Holdárnyék - Ötven éves a kis lépés, ami nagy ugrás

Publikálás dátuma
2019.07.20. 09:00

Fotó: NASA / AFP
Ötven éve lépett ember először a Naprendszer ötödik legnagyobb holdjára. Öt év múlva ismét Amerika tervezi a következő utazást.
Az első Holdra szállás talán legszebb kollektív emlékünk a huszadik századból. Az a híres „kis lépés” megcsillantotta a reményt, hogy az emberiség felnő, a tudományt a haladás szolgálatába állítja, útra kel a világűrben, újabb égitesteket népesít be. A lábnyom ma is ott van, és őrzi a talpalatnyi reményt.   „A sors úgy rendelte, hogy a Holdra lépő békés felfedezők a Holdon maradjanak, ott nyugodjanak békében. E bátor férfiak, Neil Armstrong és Edwin Aldrin tudják, hogy nincs reményük a visszatérésre. De tudják azt is, hogy áldozatuk reményt nyújt az emberiségnek. A legnemesebb célért adják életüket, az igazságot és a tudást kutatva.” A washingtoni Nemzeti Archívumban máig megvan a gépelt papírlap, amely két nappal a tervezett Holdra szállás előtt kelt, 1969. július 18-án. Így kezdődött Nixon elnök előre megírt gyászbeszéde arra az esetre, ha a nagy kísérlet kudarcba fullad.

Egyetlen esély

A beszédíró William Safire-nak volt oka, hogy készüljön a tragédiára. 1967-ben odaveszett az Apollo 1 legénysége, Gus Grissom, Ed White és Roger Chaffee, amikor próba közben tűz ütött ki a kabinban. A Szojuz 1 rossz startja orosz kollégájuk, Vlagyimir Komarov életébe került. Frank Borman, aki az Apollo 8 fedélzetén kerülte meg a Holdat, figyelmeztette a Fehér Házat, nincs garancia a sikerre. Tanácsára úgy döntöttek, ha baj van, az elnök először az özvegyeknek nyilvánít részvétet telefonon, televíziós beszédet mond, majd a tengerésztemetések mintájára a mélységnek ajánlja a holtak lelkét egy lelkész – és a közvetítést megszakítják. Ha az asztronauták a Holdon rekednek, még éltek volna a részvétnyilvánítás idején. Órákig, talán napokig. Számoltak azzal is, hogy ez esetben inkább „lezárják a kommunikációt” – vagyis berendezéseiket kikapcsolva „lerövidítik” az agóniájukat. „Minden érintett tudta, hogy a holdutazás, különösen az első kísérlet baleseti kockázata magas. Amint Armstrong és Aldrin talajt ért, fennállt a lehetőség, hogy nem sikerül elhagyniuk a Hold felszínét”, mondja John Logsdon, a George Washington Egyetem professzora. Egyszer manőverezhettek, nem volt több esélyük, hogy eljussanak harmadik társukhoz, a Hold körül keringő Michael Collinshoz. Az ismeretlenbe indulók úgy köszöntek el családjuktól, hogy nem tudták, viszontlátják-e egymást. Így talán érthető, hogy amikor egy holdraszállás-tagadó fiatalember nyilvánosan csalónak nevezte Aldrint, az akkor 72 éves asztronauta jobbegyenessel vett elégtételt. 

Extrém stressz

A Holdra szállást pillanatképekbe sűríti az emlékezet. Pedig hosszú utat járt be az Apollo 11, az indítástól a csendes-óceáni visszatérésig 8 nap 3 óra 18 perc 35 másodperc telt el. Július 16-án nagy tömeg figyelte az indítást a floridai űrközpontban, amelyet a programot meghirdető, időközben meggyilkolt Kennedy elnökről neveztek el. Ott állt Lyndon Johnson ex-elnök is. A start sem volt éppen veszélytelen, hiszen irdatlan rakétát hoztak működésbe. Felért volna egy kisebb nukleáris fegyver erejével, ha a Saturn V felrobban, érzékeltet Michael Neufeld, az űrkutatási múzeum kurátora. A hordozórakéta fő konstruktőre a német Wernher von Braun volt, aki a második világháború idején még Hitler fegyvereit tervezte a náci párt tagjaként, csak 1945 után szegődött amerikai szolgálatba. Az űrhajó elhagyta a légkört, leírt egy hurkot a Föld körül, majd a harmadik rakétafokozat a Hold felé térítette röppályáját. Ekkor az asztronautáknak röptében irányba kellett fordítaniuk az Eagle (Sas) leszállóegységet. A bonyolult manőver után viszont három hosszú, eseménytelen nap következett, tétlenül, extrém stressznek kitéve, a parancsnoki modul legszélesebb pontja sem volt négy méter. Az ünnepelt hősök csak 21 nappal hazatértük után találkozhattak szeretteikkel, addig karanténban tartották őket, hátha ismeretlen baktériumokkal fertőződtek. Köztudott, hogy az Apollo program motorja az űrverseny volt. Kennedy elnök nemrég publikált magánbeszélgetéseiből egyértelmű, nem a tudományos eredmények érdekelték, hanem a Szovjetunión akart túltenni. Utódainak még fontosabb lett, hogy a vietnami háború közepette helyreállítsák az Egyesült Államok önbecsülését. 

Hamvak a bolygón

Az űrutazás kevésbé ismert kulcsfigurái is közül Eugene Shoemaker (1928–97) csillagász-geológus maga akart elsőként a Holdon sétálni, de mellékvese-betegsége kizárta ezt, így a Földön hasznosította magát. Meggyőzte a program vezetőit, ha már egy másik égitestre mennek, végezzenek kísérleteket. Betanította az asztronautákat a terepmunkára, mit gyűjtsenek, mit figyeljenek meg. Neki köszönhetjük a történelmi mozgóképeket is, kollégái szerint ő dobta be az élő tévéközvetítés ötletét. Korszakos tudósként tisztelték, harminc üstököst fedezett fel, ám „élete csalódása” maradt, hogy nem jutott el a Holdra. Végül valóra vált az álma, de csak a halála után. Hamvait a Lunar Prospector űrszonda a Holdra vitte 1999-ben. Máig ő az egyetlen, akit ott temettek el. A fiatal matematikus, Margaret Hamilton (1936–) a szoftverfejlesztés úttörőjeként kézzel írt programokat a leszállóegység számítógépeihez. Kulcsfontosságú munkája tette lehetővé, hogy a komputer fontossági sorrendet állítson fel a parancsok között, amikor túlterhelt. Miközben az Eagle a Hold felszínéhez közeledett, a rendszer hibát jelzett, de a szoftver megakadályozta, hogy lefagyjon. „Az űrhajósoknak nem volt sok idejük, de szerencsére ott volt Margaret Hamilton”, mondta Obama elnök, amikor a legmagasabb polgári kitüntetést, a Szabadság Érdemérmet adományozta neki. Nem ő volt az egyetlen nő az Apollo programban. Dorothy Vaughan, Mary Jackson és Katherine Johnson történetéből játékfilm is készült (A számolás joga, 2016). Bármilyen fontos számításokat végeztek is, a három fekete tudós sokáig nem használhatta a fehéreknek fenntartott mosdókat a NASA központjában. Ahol előszeretettel alkalmaztak nőket, úgy tartották, türelmesebbek, fogékonyabbak a finom részletekre. Nélkülözhetetlenek, de csak a háttérben: a bolygó „meghódításának” dicsőségét férfiak aratták le. A következő, 2024-re tervezett amerikai Holdra szállás űrprogramjának névadója Artemisz holdistennő. A NASA ígéri, végre az első nő is az égitestre léphet.
12 űrhajós lépett a Holdra eddig, mindannyian amerikaiak, fehérek és férfiak. Közülük már csak négyen élnek, elmúltak nyolcvanévesek. Az első lépéseket Neil Armstrong (1930–2012) és Buzz Aldrin (1930–) tette meg (Apollo 11), az utolsókat Gene Cernan (1934–2017) és Harrison Schmitt (1935–) 1972. decemberében (Apollo 17).

Eredeti

A holdraszállás-tagadók köreiben elterjedt, hogy a világhírű felvételeket a zseniális filmrendező, Stanley Kubrick hamisította. Az összeesküvés-elméletnek az adott tápot, hogy Kubrick röviddel Armstrongék Holdra lépése előtt, 1968-ban mutatta be sci-fi-klasszikusát, a 2001 Űrodüsszeiát. Az évfordulón felbukkant internetes mém ironikusan egészíti ki „a leleplezést”: a hír igaz, de a megszállottan alapos rendező ragaszkodott ahhoz, hogy az eredeti helyszínen forgassanak.

A harmadik

Michael Collins volt az Apollo 11 egyetlen űrhajósa, aki nem lépett a Holdra, a parancsnoki modulban keringett 113 kilométeres magasságban. Nem zavarta a szereposztás. Norman Mailer szerint, aki folytatásokban írta meg a misszió történetét Moonfire címmel, „senki sem hitt neki”. Az asztronauta csak jóval később árulta el, mennyire szorongott, nehogy egyedüliként kelljen visszatérnie. Úgy érezte, örökre megbélyegzett maradt volna.

Sosem látott felvételek az évfordulón

A Holdra szállás ötvenedik évfordulóján, július 24-én egyetlen alkalommal mutatja be az Uránia filmszínház Todd Douglas Miller Apollo 11 című dokumentumfilmjét, amely a NASA film- és hanganyagainak felhasználásával készült, fele részben soha nem látott felvételekből. Az idei Sundance Filmfesztiválon díjazott dokumentumfilmet eredeti nyelven, angol felirattal vetítik. A Spektrum nyolc premierrel készül júliusban: a műsorokban megszólal Michael Collins, az Apollo-11 parancsnoki egységének pilótája, Neil Armstrong és Buzz Aldrin családja, de azok is, akik a földi irányítóközpontból voltak felelősek az eseményért, és egy kétórás dokumentumfilmben látható Gene Cernan is, aki utolsóként járt a Holdon.

Témák
holdraszállás
Frissítve: 2019.07.20. 12:05

Családbarát kormány: hátrányban a kisgyereket vállaló tanárok

Publikálás dátuma
2019.07.20. 08:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hiába a családbarátságról szóló propaganda, nehezebb a szakmai előrelépés azoknak a pedagógusoknak, akik 2013 után szültek.
Azok a fiatal tanárnők, akik 2013 szeptembere, vagyis a pedagógus életpálya elindítása után gyermeket szültek, és a tavasszal jelentkeztek, hogy 2020-ban részt vennének a Pedagógus II. fokozatba lépéshez szükséges minősítő eljárásban, most sorra kapják az elutasító értesítéseket, mondván, nincs meg a törvényben előírt 6 éves gyakorlati idejük. Egy XI. kerületi iskolában Andreával együtt hárman kaptak „tájékoztatást a 2020. évi minősítési tervbe való bekerülés elutasításáról”. Neki 2013 novemberében, nem sokkal az életpályarendszer elindítása után született meg a kisfia, akivel nagyjából másfél évet volt otthon, 2015 szeptemberétől tanított ismét. A törvény számítása szerint tehát valóban nincs meg a kellő gyakorlata, a valóságban azonban annál sokkal több is a tapasztalata, hiszen 2003-ban kezdett tanítani mostani iskolájában. Minden érintett tiltakozik az ellen, hogy egy határvonal indoklás nélküli meghúzása hosszú éveket töröl ki a szakmai életútjukból. Nem értik, hogy a több gyermek születéséért lassan mindenre kész kormány miért engedi meg a kisgyermekes pedagógusok ilyen hátrányos megkülönböztetését. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is érthetetlennek tartja a megoldást, amivel az állam éveket töröl ki a tanárnők, tanítónők és óvónők szakmai életútjából, miközben tudomásuk szerint eddig soha nem sikerült feltölteni a minősítésre vállalkozók éves keretét. A szervezet alelnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy a pedagógustársadalom a passzív rezisztenciát választotta a folyamatos törvénymódosítások, átszervezések miatt szerintük káoszba süllyedt közoktatás vezetésével szemben. Ez például abban nyilvánul meg, hogy csak a szakma legelhivatottabb szelete vállalja a rengeteg pluszmunkával, viszont csak nagyjából nettó 10 ezer forint béremeléssel járó megméretést, a többség önként nem jelentkezik a minősítő eljárásra – mutatja be a helyzetet Gosztonyi Gábor, aki épp ezért úgy gondolja, az államnak mindent meg kellene tenni ezeknek a jó szakembereknek a megtartására. 2022-ben, vagyis az életpálya kilencedik évében mindenkinek kötelező lesz átesni az eljáráson, ha nem sikerül, két év múlva megismételheti, de ha a szakmai bírálók akkor is kevésnek találják a teljesítményét, elküldik a pályáról. A PSZ biztos benne, hogy nincs elég vizsgáztató mesterpedagógus sem, hogy állni tudják a várható rohamot. A tapasztalatok alapján a jelentkezők tíz százaléka végül nem is kezdi el a minősítést, közben elhagyja a pályát. A legfiatalabbak már korábban elgondolkodnak ezen. A gyakornokok például már akkor, amikor a tavasszal letett minősítő vizsgájuk után szeptembertől már annyi munkát várnak tőlük, mint a régóta a pályán lévőktől, miközben a bérüket csak következő januárban emelik meg. A közoktatásban tapasztalható fejetlenséget jelzi az is – folytatja a hibalistát Gosztonyi Gábor, hogy ha egy pedagógus gyakornok művészeti iskolában kezd, első perctől taníthat 26 órában, míg egy sima általános iskolában csak 20 órában foglalkoztathatják. Persze a végén nagyon könnyen kiderülhet, hogy az egész uniós forrásból felépített életpálya a minősítő rendszerrel együtt hamarosan a kukában végzi. Jövőre ugyanis már a magyar költségvetésből kellene fedezni a rendszer kiadásait. Az emberminisztérium egy pedagógus státustörvény kidolgozását lengette be a tavasszal, amiről azonban egyelőre semmit nem tudni, így azt sem, vajon magába olvasztja-e az életpálya előmeneteli rendszerét vagy párhuzamosan él majd egymás mellett a két jogszabály. 
Témák
Oktatás

Napsütéses, meleg időt hoz a szombat, de néhol zivatarokra is számíthatunk

Publikálás dátuma
2019.07.20. 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul. Öt megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
A hétvégén az ország legnagyobb részén tökéletes strandidőre készülhetünk, majd csak vasárnap délután, este érkezhet észak felől egy gyenge hidegfront – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. Szombaton napos időre számíthatunk fátyol-, illetve gomolyfelhővel. Az ország északkeleti harmadán több gomoly képződik, így ott elszórtan várható zápor, zivatar. A déli, délnyugati szél főként a Dunántúlon élénkül meg, máshol többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul, késő estére 19 és 25 fok közé hűl le a levegő. Öt megyére (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg) elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a heves zivatarok veszélye miatt, ezeket szélerősödés, intenzív csapadék és kis méretű jég is kísérheti.
Vasárnap is napos időre számíthatunk fátyolfelhőkkel, majd a déli óráktól északnyugat, észak felől átmenetileg megnövekszik a felhőzet, de inkább csak északon, északnyugaton valószínű helyenként zápor, zivatar. A szél délnyugatiról egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, többfelé megélénkül, zivatar környezetében pedig erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 34 fok között alakul. A hőség miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye kivételével az egész országra figyelmeztetést adtak ki. 
Hétfőre néhány fokot visszaesik majd a hőmérséklet.
Szerző