versek;

2019-07-20 08:27:49

Turi Tímea versei

Én vétkem

Vétkeztem tettel, szóban és gondolatban,

mert a szó tett,

és gondolkodni is csak szavakkal lehet.

Lót felesége visszafordul, és megy tovább

Évekig vártam arra, hogy valami történjen,

és utólag hálát adtam a sorsnak,

hogy nem zavarta meg semmi a nyugalmamat.

Az eset

A nagy darab fiúk tetszettek neki.

Ha izmosak voltak és szőrösek,

ez volt a gyengéje. Ha társaságban

bemutattak neki egy ilyen férfit,

zavartan az italát keverte,

hogy minél kevesebbet kelljen ránéznie.

Hiszen foglalt volt, és az is akart maradni.

Mégis egy reggel, amikor munkába ment,

a férje még aludt, csodálkozva nézett vissza

az ajtóból. Alig látszott a takaró alatt,

olyan törékeny volt, és az álla élesen világított,

akár egy görög szobornak.

A férfi, akit szeret, akivel együtt fog megöregedni.

Hogyan történhetett, hogy mégsem az esete?

Az elkerülhetetlen 

Vajon mit tennék, ha kopaszodó férfi lennék?

Úgy tennék, mintha nem venném észre,

a fodrásznak változatlan utasítást adnék,

és próbálnék mindenkire szemből nézni,

hogy ne lássák, a fejem búbjáról terjed a folt?

Vagy épp ellenkezőleg: ami van,

azt hosszabbra hagynám, hátha eltakarná a hiányt,

esetleg át is fésülném a maradék tincseket?

A legvalószínűbb, hogy kopaszra nyírnám magam,

mintha én akartam volna így, és teljesen.

De bármit tennék, lenne-e hozzá elég bátorságom,

hogy elfogadjam: vannak dolgok,

amiket megváltoztatni nem tudok,

amiket befolyásolni nincs hatalmam.

Hogy vannak dolgok, amik bár engem érintenek,

de a bekövetkeztükhöz nincs közöm.