Gyere haza kőműves! - annyi építőipari szaki dolgozik külföldön, mint ahányan Pápa városát lakják

Publikálás dátuma
2019.07.19. 07:30

Fotó: Shutterstock
Mintegy 30 ezer magyar építőipari szakember robotol a határokon túl: őket próbálja most hazacsábítani a szakszövetség hét nagy céggel karöltve.
Csak félinformációkkal rendelkeznek a hazai  építőipar helyzetéről a külföldön dolgozó magyar szakemberek, akik ugyanakkor a kinti fizetések 60 százalékáért már hazajönnének – nagyjából így összegezhetőek az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) év elején indult hazahívó programsorozatának eddigi tapasztalatai. Jelenleg az építőipar az az ágazat, ahol az egyik legégetőbb a munkaerőhiány. A beruházások szinte mindegyike több hónapos csúszásban van emiatt, azt pedig minden lakásfelújító tapasztalja, milyen nehéz megbízható szakembereket találni. A jegybank félévente megjelenő Lakáspiaci jelentésében rendre jelzi is: a munkaerő egyre inkább korlátjává válik az építőipari termelés felfutásának, miután a válság előtti ciklusban közel 30 ezerrel többen dolgoztak az ágazatban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavaly őszi csúcshoz képest - amikor majdnem 5 ezer üres álláshelyet jelentettek be az építőipari cégek – az idei év elejére némiképp mérséklődött a munkaerőhiány: jelenleg 4500 betöltetlen helyet jelez a statisztika. Ennél azonban jóval több embert fel tudna szívni az ágazat. Ha minden így maradna, vagyis az építőipar semmit sem fejlődne a gépesítés terén, akkor akár 15-20 ezer emberre is szükség volna – mondta érdeklődésünkre Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Ez ugyanakkor nem cél: az ágazat hatékonyságát növelni kell, modernebb struktúrákat és technológiákat kell bevezetni. Ehhez viszont kellenek a jó szakemberek is – tette hozzá. Ők azonban javarészt külföldre távoztak az építőipart erőteljesen sújtó válság után. Mintegy 85 ezer embert engedtünk el 2007 és 2013 között, mert nem tudtunk nekik munkát adni.  Mintegy 30 ezren külföldön vállaltak munkát: főleg szakmunkások és mérnökök – emlékeztetett Koji László. A legtöbb magyar építőipari szakember Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Angliában dolgozik, ezért az ÉVOSZ hazahívó kampánya is ezeket az országokat célozza. A programsorozat első állomása Münchenben volt, Bajorországban ugyanis az ÉVOSZ számításai szerint mintegy 12 ezer magyar szakmunkás, betanított munkás, illetve mérnök dolgozik. A júniusi konferencián hét magyar építőipari cég mutatkozott be és tett ajánlatot a résztvevőknek. A vállalkozások Magyarország egész területét lefedve végeznek tervezési-kivitelezési munkákat, így a cégek a kinti magyarokat olyan feladatokkal tudják csábítani, amelyeket itthoni családjuk közelében végezhetnek. Az ugyanis, hogy valaki miért jönne haza, nem csak pénz kérdése – mondja Koji László. Az egyik elsődleges dolog ugyan a fizetés, de a család, a barátok közelsége szintén fontos szempont. Volt, aki azért fontolgatta a hazatérést, mert itthon akarta egyetemre járatni gyermekeit, a fiatalabbak komolyan érdeklődtek az új családtámogatások iránt – számolt be Koji László a müncheni konferencia tapasztalatairól. A külföldön dolgozó magyar szakemberek számára az is kiemelten fontos, hogy itthon is biztonságos munkahelyeken, megfelelő körülmények között tudjanak dolgozni, és hosszú távú foglalkoztatást kínáljanak nekik. A lakhatási és utaztatási támogatások szintén vonzóak. Külföldön egy építőipari szakmunkás 1500-1600 euró (487- 520 ezer forint), egy mérnök 2000-2200 euró (650-715 ezer forint) nettó fizetést visz haza. Az eddigi tapasztalatok alapján egy jó szakmunkásnak itthon meg kell kapnia a nettó 300 ezer, egy jó mérnöknek a nettó 390 ezer forintot ahhoz, hogy fontolgassák a hazajövetelt. Mostanra érett meg a helyzet, hogy vannak olyan hazai cégek, amelyek mindezt nyújtani tudják – fogalmazott Koji László. A program fogadtatása szerinte eddig pozitív, a konferencián 70-en vettek részt, több százan érdeklődtek a hét cég ajánlatai iránt, néhány mérnök pedig már haza is tért Kecskemétre és Budapestre.  

Nincsenek tisztában a hazai lehetőségekkel a külföldön dolgozó magyar szakemberek. Az ÉVOSZ elnöke szerint egymástól szerzik az információkat, amelyek sokszor egy korábbi állapotot tükröznek. Az ÉVOSZ ezért novemberre Hágába, jövő februárra ismét Münchenbe, majd májusban Londonba is tervez hasonló konferenciát. Építőipari hazahívó néven pedig létrehoztak egy Facebook-oldalt is, ahol a külföldön élő magyar szakemberek számára tesznek közzé állásajánlatokat és egyéb, itthoni munkavállalással kapcsolatos információkat. Koji László azt mondja: felszálló ágban van a hazai építőipar, 2023-ig 25 ezer milliárd forint értékű munkája lesz az ágazatnak, ezért most kell és lehet elérni, hogy hazajöjjenek a szakemberek.     

Szerző

Drágult a gázolaj

Publikálás dátuma
2019.07.19. 07:18

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Mol 2 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken, a benzin ára viszont nem módosult.
Az áremeléssel a gázolaj literje 400 forintra drágult.
Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a benzin literje 7 forintos emeléssel 397 forintra, a gázolaj literje 5 forintos emeléssel 398 forintra nőtt.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Percekre szárnyakat ad, de éveket vesz el az életedből

Publikálás dátuma
2019.07.19. 07:00
Energia ital illusztráció
Fotó: Erdős Dénes
Drámai adatokat mutat az energiaital-fogyasztás a magyar fiatalok körében, minden ötödik kiskamasz folyékony serkentőt reggelizik. A kormány semmit nem tesz a lassításért.
A 2011 őszén bevezetett „csipszadót” már 2013-ban sikeresnek nevezte az Orbán-kormány, mondván: csökkent a megadóztatott ártalmas élelmiszerek forgalma. A diadaljelentés azonban az energiaitalok vonatkozásában mindenképpen korai volt, ez a szegmens ugyanis az új adónem megjelenése óta is töretlenül bővül. A Nielsen piackutató friss adatai szerint az elmúlt 12 hónapban 15 százalékos volt a növekedés, amit nehéz lenne az egészséges életmódra nevelés sikertörténeteként aposztrofálni. 2018. júniusa és 2019. májusa között közel 32 milliárd forintért vásároltunk energia- és sportitalt. A legnépszerűbbek a 2,5 decis, cukros, ízesítetlen verziók, ami 15 százalékos értékbeli növekedést jelent az előző évi azonos időszakhoz képest. Minden évben májusban kezd felpörögni az eladás, ami aztán július-augusztusban jár csúcsra: ekkor realizálódik az értékbeli és a mennyiségi forgalom közel egyötöde. A legtöbb energiaital Budapesten, valamint az ország északkeleti és északnyugati régiójában fogy. Az energiaitalok térhódítása különösen  a fiatalok körében aggasztó: az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) korábbi felmérése szerint minden ötödik 10-14 éves gyerek energiaitalt reggelizik Magyarországon, ami európai összehasonlításban is kimagaslóan rossz mutató – hívta fel rá a figyelmet a napokban a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT). Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által megrendelt, 16 országra kiterjedő vizsgálata alapján a magyar kamaszok 78 százaléka iszik energiaitalt, közülük 13 százalék rendszeres nagyfogyasztónak számít.  

Hiányzik a meghatározás

Az energiaitaloknak - bármily hihetetlen - nincs pontos meghatározásuk. A nálunk legelfogadottabb definíció az, hogy ez olyan szénsavas ízesített üdítőital, amely egy bizonyos ideig fokozza az emberi szervezet anyagcseréjét, az ébrenlétet és a teljesítőképességet. Annak ellenére, hogy az energiaitalokra vonatkozó szabályozás nem létezik, összetételüknek meg kell felelnie az élelmiszerekre általánosan vonatkozó jogszabályoknak, például, hogy valóban annyi koffeint tartalmaznak-e, amennyit a címkén feltüntettek. Az elmúlt években egyetlen ilyen kifogásolt termék volt, de az nem a közismertek közül való. 

A kamaszok különösen veszélyeztetett fogyasztók, mert sokan alkohollal, vagy intenzív testmozgással (például tánccal vagy kondizással) összekötve hörpintgetnek, ami a kiszáradás veszélye miatt növeli a rosszullét kockázatát. Ugyancsak az MKT emlékeztetett egy friss nemzetközi kutatásra, amelynek eredménye alapján az egészséges fiatal felnőttek (sok esetben fiatal sportolók) hirtelen szívhalálának a hátterében is az energiaital-fogyasztás áll, mivel súlyosbíthatja a rejtett szívbetegségeket. A kardiológus szakma álláspontja szerint az energiaitalok esetében a legnagyobb veszélyt a nagy cukor- és koffeintartalom jelenti, amelyek szívritmuszavarok kialakulásához vezethetnek a rendszeres fogyasztóknál. Jelentős veszélyforrás a túladagolás is: az USA-ban egyetlen év alatt az 5448 koffeintúladagolásos eset 46 százaléka 19 év alattiakkal történt, többségüknél nyilvánvalóan az energiaitalok miatt. A chipsadó bevezetése óta 422 hivatalos bejelentés érkezett a Nemzeti Népegészségügyi Központba energiaital-ügyben. Előfordult, hogy valaki 2,5 litert gurított le belőle egy nap alatt. A rosszullétek 25 százaléka lányokat, 75 százaléka fiúkat érintett. A túladagolás két esetben okozott maradandó egészségkárosodást. Az esetek 23 százalékában alkohollal együtt fogyasztották az energiaitalt. Az érintettek 3 százalékuk csupán 8-10 éves volt, 8 százalékuk a 11-12 évesek közül került ki, további 21,5 százalékuk a 13-14 éves korosztályba tartozott, míg 26 százalékuk 15-16 éves volt (ezek a számok is mutatják, hogy az egészségügyi problémák többsége a gyerekeknél és a fiataloknál jelentkezik). A leggyakoribb tünet a szívritmuszavar, a mellkasi fájdalom, a szédülés, a magas vérnyomás, az émelygés, a hányinger és a remegés.

Különböző termékek koffeintartalma (mg/100g)

Kávé (hosszú): 40-80 Kávé (espresso): 50-170 Tea: 15-20 Kakaóital: 1,5-4,5 Kakaópor: 70-80 Csokoládé (tej): 20-30 Kóla: 11-13,5 Energiaital: 25-60 Forrás: Népszava-gyűjtés

Az energiaital-fogyasztás összeszűkíti a hasi, zsigeri ereket is, miközben az agy több vért kap, ezáltal átmenetileg javul az összpontosító képesség, a figyelem, lerövidül a reakcióidő, lecsökken az álmosságérzés, az alvásigény, megemelkedik az adrenalinszint, nagyobb fizikai teljesítőképesség érzete alakul ki. Mindez rövid távon igaz, később azonban negatív hatása van, ha túlzásba visszük. Különösen fontos, hogy a szívritmuszavarokkal küzdők, szívbetegek felejtsék el az energiaitalokat, de azok is, akiknek a szervezete érzékenyen reagál rá. Az energiaitalok nagy dózisban tartalmaznak koffeint, ez önmagában is veszélyes, túlzott fogyasztása ártalmas lehet. Kisebb adagban is emeli a pulzusszámot és a vérnyomást. A sok koffeintől egész nap gyorsabb lesz a pulzus, emiatt a ritmuszavar valószínűsége tartósan megemelkedik – ez viszont előbb-utóbb szinte biztosan valamilyen szívproblémához vezet - mondja Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a MKT tudományos bizottságának elnöke.
Az energiaitalok alkohollal való együttes fogyasztása még nagyobb problémát jelenthet. Felfokozott állapotot, illetve a bódultságot okozó hatása összeadódva súlyos fizikai rosszullétet okozhatnak, és lehetetlenné teszik a reális gondolkodást. A vércukorháztartást a fokozott felhasználás irányába tolja el, ez eszméletvesztést, akár közvetlen életveszélyes állapotot okozhat. Ráadásul, ha alkohol helyett egyéb pszichostimulánssal kombinálják az energiaitalokat, akkor összeadódik a két szernek a szív- és érrendszeri hatása, és ez már jellegzetes mérgezéses tünetekhez vezethet - hangsúlyozta a professzor. A fentieken túl az energiaitalok fokozott cukortartalma is veszélyforrás: növeli a rákkockázatot, a cukorbetegség esélyét, és tömegesen okoz fogszuvasodást.

Kiugróan nyereséges üzletág

Ha néhány hazai élelmiszeripari vállalat nyerseségességét vizsgáljuk, akkor kiváltképp a Hell Energy Kft. – energiaitalokat gyártó, magyar tulajdonú cég – árbevétel arányos eredménye tűnik ki. 11,21 százalékos profit különbözettel messze leelőzi az olyan globális cégek, mint a Coca Cola vagy a Nestlé magyar leányvállalatainak a rendre 7,22 és 3,35 százalékos mutatóit. Felmerül viszont a kérdés, hogy egy Hell Energyhez hasonló energiaital-gyártó milyen módon tud Magyarország legnagyobb vállalatával, a MOL-al szinte majdnem megegyező nyereségességi rátát generálni. Fogyasztókban felvetődnek azok a már szinte sablonos, nagyvállalatokkal szemben érzett kételyek, miszerint a sikeres cégek fillérekbe kerülő alapanyagokból állítanak elő jó hírű, minőséginek vélt termékeket.  A Hell tavalyi eredménykimutatását tekintve azt látjuk, hogy az összes ráfordításának 59 százalékát adta az anyagok költsége, ami sokkal kisebb például a tejtermelő SOLE-MiZo Zrt. 69 százalékos anyagköltség arányánál. Ráadásul a Hell Energy 2017 tavaszától kezdve maga gyártja az energiaitalok dobozait, miután erre egy 42 000 négyzetméteres gyártóüzemet épített. Ennek fényében az 59 százalékos anyagköltség-arányának jelentős részét a dobozok előállításához szükséges alapanyagok költsége teheti ki, tekintve hogy az alumínium kétségtelenül drágább, mint az élelmiszeripari szereplők által általában csomagolóanyagként használt papír, illetve műanyag. Miután az energiaitalok összetevői nagyobbrészt víz és cukor/édesítők, valamint ízesítő, anyagok, ezeknek a gyártóknak feltehetően nem kell túl sok pénzt fordítani magára az ital előállítására. Azonban a vállalatok  - vélhetően versenyképességük megőrzése miatt - nem teszik hozzáférhetővé részletezett költségkimutatásukat, emiatt a megismerhető számviteli adatokból nem kapunk pontos képet arról, hogy mennyire "húznak le" minket a termékeikkel. A Hell egyik magyarországi versenytársa, a BOMBA! Energy Drink Kft. például nem is publikálja anyagköltségét. A Red Bull magyarországi leányvállalatának mérlege pedig nem tartalmaz olyan adatokat, amelyekből a globális piacvezető ausztriai anyacég anyagfelhasználási költségére, illetve profitrátájára következtetni lehetne. Az viszont látható, hogy az alapanyagokon kívül mi minden másra költenek az energiaitalt gyártó cégek. Többek között nagy hangsúlyt fektetnek a hirdetői szakmában "Buzz-marketing"–nek nevezett termékpolitikára. Ennek alapja, hogy nem magával a termék minőségének a hirdetésére törekednek, hanem sokkal inkább a márka imázsát próbálják kiterjeszteni a közönségkapcsolataik építésén keresztül különböző sportesemények, illetve extrémsportot űzők szponzorálásával. Ezt a stratégiát a Red Bull tökéletesítette, amire példa a Magyarországon szervezett Red Bull Air Race, grandiózus műrepülő-világbajnokság. 

A napi összfogyasztás a lényeg!

A Forma1-autóversenyek élmezőnyében biztos helye van a Red Bullnak, és műrepülőversenyek is a márka marketingjének fontos részei. A Hell újabb és újabb gépsorai milliószámra ontják a dobozokat, s a profitból még Bruce Willis csatasorba állítására is tellett. A termékek túlzott fogyasztása azonban maradandó egészségkárosodással is járhat - figyelmeztetett Zacher Gábor toxikológus.  A marketing hatása győzedelmeskedik a józan mértéktartás felett? A divat, úgy látszik, nem ismer határokat. Az üzletek polcain hosszú-hosszú métereken keresztül sorakoznak az energiaitalok. A fogyasztásösztönzéshez még hamis eszközöket is felhasználnak a gyártók és forgalmazók. Ilyen például a potencianövelő hatás, amelyről ennél a terméknél szó sem lehet! Az edzőtermekben azonban mégis az a hír járja, hogy elérhető velük a teljesítményfokozás. Ez is hamis állítás? Nem, a sportolók is tapasztalhatják, hogy az edzések előtt mértékletesen elfogyasztott energiaitaltól többre képesek. Az edzőtermekbe járók között azonban gyakori a túlfogyasztás, ami már veszélyes lehet.  Hány éves korig tiltaná a gyerekek és a fiatalok energiaital-fogyasztását? A korábbi tapasztalatok még azt mutatták, hogy a fiatalok a fő kedvelők, mostanában azonban már, az idősebb korosztályok is beiktatták fogyasztási szokásukba. A szakmai vélemények szerint 14 éves kor alatt nem javasolják az energiaitalokat, de igazából 18 éves korig nem ajánlják. Tilalomról azonban szó se lehet, mert a heves tiltás tapasztalataim szerint visszaüthet.    Az energiaitalok túlfogyasztása milyen egészségkárosodást idézhet elő?  Egy 2 és fél decis dobozos energiaitalnál, amelynek koffeintartalma nem éri el a 200 milligrammot, többet nem ajánlott inni naponta. Azonban, ha valaki mondjuk négy napig nem fogyaszt, akkor se emelje meg ezen a címen az adagot. Az Európai Energiabiztonsági Hatóság szerint a gyermekeknél testtömegkilogramonként 3 milligram koffein még nem okoz károsodást, de például, akinek 25 kilogramm a súlya, annak már egyetlen 250 milliliteres palack tartalma is ártalmas lehet. A leggyakoribb megbetegedések a magas vérnyomás, a szívizomelfajulás vagy a halmozott epilepszia, hogy csak néhányat említsek.  De nem csak az energiaitalok magas koffeintartalmúak. Valóban, és ez a lényeg. A már említett napi koffeinbeviteli keretbe a kávét, a teát, a kakaót, a különböző kólatermékeket, de még a csokoládét is szükséges beleszámolni. Vagyis az összfogyasztás a lényeg!

Témák
energiaital
Frissítve: 2019.07.21. 18:38