Hajója azonnali elengedését követeli London az irániaktól

Nagy-Britannia kemény válaszlépéseket ígér a pénteken elfoglalt tanker ügyében. Teherán balesetre hivatkozik, de valószínűbb, hogy bosszúról van szó.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint London nem tervez katonai akciót az Irán által pénteken lefoglalt brit tartályhajó kiszabadítására, de követeli az iráni hatóságoktól a hajó azonnali elengedését. Londoni elemzői vélemény szerint amerikai katonai beavatkozás sem valószínű.

Az iráni Forradalmi Gárda péntek este a Hormuzi-szorosban elfoglalt két brit tartályhajót,m majd az egyiket közülük magukkal is vitték. London tájékoztatása szerint a két hajó személyzetének tagjai között nincsenek brit állampolgárok, a 23 fős legénység indiai, orosz, lett és Fülöp-szigeteki – írja az MTI. A hadihajó iráni bejelentés szerint a bandar-abbászi kikötőbe kísérték a brit tartályhajót - a legénység mind a 23 tagja jelenleg a kikötőben van járműve fedélzetén, és az eset kivizsgálásának végéig ott marad

Pénteken késő este kétszer is összeült a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testülete (COBRA). A bizottság értekezleteiről a kormány rendszerint nem ad nyilvános tájékoztatást, de Hunt a tanácskozás szünetében a BBC televíziónak elmondta: az egyik hajó, a Stena Impero irányt váltott, és Irán felé vette útját, miután négy naszád körülvette és a levegőben egy helikopter követi.

A másik hajót, a libériai zászló alatt közlekedő, de szintén brit tulajdonú Mesdart Hunt tájékoztatása szerint tíz gyorsnaszád állította meg. Az első jelentések szerint ezt a hajót is eltérítették, ám a Norbulk kapitánya később jelentette, hogy a katonák elhagyták a fedélzetet, és a tanker folytathatta útját. Személyi sérülésről egyik incidens esetében sem érkezett hír.

Jeremy Hunt a BBC-nek nyilatkozva péntek éjjel elmondta: beszélt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel a helyzetről, és megpróbálta elérni Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert is, aki azonban jelenleg repülőgépen utazik. A brit külügyminiszter Zaríffal is a lehető leggyorsabban kapcsolatba akar lépni.

Hunt szerint a történtek teljesen elfogadhatatlanok, a hajózás szabadságát fenn kell tartani, Nagy-Britannia pedig „kimért, de erőteljes” válaszlépéseket tesz, és ha a helyzetet nem sikerül rövid időn belül megoldani, annak súlyos következményei lesznek.

Jeremy Hunt ezeket nem részletezte, de arra a kérdésre, hogy a helyzet megoldható-e diplomáciai úton, és kizárható-e bármiféle katonai intervenció, kijelentette: London elképzelései között nem szerepelnek „katonai opciók”, a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik. Hozzátette: ha a szabad hajózás elé korlátok emelkednek a térségben, annak Irán lenne a legnagyobb vesztese, ezért Irán érdeke a helyzet mielőbbi megoldása.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői szombat hajnali helyzetértékelésükben közölték: várakozásuk szerint az amerikai kormány valószínűleg visszafogottan reagál a provokáló iráni lépésekre. A ház hangsúlyozza, hogy Donald Trump amerikai elnök magasra helyezte a lécet a katonai reagálás szempontjából, és ilyen reakcióra valószínűleg csak akkor szánná rá magát, ha amerikai állampolgárok sérülnek meg vagy vesztik életüket.

Irán már korábban beígért egy hajófoglalást

Teherán aztán szombaton megindokolta a Stena Impero eltérítését: hatóságaik állítólag azért foglalták le előző nap a Hormuzi-szorosban a brit tartályhajót, mert balesete volt egy iráni halászhajóval.

Az iráni halászhajó vészjelzést adott le, de a Stena Impero nem vett erről tudomást - közölte Allahmorad Afifipur, Hormuzgán tartomány kikötői és tengeri hatóságának vezetője szombaton a Farsz hírügynökséggel. A brit hajó legénységének mind a 23 tagja jelenleg a bandar-abbászi kikötőben van hajóján, és az eset kivizsgálásának végéig ott marad – tette hozzá. Arról nem számolt be, hogy milyen baleset történt, és azt sem magyarázta meg, hogy miért kellett megszállni a Mesdart is.

A magyarázatot az is hitelteleníti, hogy a hónap elején a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót azzal a gyanúval, hogy a hajó Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat. Csak akkor engedték volna szabadon az iráni hajót, ha a teheráni kormány garantálja, hogy rakománya nem jut el Szíriába.

Az, hogy Irán technikai jellegű magyarázatot adott a brit hajó lefoglalására, hírügynökségek szerint azt is jelentheti, hogy megpróbálja mérsékelni a feszültséget közte és Nagy-Britannia, illetve általában közte és a nyugati hatalmak között.