, hogy a felnőtt nők és a 21 éven aluli férfiak csak oltalmazóik hozzájárulásával utazhatnak. A lap úgy tudja, hogy az utasítás „legfölülről jött”, bár a koronaherceg, Mohammed bin Szalmán „semleges”, az ügy vizsgálatát a hittudósokra bízta. A cikkben megszólaló magas rangú tisztviselő szerint az nem is kérdés, hogy a kormány és a nép változást akar, a vita inkább arról zajlik, hogyan lehet a leggyorsabban és leginkább zökkenőmentesen végrehajtani a reformokat. Már elkezdték a téma „puhítását”, mint a cikk is rámutat, például az egyik népszerű szaúdi beszélgetős műsorban is az oltalmazásról vitáztak nemrégiben, és a dzsiddai Okaz újság is címlapon foglalkozott vele. Az borítékolható, hogy a társadalmat megosztaná a változás. Kérdés persze az is, hogy a törvényből mit sikerülne betartatni, hiszen ahogy fentebb is írtuk, a jelenség mögött nem csak a jog, de a hagyomány is áll. „Ez egy döntő lépés a helyes irányba” – örvendezett a lapnak egy szaúdi nő, egy másik viszont azon dohogott, hogy a törvény nem megy elég messzire, nem csak az utazás, de a házasság, a munkavállalás kapcsán is el kellene törölni a gyakorlatot. Olyan is akadt viszont, aki Twitteren védelmébe vette a szokást, mondván bízik az apjában, nem bánja, hogy helyette hoz döntést, és hisz benne, hogy az iszlám szerint oltalmazóra szorul. A téma idén év elején nemzetközileg is reflektorfénybe került, mikor egy 18 esztendős szaúdi lány, Rahaf Mohammed al-Kunun a családi nyaralásról megszökött szüleitől. A tinédzser Kuvaitban felszállt egy Thaiföldre tartó gépre, majd a bangkoki szálloda szobájában elbarikádozta magát és a közösségi médiában kért segítséget. A családi összetűzés csakhamar politikai üggyé nőtte ki magát, miután Rahaf azt állította, hogy szülei fizikailag és lelkileg is bántalmazták, Szaúd-Arábiában elnyomták, és miután elhagyta az iszlám vallást, biztosan kivégeznék. Végül valószínűleg a médiafelhajtásnak is köszönhetően nem adták ki szüleinek, hanem kisebb diplomáciai csörtét okozva, a miniszterelnök személyes közbenjárásával Kanadában kapott menekültstátuszt. A tervezett törvénymódosításnak persze aligha ez az eset az oka, a döntés jól illeszkedik abba a reformfolyamatba, amit Mohammed bin Szalmán indított meg. Az ifjú koronaherceg célja, hogy „visszatérjenek a mérsékelt iszlámhoz”, aminek része az ország megnyitása a világ felé, és a Vízió 2030 program keretében a gazdaság diverzifikálása, az olajfüggőség csökkentése. A trónörökös hatására bő egy évvel ezelőtt engedélyezték, hogy nők is vezethessenek, a statisztikák szerint már legalább hetvenezren szereztek azóta jogosítványt. Ugyancsak tavaly történt meg először a királyságban, hogy nők a stadionban nézhettek focimeccset. Próbálják a munkaerőpiacra is bevonni a nőket, egyre többen vállalnak közülük munkát. A cél az, hogy a jelenlegi 23 százalékos arányukat jövő évre 28-ra tornázzák fel, ezért megnyitották számukra a kapukat bizonyos feladatokra a hadseregben, rendőrségben, tűzoltóságon is. Jól jelzi a változásokat az is, hogy a politikában is egyre fontosabb szerepet vállalhatnak, például az ország történetében először egy nőt, Ríma bint Bandár bin Szultan bin Abdel-Azíz hercegnőt neveztek ki Szaúd-Arábia nagykövetének az Egyesült Államokba.    
Szerző