Valótlanságokkal és durva csúsztatásokkal védte tegnap az Orbán-kabinet különutas klímapolitikáját Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter például azt állította a kormányinfón, hogy 2030-ra a magyar gazdaság 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Ezzel szemben a valóság, hogy a kabinet e soron 40 százalékot ígér. Gulyás Gergely a villamosenergia-termelést keverhette össze „véletlenül” a gazdaság egészével.
Legalábbis Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára néhány hete abbéli reményének adott hangot, hogy 2030-ra az áramtermelés válhat 90 százalékban „akár” klímasemlegessé. (Némiképp ez is spekulatív: a jelenlegi atomblokkok 2032-2037 közötti leállásával ugyanis nőhet a kibocsátás. Ráadásul a "népszerű" faégetés sem számít légszennyezésnek.) A villamosenergia-termelésen kívüli, hasonló súlyú ágazatok – így a közlekedés, az épületek, az ipar és a mezőgazdaság – kibocsátása viszont 2030-ra akár még nőhet is. Ennek tudható be, hogy az Orbán-kormány – 24 EU-tagállamtól eltérően – nem áll ki a gazdaság teljes szén-dioxid-mentességét célzó, 2050-es uniós terv mellett.
Ennek kapcsán Gulyás Gergely a tájékoztatón – saját (vitatott) politikájuk dicsérete mellett - úgy fogalmazott: „nincs ellenünkre, hogy klímacélokat tűzzünk ki 2050-re”. Ehhez háttértanulmányokat, cselekvési terveket és költségvetést igényelt az EU-tól.
Az uniónak van részletes, 2050-ig szóló kibocsátáscsökkentési terve – hívta fel ennek kapcsán figyelmünket Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat- és energiacsoportvezetője. Sőt, ennek mentén a magyar kormánynak ez év végéig saját útitervet is kell készítenie. Brüsszel a tagállamok 2050-es - az idén véglegesítendő, 2030-as vállalásokénál lazább keretű - anyagai ismeretében dolgozná ki akcióterveit és költségvetését. Ez az időbeli sorrend - rögzítette. Mindez ugyanakkor nem akadályozná – amiként 24 tagállam esetében nem is akadályozza – a 2050-es kibocsátásmentesség vállalását – vélekedett a civil szervezet képviselője.
Gulyás Gergely szavai szerint a háttérszámítások hiánya olyan rezsiemeléssel fenyeget, ami Németországban az atomenergia kivezetéséről szóló döntést követte. Ezzel szemben a valóság, hogy az Orbán-kormány nem vezetné ki az atomenergiát és ezt a jogát senki sem vitatja. Mindazonáltal, bár szerintük az atom az alacsony rezsi záloga, mások szerint akkorra a megújulók már olcsóbbakká válnak, így Orbánék háromezermilliárdos paksi beruházása utólag akár értelmetlennek is bizonyulhat.
