lakásépítés;Fővárosi Negyed;

- A Belvárosban 2 millió egy négyzetméter

Több ponton túlárazott a fővárosi piac. Idén 10 600 új lakást adhatnak át, jövőre 7 050, míg 2021-re kétezer lakást ígérnek a befektetők.

Sorra jelentek meg az utóbbi hetekben a lakáspiaci statisztikák és elemzések, amelyek mindegyike kiemelte, hogy tavaly az új lakások fele Budapesten és Pest megyében épült és az idei első negyedévben tovább élénkült az építési kedv a fővárosban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentése úgy fogalmaz, hogy erős kereslet mellett tovább élénkült a piac, több adás-vétel történt, tovább nőttek az árak, viszont országon belül, sőt a fővárosi kerületek között is nagyok az eltérések. Az átlagos négyzetméterárak a községekben tavaly már csak a budapesti átlag 21,6 százalékát tették ki, ez az arány 2012-ben még 36,2 százalék volt, tehát egyre inkább elértéktelenednek a vidéki ingatlanok, miközben Budapesten egyetlen év alatt majdnem 23 százalékkal mentek fel az árak. Már a jegybank sem tagadja, hogy több ponton túlárazott a fővárosi piac.

Az új lakások budapesti piacáról két elemzés is készült nemrég. Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont Budapesti Lakáspiaci Riportja majdnem 25 ezer megvásárolható lakás adatait tartalmazza, az Otthon Centrum összesítése 2019 márciusában több mint 33 épülő lakás mellett 16 688 szabad lakást rögzített, de a valóságban a folyamatos átárazások miatt ezeknek csak egy részét lehet elérni jelenleg.

Mindkét adatbázis anyagát felhasználva a következők jellemzik a fővárosi új lakások piacát:

Összesen 456 beruházás van folyamatban, de ezek 33 100 lakásának 32 százaléka még nem vehető meg, mert csak most tervezik az ingatlanokat. Az utóbbi egy évben 9 új projekt indult el. Az Otthon Centrum azt is kiszámolta, hogy a budai kerületekben épülő beruházások egyenként átlagosan 68 lakást tartalmaznak, a pesti oldalon valamivel nagyobb projekteken dolgoznak, 75 lakás épül egy-egy fejlesztés keretében.

A legnépszerűbb a XIII. kerület, itt 90 különféle építkezésen dolgoznak a beruházók. Ezt három budai kerület követi, ahol szintén nagyon sok építő lát fantáziát. A XI. kerületben 53, a harmadikban 51 és a másodikban 35 projekt keretében készülnek új lakások. A pesti oldalon kisebb a tumultus, a VIII. és IX. kerületben egyaránt 31 helyszínen tart az építkezés, vagy tervezik azt, míg Zuglóban 29 projekten dolgoznak.

A Lakáspiaci Riport azt emeli ki, hogy a szabad lakások kínálata az első negyedévben nőtt és jelenleg 7300 új építésű lakás elérhető, több mint kétezret pedig idén tavasszal adtak el az építtetők. A legélénkebb Újbudán, Angyalföldön és Óbudán volt a piac, a vevők többsége a 40-70 négyzetméter közti lakásokat keresi. Az összeállításból az is kiderül, hogy a kínálatban egyre kevesebb lakás értékesíthető a jövő évtől a kedvezményes 5 százalékos áfával, ezért sok ingatlannál most számolgatják az új árakat.

A lakások több mint felénél ezt a télen már megtették – nem először a beruházások megkezdése óta. Ráadásul az emelések drasztikusak, egy év alatt elérték a 20 százalékot, s átlagosan 4,8 millióval dobták meg a már addig is borsos lakásárakat. 2016 tavaszán még 520 ezer forint volt egy átlagos négyzetméterár a fővárosban, most 825 ezer forint. Ennél magasabbat mért az Otthon Centrum, az ő adatbázisuk 917 ezer forintos átlagos négyzetméterárat mutat, jelentős szórással. A legdrágább az V. kerület, a Belvárosban kétmilliót kell fizetni egyetlen négyzetméterért, az I. és a II. kerületben 1 350 000 forint feletti négyzetméterenkénti árakkal számolnak, de a VI. és XII. kerület is túllépte már a milliót, míg a legolcsóbb új lakások Soroksáron épülnek, átlagosan 500 ezer forintos négyzetméteráron. A kimutatás csak a projektek egy részénél tudott négyzetméter árakat mutatni, az adatok alapján most a legdrágább a Viza Apartmanház a XIII. kerületi Párkány utcában és nem messze innen a Green Court Residence a Taksony utcában.

A Lakáspiaci Riport szerint, amelynek adatait az MNB is beépítette a jelentésébe, idén 10 600 új lakást adhatnak át, jövőre 7 050, míg 2021-re kétezer lakást ígérnek a befektetők. Néhány hete pedig megjelent az első olyan projekt, a Grand Corvin II. üteme, amelynek lakásaiba csak 2022-ben lehet majd beköltözni. Jellemző ezekre a beruházásokra a jelentős csúszás, az értékesítésre váró lakások harmadának átadása fél évet, 4400 lakás birtokbavétele azonban már több mint egy évet késik.

A használt lakások piacán is elszabadultak az árak. A KSH idei első negyedéves összefoglalójában olvasható, hogy a budapesti használt lakásokért átlagosan 28,7 millió forintot fizettek a vevők az év első három hónapjában, az újakért pedig 33,1 milliót. A lakáscélú hitelekről éves országos adatot találtunk, a mostani hitelállomány 5,4-szer nagyobb a 2013-as mélypontnál. 2018-ban 108 ezer kérelmet engedélyeztek, átlagosan 7,9 millió forintos értékben, ugyanakkor mindössze 8,4 százalékuk volt államilag támogatott kölcsön.

Átgondolatlan lakáspolitikaA lakáspiaci adatok tömege mellett viszonylag kis visszhangot váltottak ki azok a kutatások és piaci értékelések, amelyek szerint itt a vége – jövőre már kevesebb lakás épül, és az utóbbi évek erőltetett beruházásai sem érték el azt a mennyiséget, ami elegendő lenne az öreg magyar lakásállomány természetes cseréjéhez. Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 néhány hete frissített adatai szerint idén 21 500 lakás épülhet az országban, de jövőre már csak 16 ezer, az azt követő két évben pedig 12-13 ezer új lakás készülhet el. Ezt azzal magyarázta Varga Dénes közgazdász, hogy a Magyarország számára fontos partnereknél a gazdasági növekedés üteme lassul és az EU támogatások is csökkennek. Az elemzés úgy fogalmaz, hogy „a 2017-ben elindított élénkítési program legfőbb hibája, hogy a központi akarat túl rövid idő alatt akar túl nagy eredményeket elérni, amit azután várhatóan nem sikerül stabilizálni.” Politikai szempontok szerint lehet, hogy jó megoldás volt a lakáspiac felfuttatása – folytatódik az értékelés, de ez a túl gyors, túl erőteljes élénkítés felelős az árak elszabadulásáért, és a kapacitáshiányért. Ráadásul nehéz minőségi munkát végezni az építőiparban megjelent szakképzetlen tömeggel, a visszaesésnél egyszerre küldik majd el őket a cégek. Az elemzés szerint stabil növekedést csak a bérek emelése és egy ehhez társuló progresszív adózási rendszer hozhatna, e nélkül még a mostani „átgondolatlan” támogatási politika mellett sem lehet elérni, hogy megépüljön a lakásállomány természetes megújulását biztosító évi 43 ezer új lakás.
A beruházók még reménykednekA jelenlegi jogszabályok alapján 2020. január 1-jétől az építkezések 5 százalékos kedvezményes áfája megszűnik, ebben a szektorban is vissza kell állni az általános 27 százalékos áfa kulcsra. Ez a lépés további durva lakásár emelést hoz és a kisebb beruházók várhatóan bedobják a törölközőt. Ezért most az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület egy – a kormány számára is elfogadható – kompromisszumos megoldáson dolgozik.

Hiába kapott különleges hatáskört, nem élt a lehetőséggel – értékelik jogvédők a távozó ombudsman, Székely László ténykedését. Sokszor csöndben maradt, amikor szólni kellett volna.