„Egyértelmű, hogy elégtelenül teljesített”

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Hiába kapott különleges hatáskört, nem élt a lehetőséggel – értékelik jogvédők a távozó ombudsman, Székely László ténykedését. Sokszor csöndben maradt, amikor szólni kellett volna.
Ha hirtelen rákérdez valaki a nevére, percekig gondolkodnom kellett volna, mire eszembe jut – mondta Székely László most távozó ombudsmanról Setét Jenő, a roma érdekvédelemmel foglalkozó Idetartozunk Egyesület elnöke. Hangsúlyozta, hogy nem sértegetni akarja Székelyt. Pusztán arra utalt, hogy hat éven át tartó működése kevés nyomot hagyott benne. A polgárjogi szervezet vezetője nem vette észre, hogy az ombudsmani hivatal komoly konfliktusokat vállalt volna a hatalommal.
Annak ellenére így van ez, hogy akadnak kivételek – folytatta. A miskolci számozott utcák ügyében, ahol főként roma családokat ért jogsérelem, Székely László munkatársai tisztességes és alapos vizsgálatot készítettek. Setét Jenő szerint az már a magyarországi jogállam helyzetét minősíti, hogy Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármestere egyszerűen negligálta az ombudsmani ajánlásokat és a különféle fórumokon hozott elmarasztaló döntéseket.
Az addig miniszteri biztosként dolgozó Székely Lászlót az Országgyűlés 2013 szeptemberében választotta meg az alapvető jogok biztosává. Elődje Szabó Máté volt, utódja – Székely mandátumának lejártával, szeptember 26-ától – Kozma Ákos, a Független Rendészeti Panasztestület tagja lesz.
A Fidesz által elfogadott alaptörvény 2012-től olyan hatáskörrel ruházta fel az ombudsmant, ami a meglévőnél is jóval nagyobb jelentőséget adott ennek a pozíciónak – hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, aki máskülönben csak névrokona a már említett Szabó Máténak.
Korábban bárki, érintettség nélkül indítványozhatta az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok megsemmisítését. A Fidesz ezt felszámolta, és az indítványozás lehetőségét döntően a közvetlenül érintettek körére szűkítette. Rajtuk kívül, érintettség nélkül, csak nagyon kevesen fordulhatnak Alkotmánybírósághoz. Közülük az egyetlen „nem politikai tényező” az ombudsman – állapította meg Szabó Máté Dániel.
Székely László tevékenységét tehát elsődlegesen abból a szempontból érdemes mérlegre tenni, hogy élt-e ezzel a különleges lehetőséggel. A TASZ szakmai igazgatója szerint ilyen aspektusból egyértelműen kijelenthető, hogy az ombudsman elégtelenül teljesített. Székely évente mindössze egy-két esetben fordult Alkotmánybírósághoz, jóval kevesebbszer, mint elődje, Szabó Máté, holott az bizonyosan állítható, hogy a jogrendszer tele van alapjogsérelemmel járó jogszabályokkal.
Megnéztük: az Alkotmánybíróság honlapja alátámasztja állítását. A 2012-től kezdődő időszakban 65 olyan esetet találni, amikor az indítványozó az ombudsman volt. Túlnyomó többségük Szabó Mátéhoz (néhány esetben valamelyik ombudsmantársához) kötődik, a 65 beadványból Székely László csupán 9-et jegyez. Pedig 2012 után Szabó Máté csak másfél évig volt hivatalában: így is többször annyi alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, mint Székely László hat év során összesen.
A TASZ szakmai igazgatója sem vitatja, hogy előfordultak ügyek (a számozott utcákon kívül például a gyermekotthonokban feltárt jogsértések), amelyekben Székely László kifejezetten pozitív szerepet játszott. Setét Jenőhöz hasonlóan ugyanakkor erősen kifogásolta, hogy az ombudsman nem, vagy csak ritkán állt bele konfliktusokba. „Kevés olyan politikai támadás érte, ami elől nem hajolt el” – mondta Szabó Máté Dániel, aki azt is felrótta, hogy Székely László alig-alig indított átfogó vizsgálatokat. Márpedig fölösleges bizonygatni, hogy az elmúlt években ezekre milyen nagy szükség lett volna akár az egészségügyben, akár más területeken.
Miközben a jogvédők általános vélekedése szerint Székely László többnyire „láthatatlan maradt”, az a gyanú is megfogalmazódott, hogy az ombudsman olykor fideszes politikai érdekek kiszolgálójává vált.
Nemrég Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke idézte fel az Élet és Irodalomban, hogy az előző ciklusban, a kormány kvótanépszavazási kezdeményezésének sikertelensége után az alaptörvény hetedik módosítása is elbukott a parlamenti szavazáson. (A Fidesznek akkor éppen nem volt kétharmada a törvényhozásban.) Sem a referendum, sem az alaptörvény elmaradt módosítása nem jelentett jogalapot arra, hogy a kormány folytassa menekültellenes politikáját.
Majtényi közlése szerint ezen segített az ombudsman alkotmánybírósági indítványa, amely alkalmat adott az Alkotmánybíróságnak arra, hogy biztosítsa a hiányzó közjogi alapot a „szégyenletes kormányzati menekültpolitikához”.
Az emberi jogi szervezetek számára egyébként is fájó pont, hogy menekültügyben Székely László nem emelte fel a szavát, mondván, neki nem tiszte „bevándorláspolitikai kérdésekben állást foglalni, mert ez kormányzati felelősség”. Az Eötvös Károly Intézet azzal szembesítette: valójában az ombudsman feladata megvizsgálni minden olyan kormányzati politikát, cselekedetet és jogalkotást, amelyek az alapvető jogokat érintik.

Mindig bajunk volt a kenyér minőségével

Egy ombudsmannak az a dolga, hogy tüske legyen a hatalom körme alatt – jelentette ki a Népszavának adott interjújában tavaly decemberben Székely László, aki messze nem annyira elégedetlen munkájával, mint kritikusai. Elmesélte, hogy gyerekkorában állandóan a kenyér minősége volt a probléma. Hiába lett egyre jobb, az emberek mindig azt érzékelték, hogy csak rosszabb lesz.
A szubjektív érzetet szerinte sok minden befolyásolja, neki viszont objektív statisztikái vannak. Ezek alapján évi 7-9 ezer beadványukból ajánlásaik több mint 80 százalékát elfogadta a jogalkotó. Az ombudsman – mondta Székely László – nem egyedül felelős azért, hogy a jogállam milyen állapotban van, és „sok helyzet van, amiben tehetetlen”.

Szerző
Témák
ombudsman

Nemcsak Horvátország, de Szlovénia szennyvíziszapja is Magyarországra ömlik, hisz a pénznek nincs szaga

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:18
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Tavaly az összes szlovén szennyvíziszap Magyarországra kerülhetett, 30 ezer tonnát importáltunk.
2018-ban Szlovénia egy éves termelésének megfelelő mennyiségű szennyvíziszap érkezett két magyar feldolgozótelepre – értesült a Siol.net szlovén hírportállal együttműködő 24.hu. A szlovén környezetvédelmi és területrendezési felügyeletettől (IRSOP) azt tudták meg, 2018-ban 30 ezer tonna szennyvíziszap érkezett Szlovéniából a magyarországi telepekre. Mivel az Eurostat adatai alapján az ország szennyvíztermelése 2010 és 2015 között évente 26 és 30 ezer tonna között mozgott, ezért
kijelenthető, hogy 2018-ban egész Szlovénia szennyvíziszapját hazánkban dolgozták fel.

Az IRSOP azt is elárulta, hogy Pápa-Tapolcafőre - ahol a lerakó egy fideszes képviselő családjának érdekeltsége - 2015-ben kezdték meg a szállítást, Székesfehérvárra pedig - ahová fél Horvátország szennyvíziszapja is került tavaly - 2018-ban. Az előzmények azonban ennél is messzebbre nyúlhatnak vissza, ugyanis egy 2012-ben közölt, ma már csak egy blogon elérhető cikk szerint már 7 évvel ezelőtt arról döntöttek Mariborban, hogy tonnánként 76 eurós költséggel felszámolnak egy helyi telepet, az ott elhelyezett, régebbi szennyvíziszapot átszállítják Magyarországra, a később keletkező újabb adaggal együtt.
Nagy port kavart az utóbbi hetekben, hogy különböző cégek külföldről származó, nagy mennyiségű szennyvíziszapot hoztak, vagy terveznek behozni Magyarországra. A 24.hu szerint például Egerszalókon természetvédelmi területen tervezik szennyvíziszap lerakását, Székesfehérváron a város határába került nagy mennyiségű hulladék, aminek messze elér a szaga. Emiatt a város fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András rendkívüli közgyűlést hívott össze és bírálta az engedélyt kiadó Pest Megyei Kormányhivatalt.
További importot a magyar hatóságok a jövőben nem fognak engedélyezni - bár nem tervezik a teljes tiltást -, és felülvizsgálják a meglévő engedélyeket

- közölte csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Már múlthéten bejelentette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő egy kérdésére válaszul, hogy a kormány vizsgálja a történéseket és szigorítani akarja a szennyvíziszap-kezelésre vonatkozó jogszabályokat. Varga-Damm ezt úgy kommentálta a Népszavának, hogy a szabályok már így is elég szigorúak, csak nem tartatják be őket. A többi pedig az önkormányzati választás kampányához tartozó színjáték.
Miután kiderült, hogy a horvát főváros teljes évi szennyvíziszapja és egész Szlovénia termése Magyarországon landol, a 24.hu a Pest Megyei Kormányhivatalt és a hulladékügyekben illetékes két minisztériumhot, az agrár-, illetve az innovációs tárcát is megkereste. Kérdéseikre nem válaszoltak.
Szerző

Cseppekben mérik a vizet Hajdúhadházon

Publikálás dátuma
2019.07.19. 06:30

Fotó: Konyhás István
Üzemeltetési veszteségére hivatkozva a hőség kellős közepén csökkentették a közkutak vízhozamát a sokgyermekes családok lakta utcákban.
Hajdúhadházon éppen a nyári hőség kellős közepén csökkentették le az egyik településrészen a közkutak vízátfolyását, s így lakásonként mindössze néhány tíz literre csökkent a vízvételi lehetőség. - A kifolyó csak rendkívül lassan engedi át a vizet, az emberek folyamatosan sorban állnak, már többször hatalmas balhé kerekedett, sokan fellázadtak, hiszen gyakorlatilag a kollektív büntetés elvét alkalmazva lehetetlenítettek el családokat – mondta a Népszavának a városban élő Alföldi-Lakatos Gábor, aki korábban önkormányzati képviselőként és roma kisebbségi önkormányzati képviselőként is dolgozott. Szavai szerint nemcsak embertelen a cselekedet - rengeteg kisgyermekes család lakik a környéken - de jogilag is aggályos. A vonatkozó törvény szerint ugyanis a szolgáltatónak kötelessége lenne a vízátfolyás csökkentése előtt három nappal jelezni a lakosságnak, mi várható, ezt azonban elmulasztották: a vizet mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül állították takarékra. Ebben a városrészben nagyon sok olyan ingatlan van, amelyikbe még nem vezették be a vizet, vagy egy korábbi tartozás miatt kikötötték azt, az ilyen házakban élőknek az utcai közkút jelenti az egyetlen lehetőséget iváshoz, fürdéshez, mosáshoz. A környékbeliek szerint egyetlen ember miatt büntették az egész közösséget: ő valóban nem arra használta a kutat, amire felszerelték, hanem egy árkot töltött meg a kifolyó vízből, mert a gyerekek már nem bírták a nagy hőséget és szerette volna őket lehűteni. Ez a férfi a helyszínen elismerte ezt a tettét, és azt kérte a jegyzőtől, hogy semmiképpen ne büntesse a többi lakót, szabjon ki rá bírságot, amelyet haladéktalanul meg is fizet, de süket fülekre talált – mondta Alföldi-Lakatos Gábor. Az itt élők egyébként nem is álmodoznak arról, hogy egy normális strandra bejussanak, mert már a belépőjegyet sem tudnák kifizetni.  - A szűkítéshez a polgármesternek és az önkormányzatnak semmi köze, az a Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt.-hez tartozik – írta lapunk kérdésre Kiss Katalin, Hajdúhadház jegyzője, aki ennek ellenére mégis mellékelt egy önkormányzati közleményt az ügyről. Eszerint a városban egyetlen másodpercig sem szünetelt a vízszolgáltatás, s a településen jelenleg 50 közkifolyó működik. Az önkormányzat felé a vízi közmű szolgáltató július 5-én írásban jelezte, hogy az üzemeltetési veszteség a településen kimagasló mértéket öltött. A közkifolyók használata átalánydíjas, nem fogyasztás alapú, így ez a veszteség a közműszolgáltatónál realizálódik. Az észszerű ivóvíz használat érdekében ezért a „kritikus közkifolyóknál” nyomásszűkítést vezettek be, ami összesen hat kutat érint. - Ezek esetében a közműszolgáltató a helyszíni ellenőrzések során kiugróan magas visszaéléseket tapasztalt. A közkifolyókat gyakran öntözésre, kerti medence töltésre használták, az „elzáró szelep” kiiktatásával folyamatos vízvételre, ellenőrzés nélküli vízfolyatásra került sor – fogalmazott a jegyző. Kiss Katalin hivatkozott egy 2011-es törvényre amely szerint közszolgáltatási szerződés hiányában közműves ivóvizet a közkifolyókról vagy más vízvételi helyről rendszeresen vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást legalább fejenként napi 20 literben kell biztosítani. Hozzátette: ezt a szintet bőven túllépték, így megfeleltek a törvényi előírásoknak.

Nem először „rendszabályoznak” a hajdúsági városban

A Népszava írta meg elsőként 2017-ben, hogy a Hajdúhadházon 85 millió forint uniós támogatással épült játszótér használatát a város vezetése előbb belépődíjhoz, majd „regisztrációhoz” kötötte, így korlátozva a környéken lakó szegény családokat abban, hogy a gyerekek használni tudják a játszóteret. A Hajdúhadházi Fiatalok csoport akkor több, mint 250 aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy tegyék ingyenessé a sportkomplexum szolgáltatásait. Cikkünk nyomán a nyíregyházi székhelyű Hátrányos Helyzetű Családok Országos Szövetségének elnöke vizsgálati kérelemmel fordult a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséghez, de az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.

Szerző