Római kori város maradványait tárták fel Alexandria óvárosában

Publikálás dátuma
2019.07.19. 14:48

Fotó: Ken Gillham / AFP
Nagyon jó állapotban fennmaradt mozaikpadlóra bukkantak egy ház belsejében Alexandria óvárosában.
Egy kiterjedt római kori település maradványait tárta fel egy egyiptomi-lengyel régészcsoport Alexandria óvárosában, az egyik ház belsejében egy nagyon jó állapotban fennmaradt mozaikpadlóra bukkantak. Vaziri, az egyiptomi legfelső régészeti tanács főtitkára az al-Ahram egyiptomi napilap honlapjának elmondta, ez nemcsak az ezen házakban élők gazdagságát mutatja, hanem azt is, hogy milyen népszerű volt a mozaik művészet Alexandriában.
A település a 4. és 7. század közötti időszakban virágzott, a régészek találtak egy kisebb színházat, egy hatalmas fürdőt és 22 előadóterem páratlan csoportját, amely valószínűleg egy ókori egyetem maradványa lehet - közölte Ajmán Asmavi, a tanács ókori egyiptomi részlegének vezetője.
Gregorz Majcherek, a Varsói Egyetem régésze, a feltárás vezetője  azt mondta, az elmúlt évek térségbeli feltárásai a római kori Alexandria eddig nagyjából ismeretlen épületeire összpontosultak. A korszak épületeiről közismert, hogy gazdagon díszítettek, amit a feltárt mozaikpadló is megerősített. A többszínű mozaik fő négyzete hat hatoldalú elemből áll, amelyek lótuszvirágokat ábrázolnak.
 A lengyel régészeti misszió Alexandria óvárosában 1960 óta végez feltárásokat együttműködve az egyiptomi régészeti tárcával.
Szerző

30 évvel megfiatalíthatja az agyat a tanulás

Publikálás dátuma
2019.07.19. 14:03

Fotó: Shutterstock
Az új dolgok megtanulása már hat hét alatt 30 évvel megfiatalíthatja az idős emberek agyát - ezt állítja egy új kutatás, amely a Kaliforniai Egyetem Riverside-i intézményében készült.
A tudósok felfedezték, hogy több új dolog egyidejű tanulása megnöveli a szellemi teljesítményt, és megvédi az embereket az Alzheimer-kórtól. Az ilyen új készségek köre nagyon széles skálán mozoghat egy új nyelv tanulásától egy iPad használatán át a zeneszerzésig és a festésig.
Rachel Wu, az egyetem pszichológusa hangsúlyozta: a kognitív hanyatlás megelőzésének hatékony módja lehet, ha az ember új dolgokat tanul, ahogy a gyerekek. Ezért arra biztatja az időseket, hogy legyenek olyanok, mint a "szivacs", tanuljanak új dolgokat, legyenek motiváltak.
Az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos kutatások, korábbi tanulmányok bizonyították, hogy az idősebb emberek kognitív képességeinek hasznára válik, ha új dolgokat sajátítanak el. De ezekben a vizsgálatokban egyidejűleg csak egy új képesség megtanulásáról volt szó vagy az új dolgok egymást követő elsajátításáról.
Wu kutatásában az 58-86 éves résztvevőket arra kérték, hogy három hónapig párhuzamosan 3-5 kurzust végezzenek heti 15 órában. Csupán hat hét után a résztvevők kognitív képességei elérték a középkorúak, 30 évvel fiatalabbak szintjét. Az új dolgokat nem tanuló kontrollcsoport tagjainak kognitív képességei nem változtak a hat hét alatt.
Wu hangsúlyozta: a kutatás igazolta, hogy az intenzív tanulás az idősebbek körében is megvalósítható, és hasznos lehet kognitív képességeik javulása szempontjából.
Világszerte 50 millió ember szenved demenciában és a demenciás esetek 60-70 százalékát okozó Alzheimer-kórban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Jelenleg nincs gyógymód a demenciára.
Szerző
Témák
demencia tanulás

Szentélyként működhetett a Baradla-barlang

Publikálás dátuma
2019.07.18. 11:19

Fotó: Komka Péter / MTI
Évezredekkel ezelőtt szent helyként működhetett az Aggtelek melletti Baradla-barlang, erre utal az a 5000, illetve 3200 éves, 59 tárgyból álló páratlan leletegyüttes, amelyet az ELTE régészei találtak.
Bronzkori kerámiákat, edényeket, díszített bronzvereteket és fecskefarok alakú csüngőket, emberi és állati maradványokat is találtak a régészek az Aggtelekhez tartozó Baradla-cseppkőbarlangban. A szakemberek ezek alapján úgy vélik, ezek egy ceremoniális ruha tartozékai lehetnek, így a barlangot szentélyként használhatták. Szabó Gábor, az ELTE ásatásvezető régésze a Borsnak azt mondta, a vélhetően fontos kultuszhelyszínen beavatási szertartásokat végeztek, áldozatokat mutattak itt be, amelyekre akár az Alföldről is érkezhettek emberek. 
Az ásatásvezető szerint a barlangi vízfolyások következtében kialakuló vastag, 20-30 centiméteres mésztufaréteg alatt az ősi rítusokhoz használt kellékek szinte tökéletes alakjukban maradtak fent. Ha sikerül gyorsan megtisztítani a páratlan kincseket, már fél év múlva a Nemzeti Múzeumban lehetnek - tette hozzá.
Hétfőn az Index számolt be arról, hogy a régészek váratlanul bukkantak az 5000, valamint a bronzkori, nagyjából 3200 éves leletegyüttesre, a fémkereső műszer olyan helyen jelzett, ahol a kutatók korábban már többször eredmény nélkül átmentek. Most azonban a sziklák alatt bronzkori ceremoniális ruházat vereteire bukkantak. 
Az 59 tárgyból álló bronzlelet egy barlangi pataktól nem messze, házikóalakba tett sziklák alatt, pont olyan helyen került elő, ahol az ember a kincseket általában elképzeli

– mondta Szabó Gábor.

Magyarország egyik legismertebb cseppkőbarlangját már százötven éve kutatják, az ELTE tanszékvezető régésze négy éve indította a fémkeresős régészeti projektjét, amelynek során már harminc bronz- és aranykincset talált az országban.
A bronztárgyakat és a kerámiákat restaurálják, és természettudományos vizsgálatokat is szeretnének végezni rajtuk. A kutatók remélik, hogy az áldozati lakomákról fennmaradt állatcsontokon végzett izotópvizsgálatokkal azt is sikerül kideríteni, hogy honnan vitték őket a barlangba. A növényi maradványokat táplálkozástörténeti szempontból is fontosnak tartják a szakemberek, a barlangban szétszórva talált, elsőre újkőkorinak gondolt embercsontokat pedig radiokarbon-vizsgálatokkal fogják megvizsgálni, de leletek embertani és archeogenetikai szempontból is izgalmasak lesznek. 
A Baradla-barlangban a régészeti ásatások augusztusban és jövőre folytatódnak.
A hvg.hu vette észre, hogy a építkezés előtt végzett feltárásról a brit The Sun is beszámolt.
Szerző
Témák
Aggtelek