A szülők teljesen elbizonytalanodtak - egyre kevesebben járnak a szakgimnáziumba

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:40

Fotó: Google Street View
A kormány a szakképzésbe akarta csábítani a fiatalokat, mégis a „hagyományos” gimnáziumok lettek népszerűbbek.
Hatalmas visszaesés történt a szakgimnáziumba járók számában a 2018/2019-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Míg 2017/2018-ban 162,2 ezren tanultak ezekben az intézményekben, egy évvel később már csak 152,8 ezren, vagyis mintegy 9400-al kevesebben – a kormány szándékai ellenére. Ennek demográfiai okai is vannak, a középfokú nappali oktatásban résztvevők száma az elmúlt 9 évben folyamatosan csökkent, 2018-ban 416 ezer főre, ami 2010-hez képest 28 százalékos visszaesés. Ez megmutatkozott a „hagyományos” gimnáziumokba járók számában is: míg a 2010/2011-es tanévben 198,7 ezren jártak gimnáziumba, 2015/2016-ban már csak 180,9 ezren, ami 15 éves mélypontot jelentett. Az elmúlt három statisztikai évben azonban a csökkenő tanulólétszám ellenére is javítottak a gimnáziumok: 2016/2017-ben 181,7 ezren, 2017/2018-ban 184,5 ezren, 2018/2019-ben pedig már 187,6 ezren vettek részt gimnáziumi oktatásban – a szakképzés „kárára”. „2018-ban a középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók 45 százaléka gimnáziumba járt, részesedésük 1,9 százalékponttal növekedett az előző évihez képest. A 188 ezer gimnazista létszáma 1,7 százalékkal nagyobb volt, mint 2017-ben. A szakgimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók létszáma egyaránt kisebb volt, mint egy évvel korábban” – olvasható a KSH jelentésében. A fordulat épp azután következett be, hogy a kormány 2016 szeptemberétől a feje tetejére állította a szakképzést. Noha a cél az volt, hogy többen válasszák a szakképző intézményeket, az intézmények átnevezése (például a korábbi szakközépiskolákból lettek a szakgimnáziumok) sem tette vonzóbbá ezeket az iskolákat. Egy szakgimnáziumban – a neve ellenére – ugyanis nem lehet olyan, a későbbi továbbtanulásnak utat nyitó érettségit szerezni, mint egy hagyományos gimnáziumban; már csak azért sem, mert a szakgimnáziumokban minimálisra csökkentették a közismereti tárgyak oktatását. A diákok hiába szereznek valamilyen szakmai tudást, ha a megfelelő alapkészségek híján a későbbiekben nem tudják továbbfejleszteni magukat. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint e mögött egyértelműen oktatáspolitikai okok állnak. – Annyi átalakításon ment keresztül a szakképzés, hogy a szülők teljesen elbizonytalanodtak. Amíg nem lesz stabilitás a szakképzésben, addig sokan inkább egy esetleg gyengébb gimnáziumba küldik gyermekeiket, hogy szerezzenek egy gimnáziumi érettségit és majd azt követően tanuljanak szakmát – mondta. Ezt az is bizonyítja, hogy a felnőttoktatásban szakmai vizsgát szerzett tanulók 2015-ig csökkenő száma 2016-tól megugrott: 2015-ben 7,2 ezren szereztek szakképesítést a felnőttképzés keretein belül, 2016-ban 8,8 ezren, 2017-ben már 14,1 ezren, 2018-ban 17,1 ezren. A szakképzés „reformjának” kudarcát a kormány is elismerte új szakképzési stratégiájában, a Szakképzés 4.0-ban. Ezért elsősorban azt a meggyőződést okolják, miszerint gimnáziumi érettségivel jobb esélyekkel lehet bekerülni a felsőoktatásba, az érintettek a gimnáziumi továbbtanulást tartják „sikerkritériumnak”. A kabinet attól tart, hogy „ha nem történik beavatkozás”, három év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnáziumok beiskolázási aránya. Ennek megelőzése érdekében például erősítenék az iskolákban a pályaorientációs tevékenységet, amelynek célja „meggyőzni az érintetteket, hogy minden fiatal számára létezik a képességeihez legjobban illeszkedő pálya, aminek az eléréséhez a szakmai képzés valós alternatíva, jó döntés”. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a felnőttképzés átalakításának terve is: az Országos Szakmai Jegyzékben (OKJ) található szakmai képzések számát a jelenlegi 766-ról 200 alá csökkentenék, a felnőttképzők (jelenleg 1581 található az országban) számát is megkurtítanák. Az azénnpénzem.hu pénzügyi szakportál szerint elsősorban a felnőttképzésben piaci alapon működő vállalkozások és nonprofit szervezetek határozatlan időre szóló engedélye szűnhet meg.
Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.07.19. 09:00

„Egyértelmű, hogy elégtelenül teljesített”

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Hiába kapott különleges hatáskört, nem élt a lehetőséggel – értékelik jogvédők a távozó ombudsman, Székely László ténykedését. Sokszor csöndben maradt, amikor szólni kellett volna.
Ha hirtelen rákérdez valaki a nevére, percekig gondolkodnom kellett volna, mire eszembe jut – mondta Székely László most távozó ombudsmanról Setét Jenő, a roma érdekvédelemmel foglalkozó Idetartozunk Egyesület elnöke. Hangsúlyozta, hogy nem sértegetni akarja Székelyt. Pusztán arra utalt, hogy hat éven át tartó működése kevés nyomot hagyott benne. A polgárjogi szervezet vezetője nem vette észre, hogy az ombudsmani hivatal komoly konfliktusokat vállalt volna a hatalommal.
Annak ellenére így van ez, hogy akadnak kivételek – folytatta. A miskolci számozott utcák ügyében, ahol főként roma családokat ért jogsérelem, Székely László munkatársai tisztességes és alapos vizsgálatot készítettek. Setét Jenő szerint az már a magyarországi jogállam helyzetét minősíti, hogy Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármestere egyszerűen negligálta az ombudsmani ajánlásokat és a különféle fórumokon hozott elmarasztaló döntéseket.
Az addig miniszteri biztosként dolgozó Székely Lászlót az Országgyűlés 2013 szeptemberében választotta meg az alapvető jogok biztosává. Elődje Szabó Máté volt, utódja – Székely mandátumának lejártával, szeptember 26-ától – Kozma Ákos, a Független Rendészeti Panasztestület tagja lesz.
A Fidesz által elfogadott alaptörvény 2012-től olyan hatáskörrel ruházta fel az ombudsmant, ami a meglévőnél is jóval nagyobb jelentőséget adott ennek a pozíciónak – hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, aki máskülönben csak névrokona a már említett Szabó Máténak.
Korábban bárki, érintettség nélkül indítványozhatta az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok megsemmisítését. A Fidesz ezt felszámolta, és az indítványozás lehetőségét döntően a közvetlenül érintettek körére szűkítette. Rajtuk kívül, érintettség nélkül, csak nagyon kevesen fordulhatnak Alkotmánybírósághoz. Közülük az egyetlen „nem politikai tényező” az ombudsman – állapította meg Szabó Máté Dániel.
Székely László tevékenységét tehát elsődlegesen abból a szempontból érdemes mérlegre tenni, hogy élt-e ezzel a különleges lehetőséggel. A TASZ szakmai igazgatója szerint ilyen aspektusból egyértelműen kijelenthető, hogy az ombudsman elégtelenül teljesített. Székely évente mindössze egy-két esetben fordult Alkotmánybírósághoz, jóval kevesebbszer, mint elődje, Szabó Máté, holott az bizonyosan állítható, hogy a jogrendszer tele van alapjogsérelemmel járó jogszabályokkal.
Megnéztük: az Alkotmánybíróság honlapja alátámasztja állítását. A 2012-től kezdődő időszakban 65 olyan esetet találni, amikor az indítványozó az ombudsman volt. Túlnyomó többségük Szabó Mátéhoz (néhány esetben valamelyik ombudsmantársához) kötődik, a 65 beadványból Székely László csupán 9-et jegyez. Pedig 2012 után Szabó Máté csak másfél évig volt hivatalában: így is többször annyi alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, mint Székely László hat év során összesen.
A TASZ szakmai igazgatója sem vitatja, hogy előfordultak ügyek (a számozott utcákon kívül például a gyermekotthonokban feltárt jogsértések), amelyekben Székely László kifejezetten pozitív szerepet játszott. Setét Jenőhöz hasonlóan ugyanakkor erősen kifogásolta, hogy az ombudsman nem, vagy csak ritkán állt bele konfliktusokba. „Kevés olyan politikai támadás érte, ami elől nem hajolt el” – mondta Szabó Máté Dániel, aki azt is felrótta, hogy Székely László alig-alig indított átfogó vizsgálatokat. Márpedig fölösleges bizonygatni, hogy az elmúlt években ezekre milyen nagy szükség lett volna akár az egészségügyben, akár más területeken.
Miközben a jogvédők általános vélekedése szerint Székely László többnyire „láthatatlan maradt”, az a gyanú is megfogalmazódott, hogy az ombudsman olykor fideszes politikai érdekek kiszolgálójává vált.
Nemrég Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke idézte fel az Élet és Irodalomban, hogy az előző ciklusban, a kormány kvótanépszavazási kezdeményezésének sikertelensége után az alaptörvény hetedik módosítása is elbukott a parlamenti szavazáson. (A Fidesznek akkor éppen nem volt kétharmada a törvényhozásban.) Sem a referendum, sem az alaptörvény elmaradt módosítása nem jelentett jogalapot arra, hogy a kormány folytassa menekültellenes politikáját.
Majtényi közlése szerint ezen segített az ombudsman alkotmánybírósági indítványa, amely alkalmat adott az Alkotmánybíróságnak arra, hogy biztosítsa a hiányzó közjogi alapot a „szégyenletes kormányzati menekültpolitikához”.
Az emberi jogi szervezetek számára egyébként is fájó pont, hogy menekültügyben Székely László nem emelte fel a szavát, mondván, neki nem tiszte „bevándorláspolitikai kérdésekben állást foglalni, mert ez kormányzati felelősség”. Az Eötvös Károly Intézet azzal szembesítette: valójában az ombudsman feladata megvizsgálni minden olyan kormányzati politikát, cselekedetet és jogalkotást, amelyek az alapvető jogokat érintik.

Mindig bajunk volt a kenyér minőségével

Egy ombudsmannak az a dolga, hogy tüske legyen a hatalom körme alatt – jelentette ki a Népszavának adott interjújában tavaly decemberben Székely László, aki messze nem annyira elégedetlen munkájával, mint kritikusai. Elmesélte, hogy gyerekkorában állandóan a kenyér minősége volt a probléma. Hiába lett egyre jobb, az emberek mindig azt érzékelték, hogy csak rosszabb lesz.
A szubjektív érzetet szerinte sok minden befolyásolja, neki viszont objektív statisztikái vannak. Ezek alapján évi 7-9 ezer beadványukból ajánlásaik több mint 80 százalékát elfogadta a jogalkotó. Az ombudsman – mondta Székely László – nem egyedül felelős azért, hogy a jogállam milyen állapotban van, és „sok helyzet van, amiben tehetetlen”.

Szerző
Témák
ombudsman

Nemcsak Horvátország, de Szlovénia szennyvíziszapja is Magyarországra ömlik, hisz a pénznek nincs szaga

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:18
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Tavaly az összes szlovén szennyvíziszap Magyarországra kerülhetett, 30 ezer tonnát importáltunk.
2018-ban Szlovénia egy éves termelésének megfelelő mennyiségű szennyvíziszap érkezett két magyar feldolgozótelepre – értesült a Siol.net szlovén hírportállal együttműködő 24.hu. A szlovén környezetvédelmi és területrendezési felügyeletettől (IRSOP) azt tudták meg, 2018-ban 30 ezer tonna szennyvíziszap érkezett Szlovéniából a magyarországi telepekre. Mivel az Eurostat adatai alapján az ország szennyvíztermelése 2010 és 2015 között évente 26 és 30 ezer tonna között mozgott, ezért
kijelenthető, hogy 2018-ban egész Szlovénia szennyvíziszapját hazánkban dolgozták fel.

Az IRSOP azt is elárulta, hogy Pápa-Tapolcafőre - ahol a lerakó egy fideszes képviselő családjának érdekeltsége - 2015-ben kezdték meg a szállítást, Székesfehérvárra pedig - ahová fél Horvátország szennyvíziszapja is került tavaly - 2018-ban. Az előzmények azonban ennél is messzebbre nyúlhatnak vissza, ugyanis egy 2012-ben közölt, ma már csak egy blogon elérhető cikk szerint már 7 évvel ezelőtt arról döntöttek Mariborban, hogy tonnánként 76 eurós költséggel felszámolnak egy helyi telepet, az ott elhelyezett, régebbi szennyvíziszapot átszállítják Magyarországra, a később keletkező újabb adaggal együtt.
Nagy port kavart az utóbbi hetekben, hogy különböző cégek külföldről származó, nagy mennyiségű szennyvíziszapot hoztak, vagy terveznek behozni Magyarországra. A 24.hu szerint például Egerszalókon természetvédelmi területen tervezik szennyvíziszap lerakását, Székesfehérváron a város határába került nagy mennyiségű hulladék, aminek messze elér a szaga. Emiatt a város fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András rendkívüli közgyűlést hívott össze és bírálta az engedélyt kiadó Pest Megyei Kormányhivatalt.
További importot a magyar hatóságok a jövőben nem fognak engedélyezni - bár nem tervezik a teljes tiltást -, és felülvizsgálják a meglévő engedélyeket

- közölte csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Már múlthéten bejelentette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő egy kérdésére válaszul, hogy a kormány vizsgálja a történéseket és szigorítani akarja a szennyvíziszap-kezelésre vonatkozó jogszabályokat. Varga-Damm ezt úgy kommentálta a Népszavának, hogy a szabályok már így is elég szigorúak, csak nem tartatják be őket. A többi pedig az önkormányzati választás kampányához tartozó színjáték.
Miután kiderült, hogy a horvát főváros teljes évi szennyvíziszapja és egész Szlovénia termése Magyarországon landol, a 24.hu a Pest Megyei Kormányhivatalt és a hulladékügyekben illetékes két minisztériumhot, az agrár-, illetve az innovációs tárcát is megkereste. Kérdéseikre nem válaszoltak.
Szerző