Csak félinformációkkal rendelkeznek a hazai építőipar helyzetéről a külföldön dolgozó magyar szakemberek, akik ugyanakkor a kinti fizetések 60 százalékáért már hazajönnének – nagyjából így összegezhetőek az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) év elején indult hazahívó programsorozatának eddigi tapasztalatai. Jelenleg az építőipar az az ágazat, ahol az egyik legégetőbb a munkaerőhiány. A beruházások szinte mindegyike több hónapos csúszásban van emiatt, azt pedig minden lakásfelújító tapasztalja, milyen nehéz megbízható szakembereket találni. A jegybank félévente megjelenő Lakáspiaci jelentésében rendre jelzi is: a munkaerő egyre inkább korlátjává válik az építőipari termelés felfutásának, miután a válság előtti ciklusban közel 30 ezerrel többen dolgoztak az ágazatban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavaly őszi csúcshoz képest - amikor majdnem 5 ezer üres álláshelyet jelentettek be az építőipari cégek – az idei év elejére némiképp mérséklődött a munkaerőhiány: jelenleg 4500 betöltetlen helyet jelez a statisztika.
Ennél azonban jóval több embert fel tudna szívni az ágazat. Ha minden így maradna, vagyis az építőipar semmit sem fejlődne a gépesítés terén, akkor akár 15-20 ezer emberre is szükség volna – mondta érdeklődésünkre Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Ez ugyanakkor nem cél: az ágazat hatékonyságát növelni kell, modernebb struktúrákat és technológiákat kell bevezetni. Ehhez viszont kellenek a jó szakemberek is – tette hozzá.
Ők azonban javarészt külföldre távoztak az építőipart erőteljesen sújtó válság után. Mintegy 85 ezer embert engedtünk el 2007 és 2013 között, mert nem tudtunk nekik munkát adni. Mintegy 30 ezren külföldön vállaltak munkát: főleg szakmunkások és mérnökök – emlékeztetett Koji László.
A legtöbb magyar építőipari szakember Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Angliában dolgozik, ezért az ÉVOSZ hazahívó kampánya is ezeket az országokat célozza. A programsorozat első állomása Münchenben volt, Bajorországban ugyanis az ÉVOSZ számításai szerint mintegy 12 ezer magyar szakmunkás, betanított munkás, illetve mérnök dolgozik. A júniusi konferencián hét magyar építőipari cég mutatkozott be és tett ajánlatot a résztvevőknek. A vállalkozások Magyarország egész területét lefedve végeznek tervezési-kivitelezési munkákat, így a cégek a kinti magyarokat olyan feladatokkal tudják csábítani, amelyeket itthoni családjuk közelében végezhetnek. Az ugyanis, hogy valaki miért jönne haza, nem csak pénz kérdése – mondja Koji László. Az egyik elsődleges dolog ugyan a fizetés, de a család, a barátok közelsége szintén fontos szempont. Volt, aki azért fontolgatta a hazatérést, mert itthon akarta egyetemre járatni gyermekeit, a fiatalabbak komolyan érdeklődtek az új családtámogatások iránt – számolt be Koji László a müncheni konferencia tapasztalatairól. A külföldön dolgozó magyar szakemberek számára az is kiemelten fontos, hogy itthon is biztonságos munkahelyeken, megfelelő körülmények között tudjanak dolgozni, és hosszú távú foglalkoztatást kínáljanak nekik. A lakhatási és utaztatási támogatások szintén vonzóak.
Külföldön egy építőipari szakmunkás 1500-1600 euró (487- 520 ezer forint), egy mérnök 2000-2200 euró (650-715 ezer forint) nettó fizetést visz haza. Az eddigi tapasztalatok alapján egy jó szakmunkásnak itthon meg kell kapnia a nettó 300 ezer, egy jó mérnöknek a nettó 390 ezer forintot ahhoz, hogy fontolgassák a hazajövetelt. Mostanra érett meg a helyzet, hogy vannak olyan hazai cégek, amelyek mindezt nyújtani tudják – fogalmazott Koji László. A program fogadtatása szerinte eddig pozitív, a konferencián 70-en vettek részt, több százan érdeklődtek a hét cég ajánlatai iránt, néhány mérnök pedig már haza is tért Kecskemétre és Budapestre.
