Hatalmas visszaesés történt a szakgimnáziumba járók számában a 2018/2019-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Míg 2017/2018-ban 162,2 ezren tanultak ezekben az intézményekben, egy évvel később már csak 152,8 ezren, vagyis mintegy 9400-al kevesebben – a kormány szándékai ellenére.
Ennek demográfiai okai is vannak, a középfokú nappali oktatásban résztvevők száma az elmúlt 9 évben folyamatosan csökkent, 2018-ban 416 ezer főre, ami 2010-hez képest 28 százalékos visszaesés. Ez megmutatkozott a „hagyományos” gimnáziumokba járók számában is: míg a 2010/2011-es tanévben 198,7 ezren jártak gimnáziumba, 2015/2016-ban már csak 180,9 ezren, ami 15 éves mélypontot jelentett. Az elmúlt három statisztikai évben azonban a csökkenő tanulólétszám ellenére is javítottak a gimnáziumok: 2016/2017-ben 181,7 ezren, 2017/2018-ban 184,5 ezren, 2018/2019-ben pedig már 187,6 ezren vettek részt gimnáziumi oktatásban – a szakképzés „kárára”.
„2018-ban a középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók 45 százaléka gimnáziumba járt, részesedésük 1,9 százalékponttal növekedett az előző évihez képest. A 188 ezer gimnazista létszáma 1,7 százalékkal nagyobb volt, mint 2017-ben. A szakgimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók létszáma egyaránt kisebb volt, mint egy évvel korábban” – olvasható a KSH jelentésében.
A fordulat épp azután következett be, hogy a kormány 2016 szeptemberétől a feje tetejére állította a
szakképzést. Noha a cél az volt, hogy többen válasszák a szakképző intézményeket, az intézmények átnevezése (például a korábbi szakközépiskolákból lettek a szakgimnáziumok) sem tette vonzóbbá ezeket az iskolákat. Egy szakgimnáziumban – a neve ellenére – ugyanis nem lehet olyan, a későbbi továbbtanulásnak utat nyitó érettségit szerezni, mint egy hagyományos gimnáziumban; már csak azért sem, mert a szakgimnáziumokban minimálisra csökkentették a közismereti tárgyak oktatását. A diákok hiába szereznek valamilyen szakmai tudást, ha a megfelelő alapkészségek híján a későbbiekben nem tudják továbbfejleszteni magukat.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint e mögött egyértelműen oktatáspolitikai okok állnak. – Annyi átalakításon ment keresztül a szakképzés, hogy a szülők teljesen elbizonytalanodtak. Amíg nem lesz stabilitás a szakképzésben, addig sokan inkább egy esetleg gyengébb gimnáziumba küldik gyermekeiket, hogy szerezzenek egy gimnáziumi érettségit és majd azt követően tanuljanak szakmát – mondta. Ezt az is bizonyítja, hogy a felnőttoktatásban szakmai vizsgát szerzett tanulók 2015-ig csökkenő száma 2016-tól megugrott: 2015-ben 7,2 ezren szereztek szakképesítést a felnőttképzés keretein belül, 2016-ban 8,8 ezren, 2017-ben már 14,1 ezren, 2018-ban 17,1 ezren.
A szakképzés „reformjának” kudarcát a kormány is elismerte új szakképzési stratégiájában, a Szakképzés 4.0-ban. Ezért elsősorban azt a meggyőződést okolják, miszerint gimnáziumi érettségivel jobb esélyekkel lehet bekerülni a felsőoktatásba, az érintettek a gimnáziumi továbbtanulást tartják „sikerkritériumnak”. A kabinet attól tart, hogy „ha nem történik beavatkozás”, három év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnáziumok beiskolázási aránya. Ennek megelőzése érdekében például erősítenék az iskolákban a pályaorientációs tevékenységet, amelynek célja „meggyőzni az érintetteket, hogy minden fiatal számára létezik a képességeihez legjobban illeszkedő pálya, aminek az eléréséhez a szakmai képzés valós alternatíva, jó döntés”.
Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a felnőttképzés átalakításának terve is: az Országos Szakmai Jegyzékben (OKJ) található szakmai képzések számát a jelenlegi 766-ról 200 alá csökkentenék, a felnőttképzők (jelenleg 1581 található az országban) számát is megkurtítanák. Az azénnpénzem.hu pénzügyi szakportál szerint elsősorban a felnőttképzésben piaci alapon működő vállalkozások és nonprofit szervezetek határozatlan időre szóló engedélye szűnhet meg.
