A törvény hiányosságai lehetőségek - útmutatóval segít menekülni a TASZ a köznevelés horrorja elől

Publikálás dátuma
2019.07.19. 13:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A törvénynek sok pontjával fel lehet, és a gyerekek védelmében fel is kell venni a küzdelmet - a jogvédő szervezet arra biztatja a szülőket, hogy indítsanak eljárást, és ehhez jogi segítséget is kínálnak.
Útmutatót készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azoknak a szülőknek, akik szeretnének az Áder János által tegnap aláírt köznevelési törvény ellenére szabadon dönteni gyermekük taníttatásáról, írjál közleményükben a jogvédők. A TASZ szerint
a jogszabály sok esetben nem fogalmaz egyértelműen, a hiányosságok viszont egyben lehetőséget is jelentenek a pozitív jogértelmezésre.

Honlapjukon írták össze, hogy hogyan lehet egyrészt élni a még megmaradt lehetőségekkel, másrészt fellépni az egyes korlátozásokkal szemben. Leírják például, mit lehet tenni, ha valaki nem küldené még a 4. évét épp betöltő gyerekét óvodába, vagy az augusztusban 6 évest iskolába. A legtöbb kritikával illetett változtatásról, a magántanulóság megszüntetéséről, és az egyéni munkarend nehezen átlátható rendszeréről is tájékozódhatnak a szülők a TASZ útmutatójából.
A köznevelésről szóló törvénycsomagot múlt hét pénteken fogadta el az Országgyűlés. A jogszabályváltoztatások érintik a magántanulóság intézményét, az óvoda- és iskolakezdés korhatárát, az alternatív iskolák működését és az igazgatók megválasztását, elmozdítását.
"A köznevelési törvény 2019 nyári módosítása a maradék szabadságot is igyekszik kiszorítani a rendszerből – gyakorlatilag államosítják a gyerekeket. Ez nem csak egy szűk réteg problémája: ez a közoktatási ámokfutás mindenkit érint"

 – fogalmazott a változtatások kapcsán Asbóth Márton, a TASZ jogásza. Hozzátette, az új köznevelési törvény nem megoldja, hanem tovább súlyosbítja az egyébként is borzasztó állapotban lévő oktatási rendszer problémáit. A törvénynek sok pontjával fel lehet, és a gyerekek védelmében fel is kell venni a küzdelmet. A jogvédő szervezet arra biztatja a szülőket, hogy indítsanak eljárást, és jogi segítséget is kínálnak.
Szerző

Nyilvános ülést tart a Kúria a Viking Sigyn kapitányának 15 milliós óvadékáról

Publikálás dátuma
2019.07.19. 12:16

Fotó: STR / AFP
A legfőbb ügyész kérte a Kúriát, hogy állapítsa meg a törvénytelenséget.
Nyilvános ülést tart július végén a Kúria a Hableány-tragédia miatt meggyanúsított ukrán hajóskapitány óvadékának, illetve bűnügyi felügyeletének törvényessége ügyében - tudatta a legfőbb bírói szerv pénteken közleményben. A Kúria a legfőbb ügyész indítványára jár el az ügyben. A legfőbb ügyész azt kérte a Kúriától, állapítsa meg: törvénysértően fogadta el az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt és rendelte el a terhelt bűnügyi felügyeletét az óvadék letétele esetére az ügyben eljáró első- és másodfokú bíróság. A Kúria nyilvános ülését július 29-ére tűzték ki. A legfőbb ügyészség június 28-án fordult a Kúriához azért, mert álláspontja szerint törvénysértő, hogy
a hajóbaleset miatt indult büntetőeljárásban meggyanúsított ukrán hajóskapitánnyal szemben a bíróság letartóztatás helyett - óvadék letétele esetére - bűnügyi felügyeletet rendelt el.

A Hableány sétahajó május 29-én este a budapesti Margit híd közelében süllyedt el, miután letarolta a Viking Sigyn szállodahajó. A Hableányon 35-en utaztak, 33 koreai és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet mindössze heten élték túl. 
A büntetőeljárás halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt indult. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeken kizárólag a legszigorúbb kényszerintézkedés, a letartóztatása alkalmazásával biztosítható. Korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte az ukrán hajóskapitány letartóztatását, azonban megállapította, hogy a gyanúsított 15 millió forint óvadék letétele esetén, Budapest területén bűnügyi felügyeletbe kerül, nyomkövető alkalmazása mellett. Az ügyészi fellebbezés nyomán a Fővárosi Törvényszékre került ügyben a kerületi bíróság végzését érdemben nem változtatták meg, az óvadék letételét engedélyezték. Ezután fordult a legfőbb ügyész a Kúriához, amely ebben az eljárásban csak a törvénysértést állapíthatja meg.
Frissítve: 2019.07.19. 13:30

Négy meccset kaptunk a labdarúgó Eb-ből, most erre hivatkozva építenek 11 milliárdos szuperparkot

Publikálás dátuma
2019.07.19. 11:33

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Kulturális - és sportcélú parkot, ideiglenes épületeket húznának fel a 2020-as sportesemény alkalmából, aminek csak a nyolcaddöntőjét tartják Budapesten.
Ha foci kapcsán szétszórható milliárdokról van szó, a kormány kreativitása határtalan: a csütörtöki Magyar Közlönyből derül ki, hogy 2019-2021 között összesen 11,1 milliárd forintot adnak a Nemzeti Sportközpontoknak, a jövő évi UEFA labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán – méghozzá parképítésre.
Az Eb-nek ugyanis idén először nincs konkrét házigazdája, a tervezett 13 helyszín közül pedig Budapesten, a(z elméletileg novembertől használható) Puskás Ferenc Stadionban rendeznek 3 selejtezőmérkőzést és az egyik  nyolcaddöntőt. Mivel a komplexum építésére már így is elvertek 143 milliárd forintot, az Orbán-kabinet most a stadion tágabb környezetét turbózná fel:  „sport- és kulturális célú parkot” építenének mellé, különféle ideiglenes kiszolgáló létesítményekkel. Az Orbán Viktor által jóváhagyott határozatban az is szerepel, hogy a parkra korábban csupán 2,42 milliárd forintot szántak, ám ezt hirtelen megtoldották 8,71 milliárddal – a forrást a Miniszterelnökségnek kell biztosítania, azt pedig külön kérelem, pályázat nélkül kapja majd meg az építtető Nemzeti Sportközpontok és a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja.
Szerző
Frissítve: 2019.07.19. 13:58