Halálra ítélték a skandináv nőket lefejező marokkói terroristákat

Publikálás dátuma
2019.07.19. 10:52

Fotó: FADEL SENNA / AFP
24 gyanúsított állt bíróság elé, közülük háromra szabtak ki halálos ítéletet, egy pedig élete végéig ülni fog.
Halálra ítélt három embert egy marokkói bíróság csütörtökön, egy emberre pedig életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki két skandináv turista meggyilkolása miatt. A huszonéves nők kivégzése a marokkói közvéleményt is sokkolta. Az eset tavaly decemberben történt az Atlasz-hegységben. A két hátizsákos turista sátorban töltötte az éjszakát a túbkáli nemzeti park közelében. Rendőrségi jelentések szerint az elkövetők éjszaka támadtak rájuk, a hálózsákban fekvő áldozatokat nyakon szúrták, majd le is fejezték őket. Brutális támadásukról a tettesek videófelvételt is készítettek, melyet később az interneten is közzétettek.
A gyilkossági ügyben összesen 24 gyanúsított állt bíróság elé, szándékos emberölés, illegális fegyvertartás, illetve terrorcsoport létrehozása vádjával.

Helyi sajtójelentések szerint az elkövetők - 25-30 év közötti marokkói férfiak - a terrorizmussal kapcsolatos ügyeket tárgyaló különbíróság elé kerültek. A marokkói hatóságok terrorcselekményként kezelik azt a kettős gyilkosságot: négy férfi - az ügy fő vádlottjai - néhány nappal a brutális kettős gyilkosság előtt fogadott hűséget videón az Iszlám Állam terrorszervezetnek.
A Szalé városban ülésező bíróság halálra ítélte a három elkövetőt, illetve életfogytiglani börtönbüntetésre az ügy negyedik fő vádlottját, emellett a többi gyanúsítottra 5-től 30 évig terjedő szabadságvesztést szabott ki.

Marokkóban ritkán fordulnak elő külföldiek elleni támadások, az észak-afrikai országban óriási közfelháborodást keltett a kettős gyilkosság. A dán és a norvég nő holttestére az ország középső részén, az Imlíl nevű falutól mintegy 10 kilométerre bukkantak rá másik turisták, akik értesítették a rendőrséget. Imlíl a helyi idegenforgalom egyik központja; sok turista indul innen, hogy meghódítsák a Túbkál csúcsát, amely az Atlasz legmagasabb pontja.

Trócsányi posztja lehet az első erőpróba Orbán és Urusla von der Leyen között

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:14

Várhatóan a magyar miniszterelnök nem éri be általános kérésekkel.
Ursula von der Leyen nem kerülhetne a Bizottság élére a Fidesz 13 voksa nélkül, és világos, hogy Orbán Viktor ennek megkéri az árát – mutat rá a Die Presse kommentárjában Boris Kálnoky. Hogy mi az ár, azt egyelőre nem tudni, de Trócsányi Lászlóra alighanem kényelmetlen kérdések várnak Strasbourgban, amikor jövendő biztosként meghallgatják. Ha nem sikerül meggyőznie a képviselőket, akkor azok ragaszkodhatnak ahhoz, hogy Magyarország állítson valaki mást. És ha von der Leyen sem fogadja el, akkor máris itt az első erőpróba Orbánnal, aki bizonyosan nem mond le csak úgy támogatottjáról. Arról nem beszélve, hogy cserében jó pár dolgot elvár. Pl. azt, hogy az elnök akadályozza meg a Fidesz kizárását a Néppártból. Továbbá, hogy Brüsszel ne forszírozza annyira a jogállami eljárást. Egyébiránt a Fidesz sorra fogalmazza meg általános követeléseit, így azt, hogy a német politikus tartsa tiszteletben a nemzeti identitást és legyen nyitott Közép-Európa irányába. Lehet, hogy a másik fél a színfalak mögött erre már rá is bólintott. De Orbán konkrét tetteket akar látni.
Szerző

Reuters: Nem engedi ki a szorítófogásból a magyar és a lengyel kormányt a Bizottság - Timmermans odacsap

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:02

Magyarország ügyében szeptemberben tart meghallgatást az Európai Bizottság.
Az új Bizottság nem akarja kiengedni a szorítófogásból a demokrácia ügyében Magyarországot és Lengyelországot, vagyis fenn kívánja tartani a nyomást mindkettőre. Ezt diplomaták, illetve magas rangú tisztségviselők árulták el Brüsszelben, rácáfolva a lengyel Jog és Igazságosság reményeire. A PiS abban bízott, hogy von der Leyen segít majd befékezni a jogállami eljárást, ám Frans Timmermans, aki várhatóan a jogállamiság felelőse lesz az új testületben is, kijelentette, hogy szó sincs ilyesmiről. Azt hangoztatta, hogy az EU ugyanolyan határozott és elszánt lesz ebben a kérdésben, mint a távozó Bizottság. A bejelentés annak kapcsán hangzott el, hogy a tagállamok illetékes miniszterei újra megvitatták a lengyel helyzetet. A tanácskozáson a német és a francia képviselő megerősítette, hogy a jogállam az európai terv magját alkotja. Az illetékes német államminiszter szerint Varsó még nem adott kielégítő választ a vele szemben megfogalmazott aggályokra. A soros elnökséget ellátó Finnország szintén úgy nyilatkozott, hogy csattanós választ kell küldeni azoknak a tagoknak, amelyek szembemennek a demokratikus játékszabályokkal. Idetartozik, hogy ilyen esetben csökkentsék az uniós támogatásokat. A Bizottság a tervek szerint szeptemberben tart meghallgatást Magyarország ügyében.
Szerző