Robotok

Szakgimnázium. Mennyivel jobban hangzik, mint a szakközépiskola, röviden „szakközép”. Ha már úgyis a végletekig lebutítjuk a képzést, legalább adjunk a suliknak valami jobban csengő nevet, hadd higgye a sok birka, hogy valami jobbat kap a gyereke. Ráadásul könnyebb bekerülési feltételekkel, mint azokba a fránya „hagyományos” gimnáziumokba, amiktől mindenki úgy odavan. Ez lesz a megoldás, ez lesz a menő!
Valami ilyesmi járhatott a kormányzat és nem utolsó sorban az iparkamara tudorainak fejében, mielőtt 2016-ban átszabták a szakképzést azzal a céllal, hogy ismét legyen menő szakmát tanulni. A terv mégsem jött be, talán mégsem minden állampolgára annyira buta ennek az országnak, amennyire azt odafönt elképzelik. Hiába keresztelték az XY Szakközépiskolát XY Szakgimnáziummá, az XY Szakiskolát XY Szakközépiskolává, ha a tartalom lényegében nem változott – illetve amiben változott is, sokkal bizonytalanabb lett, mint eddig. 
Nemcsak hogy a tömegek maradtak el, de a szakképző intézményekben tanulók száma is tovább apadt az elmúlt néhány évben. Közben a gimnáziumokba járók száma lassú, de biztos emelkedésnek indult annak ellenére is, hogy az országban egyre kevesebb az iskoláskorú gyerek. 
Félreértés ne essék, nem érzek kárörömöt. A jól képzett és megbecsült szakemberek hiánya egyre nagyobb probléma, valóban nagy szükség lenne arra, hogy a szakképző iskolák padsorai megteljenek. Ezt azonban átgondolatlan és elsietett látszatintézkedésekkel nem lehet elérni. A kormány szakképzési stratégiája mégis olyan, mint egy kínai reklámkatalógus: a képeken nagyon jól mutat a tízdolláros szmoking, de amikor felpróbálod, rájössz, legfeljebb csak egy farsangi jelmezbálba lesz jó. 
A jelenlegi szakképzés célja a valóságban nem más, mint az olcsó, „egyszer használatos” munkaerő gyors kiképzése. Szakmai tudásuk már az első technológiaváltásnál elavulttá válik. De miért is kellene megtanulniuk például robotokat irányítani? Itt ilyen úgysem lesz egyhamar. Ebben az országban ők maguk a hús-vér robotok.
Szerző
Juhász Dániel
Frissítve: 2019.07.19. 09:36

Csakazértis Lex

A jövő évi költségvetésbe bújtatva módosította a büntető törvénykönyv bűnszervezetekre vonatkozó passzusát az Országgyűlés. Bár a 17 éve érvényben lévő szabályozás valóban hagyott kívánnivalót maga után, szakértők szerint a Legfelsőbb Bíróság 2005-ös jogegységi határozata alapján a tényállás azért megállapítható volt. Az új módosítás szerint viszont együttesen kell bizonyítani az alá-fölérendeltségi viszonyt, a munkamegosztást és a konspiratív kapcsolatrendszert - ami szinte lehetetlen vállalkozás.
Ezek után persze felmerül a kérdés, miért éppen most kellett nekiugrani a változtatásnak, s ha tényleg szakmai szempontok vezették az illetékeseket, miért a költségvetésbe eldugva szavaztatták meg? Miután az elkövetési mód nem túl gyakori, a szakmai érvek keresését felváltják az egyénhez kötődőek, amire hamar találunk is példát: Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt három esetben is bűnszervezetben elkövetett cselekményekkel gyanúsította meg az ügyészség, neki tehát kifejezetten jól jöhet a módosítás. Simonka ráadásul mindezek ellenére sem lett kegyvesztett, legalábbis Orbán Viktor nem szokott persona non grata fideszessel fotózkodni a Karmelita kolostorban, mint tette azt múlt pénteken a békési erős emberrel.
Arra viszont annál több példát találni az elmúlt kilenc évből, hogy a NER számára kedves-fontos emberek számíthatnak rá, érdekükben akár törvényt is módosít a kétharmad. Borkai Zsolt kedvéért a leszerelt katonák léphettek a korábbinál rövidebb idő alatt politikai pályára, Mocsai Lajos rektori kinevezéséért előbb az olimpiai érmet tették egyenlővé a doktori fokozattal, majd három évvel kitolták a rektorok kötelező nyugdíjba vonulásának határidejét. Vidnyánszky Attila esetében a Kossuth-díj helyettesíthette a doktori titulust egyetemi tanári címéhez, a halasztott adózás rapid megszavazása Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és más NER-oligarcháknak kedvezett. 
Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérei érdekében a sörfőzés jövedékiadó-kedvezményt emelték a kívánt szinte. A Lex Polt lehetővé tette a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítását és nyugdíjkorhatárának kitolását, Szapáry György kedvéért 70 év fölé emelték a nagykövetek nyugdíjazását, a Lex Szásznak köszönhetően a PSZÁF-elnök mentesült a 98 százalékos különadó alól, Domokos László miatt pedig az összeférhetetlenségi szabályokat lazították, s így lehetett képviselőből ÁSZ-elnökké. Törvényeket persze nem csak baráti alapon lehet hozni, furkósbotként is kiválóan működnek. A Lex Bakával távolították el a kritikus legfőbb bírót, a mentelmi törvény gyors átírásával a szocialista Czeglédy Csaba büntetőperét akarták gyorsítani, plakáttörvénnyel lehetetlenítették volna el Simicska Lajost. A Lex Mészáros a sajtó számára korlátozná a cégadatokhoz hozzáférést, de a CEU és a civilek is kaptak személyre szabottnak tűnő jogszabályt.
Mindezek tükrében cseppet sem lenne meglepő, ha a mostani módosítás Lex Simonka néven vonulna be a köztudatba, megőrizve a békési képviselő nevét az utókornak. Ha valamiért a bíróságokon nem maradna nyoma…
Szerző
Vas András
Frissítve: 2019.07.19. 09:36

Befolyásért pénzt

Egy világ dőlhetett össze azokban, akik afféle modern Robin Hoodnak tartották Julian Assange-ot. A WikiLeaks alapítójáról ugyanis kiderült a minap, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztás idején a Kreml megbízásából hozott nyilvánosságra bizonyos információkat, melyek a demokraták elnökjelöltjére nézve kompromittálóak voltak. 
Szó se róla: a magyar demokratikus ellenzék némiképp hálás lehet Assange-nak, hiszen az általa nyilvánosságra hozott egyik amerikai diplomáciai távirat Orbán Viktort sem tüntette fel éppen jó fényben. Másrészt viszont igencsak riasztó lehet számunkra is az Assange-jelenség. A minden jel szerint orosz zsoldban álló WikiLeaks-alapító valóságos dezinformációs központtá alakította Ecuador londoni nagykövetségét, ahol a letartóztatás elől menekülve hét esztendeig kénytelen volt meghúzni magát. Assange védekezése, miszerint Donald Trumpra nézve nem volt terhelő bizonyítéka, körülbelül annyira vehető komolyan, mint idehaza az Állami Számvevőszék elnökének magyarázata arra, miért kizárólag az ellenzéki pártokat sújtja horribilis összegű bírságokkal. Az ecuadori hírszerzés által is megerősített értesülés mindenesetre gyökeresen megváltoztatja a szólásszabadság bajnokaként aposztrofált kiszivárogtatóról kialakult képet.
Putyin egyik „trójai falova”, Assange tehát lelepleződött. A Kreml ura azonban nem adja fel egykönnyen, szívósan keresi tovább az észak-atlanti szövetség gyenge pontjait. Befolyásszerzésre leginkább azokat az európai országokat tartja alkalmasnak, melyeknek populista vezetői alighanem már a közeljövőben kénytelenek lesznek új pénzforrás után nézni, hogy autokratikus rendszerüket finanszírozhassák. Az Európai Parlamentben végbement politikai átrendeződés, a föderációpártiak előretörése új helyzetet teremtett többek között Orbán Viktor számára is. Amennyiben az uniós támogatások folyósítását ténylegesen a jogállamiság kritériumainak érvényesüléséhez kötik a tagállamokban, illetve az OLAF kontrollálhatja a szóban forgó pénzek elosztását a hazai gazdaság szereplői között, egyszeriben hoppon maradhat a magyar kormányfő gondosan felépített klientúrája. 
És itt jönnek képbe az oroszok. Nem véletlen, hogy az egyes hozzáértők által kémfészeknek tartott Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) a közelmúltban Budapestre helyezte át székhelyét. Az orosz hátterű IIB alkalmazottai gyakorlatilag diplomáciai mentességet élveznek nálunk, vagyis egy kétes függetlenségű pénzintézet akár más jellegű tevékenységet is végezhet a magyar hatóságoktól nem zavartatva, egy EU- és NATO-tagállam fővárosában. Fantasztikusan hangzik, de akár az is előfordulhat, hogy a következő amerikai elnökválasztásba való beavatkozást a magyar fővárosban fogják koordinálni Julian Assange utódai. 
Frissítve: 2019.07.19. 09:37